Westminster-apátság: londoni anglikán templom, koronázások és királyi sírok
Fedezze fel a Westminster-apátság titkait: londoni anglikán ikon, királyi koronázások, híres királyi sírok és UNESCO Világörökségi helyszín.
A Westminster Apátság egy nagy és híres anglikán templom a londoni Westminsterben. Ez a templom az Inkvizítor Edward kegyhelye, és számos király és királynő temetkezési helye. Építése óta itt tartják az angol királyok és királynők koronázását. A jelenlegi építmény 1245-ből származik, amikor III. Henrik kezdte el építeni.
Megjegyzés: a fenti link szövegében szereplő elnevezés pontosítása szükséges — az apátság eredetileg Szent Edwardnak (Edward the Confessor) szentelt kegyhely köré épült, ezért III. Henrik a koronázási bazilikát és a Szent Edward-ereklye számára emelt új, későgótikus stílusú épületet kezdte el építeni a 13. század közepén.
Történelem röviden
Az eredeti templom a 7–11. században már fontos keresztény hely volt, de a mai, nagyobb komplexumot III. Henrik (1216–1272) építtette 1245 körül, hogy Szent Edward (Edward the Confessor) sírja és ereklyéi méltó környezetbe kerüljenek. A középkori épületet később többször bővítették, helyreállították és átalakították, különösen a 16. és 19. században. A 20. században a II. világháborúban keletkezett károk után is restaurációkat végeztek.
Építészet és belső részek
Az apátság elsősorban angol gótikus stílusban épült; jellegzetes részei a hosszú hajó (nave), a szentély (choir), a hatalmas, díszes Lady Chapel (a Szent Mária-kápolna), valamint a chapter house és a kerengő maradványai. A belső tér gazdagon díszített ablakokkal, síremlékekkel, címeres kövekkel és középkori faragványokkal; a karzatok és zenei helyek híresek, a kórus zenei hagyománya a mai napig élő.
Koronázások és királyi temetkezések
Az apátság több évszázadon át a brit koronázások színtere volt: a koronázási ceremóniák 1066 óta többnyire itt zajlanak. Bár a jelenlegi épület 1245 körül épült, az esemény hagyománya ennél régebbi. Az épületben számos uralkodó és előkelőség sírja található, köztük középkori királyok, királynők, államférfiak és hadvezérek.
- Ismeretlen harcos: az apátság egyik legismertebb sírja az Ismeretlen harcosé, aki az első világháború áldozatainak emlékét képviseli. A sír népszerű zarándokhely és nemzeti emlékhely.
- Poets’ Corner: az irodalmi nagyok sírjai és emléktáblái — itt találhatók többek között Geoffrey Chaucerhez és más angol költőkhöz kapcsolódó emlékek; később ide temették vagy emléktáblával tisztelegtek Dickens, T. S. Eliot és mások előtt.
- Királyi kripták: az apátság alatt királyi és nemesi sírokat, valamint emlékhelyeket alakítottak ki, amelyek fontos forrásai a brit uralkodói család történetének.
Királyi különlegesség (Royal Peculiar)
Az apátság státusza királyi különlegesség. Ez azt jelenti, hogy ez egy olyan istentiszteleti hely, amely közvetlenül a brit uralkodó joghatósága alá tartozik, nem pedig egy püspök alá. Ez a fogalom az angolszász időkből származik, amikor egy egyház szövetkezhetett az uralkodóval, és így nem kellett a terület püspökének alávetnie magát. Technikailag nem székesegyház, bár a gyakorlatban annak tekintik.
Kulturális és vallási szerep
Westminster nemcsak vallási központ, hanem kulturális és nemzeti szimbólum is. Az apátság rendszeresen ad otthont állami és királyi ceremóniáknak, megemlékezéseknek, valamint zenés és vallási eseményeknek. A kórus és az orgona hagyományosan nagyon fontos: a Westminster Abbey Choir és a kapcsolódó iskolák több évszázados zenei intézmények.
Világörökség és a környezet
A Westminster-apátság és a hozzá tartozó kis plébániatemplom, a Szent Margit-templom az UNESCO Világörökség részét képezi, amelyhez a Westminster-palota is tartozik. A világörökségi védettség az épületegyüttes történelmi, művészeti és kulturális jelentőségét ismeri el.
Látogatás és több praktikus információ
Az apátság nyitva áll a turisták és a hívek előtt, ugyanakkor ceremóniák és istentiszteletek idején egyes részek korlátozottak lehetnek. Érdemes előre tájékozódni a látogatási időkről, jegyvásárlásról és a kórus előadásainak időpontjáról. A helyszínen tárlatvezetések, kiállítások és oktató anyagok segítik a történet és a művészet alaposabb megismerését.
Az apátság története, építészete és nemzeti szerepe miatt London egyik legfontosabb és leglátogatottabb helyszíne; egyszerre vallási, történelmi és kulturális központ.
Edward király széke
Koronázások
Harold király és HódítóVilmos 1066-os koronázása óta az angol és brit uralkodók koronázásait az apátságban tartották. III. Henriket nem koronázhatták meg Londonban, amikor először lépett trónra, mert Lajos francia herceg (a későbbi VIII. Lajos) átvette a város irányítását. Ezért a királyt a gloucesteri katedrálisban koronázták meg, de ezt a koronázást a pápa illetlennek ítélte, ezért 1220. május 17-én újabb koronázást tartottak az apátságban. A canterburyi érsek a koronázási szertartás klerikusa.
Edward király széke (vagy Szent Edward széke) az a trón, amelyen a brit uralkodók ülnek, amikor a koronát a fejükre teszik. Az apátságban őrzik, és 1308 óta minden koronázáskor használják. 1301-től 1996-ig (kivéve 1950-et, amikor rövid időre skót nacionalisták ellopták) a székben volt a Scone-kő is, amelyre a skót királyokat koronázzák. Bár a követ ma Skóciában őrzik, a jövőbeni koronázások alkalmával a koronázás pillanatára a kő rövid időre visszakerül a Szent Edward-székbe.
A tanulás központja
A 19. századig a Westminster volt a harmadik székhelye a tanulásnak Oxford és Cambridge után. Itt fordították le a King James Biblia Ószövetségének első harmadát és az Újszövetség utolsó felét. A 20. században itt állították össze az Új Angol Bibliát is.
Figyelemre méltó
- Az apátságban található a Westminster Retable, Anglia legrégebbi ismert táblaképes oltárképe. Az 1270-es években festették a Plantagenet udvari festők, valószínűleg a főoltár számára. Valószínűleg III. Henrik angol király adományozta az apátság gótikus átalakításának részeként. A festmény csak azért maradt fenn, mert a 16. és a 19. század között bútorokba építették be, és nagy része a restauráláson túlmenően megrongálódott. Egy szakember szerint "a Westminsteri Retábla, minden sérült állapota ellenére, korának legszebb táblaképfestménye Nyugat-Európában".
- Az apátságban található "Nagy-Britannia legrégebbi ajtaja".
Az ötezer ember táplálása; az oltárkép egyik jobban megőrzött része.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Westminster Abbey?
V: A Westminster Abbey egy nagy és híres anglikán templom a londoni Westminsterben.
K: Kit temettek el a Westminster apátságban?
V: A Westminster Abbey számos király és királynő temetkezési helye, köztük az Inkvizítor Edward kegyhelye.
K: Mi a Westminster apátság jelentősége?
V: A Westminster Apátság az építése óta az angol királyok és királynők koronázásának helyszíne.
K: Mikor épült a Westminster apátság?
V: A Westminster Apátság jelenlegi építményét 1245-ben kezdte el építeni III. Henrik.
K: Milyen státusza van a Westminster Apátságnak?
V: A Westminster Apátság státusza királyi peculiáris, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a brit uralkodó fennhatósága alá tartozó istentiszteleti hely, nem pedig püspök alá tartozó.
K: A Westminster Apátság székesegyház?
V: Technikailag a Westminster Apátság nem székesegyház, bár a gyakorlatban annak tekintik.
K: Mi tartozik az UNESCO világörökségi területéhez, amelynek a Westminster Abbey is része?
V: A Westminster apátság és a hozzá tartozó kis plébániatemplom, a Szent Margit-templom az UNESCO világörökség részét képezi, amelyhez a Westminster-palota is tartozik.
Keres