Ez az idővonal a kereszténység történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. A cél az, hogy áttekintést adjon a főbb eseményekről, mozgalmakról és fordulópontokról — a korai egyházalapítástól kezdve a nagy egyházszakadásokon és reformokon át a modern ökumenikus és missziós mozgalmakig. A kérdőjelek a dátumoknál azt jelentik, hogy a dátumok nem pontosak: a korai források hiánya, eltérő kronológiák és történeti viták miatt sok esemény évszáma csak közelítőleg meghatározható.
A naptár és az évszámok
A nyugati kultúra és a keresztény egyházak a Gergely-naptárt használják. A Gergely-naptár 1582 óta használatos, amikor felváltotta a kevésbé pontos Julián-naptárt. A Gergely-naptár bevezetésének alapvető célja a naptári év és a csillagászati év összhangjának javítása volt: a szökőévek szabályozásával korrigálta a Julián-naptár apró eltérését, amely századok alatt több napnyi elcsúszást eredményezett.
A Gergely-naptárot XIII. Gergely pápa rendelte el, de nem egyszerre vezették be minden országban. Katolikus államok nagy része 1582-ben váltott; más országok később követték. Például:
- Britanniában és annak gyarmatain 1752-ben vezették be (ennek során több napot kihagytak a naptárból).
- Oroszország csak 1918-ban tért át a bolsevik forradalom után.
- Görögország 1923-ban fogadta el a Gergely-naptárat.
A Gergely-naptárt ma már szinte mindenhol a világon használják (kivéve a különböző vallások szent napjainak számítására szolgáló saját naptárokat).
Évszámok megjelölése: BC/AD és BCE/CE
A Gergely-naptár Jézus születése előtti vagy utáni éveket datál. A Jézus születése előtti éveket BC (Krisztus előtt), az utána következő éveket pedig (hagyományosan) AD (anno Domini - "a mi Urunk évében") kezdőbetűkkel jelölik. Manapság ezeket gyakran írják BCE ("a Közös Korszak előtt") és CE ("Közös Korszak") formában, hogy világi, többkultúrájú kontextusban is elfogadható legyen a jelölés.
Nincs nulladik év. A Gergely-naptár és a hozzá kapcsolódó hagyományos évszámozás az 1 AD (1 CE) évvel kezdődik, és közvetlenül előtte található az 1 BC (1 BCE). Emiatt történeti számításoknál óvatosan kell bánni évszámok kivonásával (például két dátum közötti évek száma nem egyszerű éves kivonás, ha az egyik év BC és a másik AD). Csillagászati és tudományos számításoknál gyakran használnak „év nulla” nélküli helyett olyan rendszereket, amelyekben van 0. év és negatív számok jelölik az i. e. éveket.
Hogyan határozzák meg a korai események dátumát?
A korai keresztény események pontos évszámai gyakran bizonytalanok, mert a források szórványosak, részben ellentmondóak, és sokszor csak későbbi másolatokból ismertek. A történészek különböző típusú bizonyítékokat használnak: kortárs vagy majdnem kortárs írások (pl. levél- és evangéliumi szövegek), római és zsidó történetírási források, régészeti leletek, valamint későbbi egyházi kronikák. A kiszámításoknál gyakran segít az ismert politikai eseményekhez (például uralkodók halála vagy censusok) kötött utalások értelmezése.
Például a Jézus születésének évével kapcsolatban a tudósok megpróbálták összevetni az evangéliumi elbeszéléseket a történeti adatokkal. A pontos dátum nem biztos, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy i. e. 6 és i. e. 4 között lehetett. Ennek egyik oka, hogy az evangéliumokban említett Heródes király uralkodása és halála (Heródes a történeti források szerint i. e. 4 körül halt meg) valamint a csillagászati és kronológiai források közötti összevetés ezt a periódust sugallja. A Jézus keresztre feszítését is általában i. u. 30 és 33 közé helyezik, de ennél sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni egyetlen évszámot.
Mit jelentenek a kérdőjelek a dátumoknál?
A későbbi részekben található dátumoknál a kérdőjel arra utal, hogy a megadott év bizonytalan vagy vitatott: az esemény bekövetkezésének idejét különböző források eltérően adják meg, vagy a kronológia csak közelítő. Az idővonal célja, hogy a lehető legjobb, konszenzuson alapuló évszámokat mutassa be, de ahol nincs konszenzus, ott jelezzük a bizonytalanságot.
Az idővonal további részei (kezdetektől a Konzilektől és nagyobb egyházi szakadásokról a reformációig, majd a modern egyházak és ökumenikus mozgalmak) eseményekhez és korszakokhoz kötődő, a források által legjobban alátámasztott évszámokat fogják követni, jelezve a bizonytalanságokat és a kronológiai vitákat.