Westminsteri apátság
A Westminster Apátság egy nagy és híres anglikán templom a londoni Westminsterben. Ez a templom az Inkvizítor Edward kegyhelye, és számos király és királynő temetkezési helye. Építése óta itt tartják az angol királyok és királynők koronázását. A jelenlegi építmény 1245-ből származik, amikor III. Henrik kezdte el építeni.
Az apátság státusza királyi különlegesség. Ez azt jelenti, hogy ez egy olyan istentiszteleti hely, amely közvetlenül a brit uralkodó joghatósága alá tartozik, nem pedig egy püspök alá. Ez a fogalom az angolszász időkből származik, amikor egy egyház szövetkezhetett az uralkodóval, és így nem kellett a terület püspökének alávetnie magát. Technikailag nem székesegyház, bár a gyakorlatban annak tekintik.
A Westminster-apátság egyik leghíresebb sírja az Ismeretlen harcosé.
A Westminster-apátság és a hozzá tartozó kis plébániatemplom, a Szent Margit-templom az UNESCO Világörökség részét képezi, amelyhez a Westminster-palota is tartozik.
Edward király széke
Koronázások
Harold király és HódítóVilmos 1066-os koronázása óta az angol és brit uralkodók koronázásait az apátságban tartották. III. Henriket nem koronázhatták meg Londonban, amikor először lépett trónra, mert Lajos francia herceg (a későbbi VIII. Lajos) átvette a város irányítását. Ezért a királyt a gloucesteri katedrálisban koronázták meg, de ezt a koronázást a pápa illetlennek ítélte, ezért 1220. május 17-én újabb koronázást tartottak az apátságban. A canterburyi érsek a koronázási szertartás klerikusa.
Edward király széke (vagy Szent Edward széke) az a trón, amelyen a brit uralkodók ülnek, amikor a koronát a fejükre teszik. Az apátságban őrzik, és 1308 óta minden koronázáskor használják. 1301-től 1996-ig (kivéve 1950-et, amikor rövid időre skót nacionalisták ellopták) a székben volt a Scone-kő is, amelyre a skót királyokat koronázzák. Bár a követ ma Skóciában őrzik, a jövőbeni koronázások alkalmával a koronázás pillanatára a kő rövid időre visszakerül a Szent Edward-székbe.
A tanulás központja
A 19. századig a Westminster volt a harmadik székhelye a tanulásnak Oxford és Cambridge után. Itt fordították le a King James Biblia Ószövetségének első harmadát és az Újszövetség utolsó felét. A 20. században itt állították össze az Új Angol Bibliát is.
Figyelemre méltó
- Az apátságban található a Westminster Retable, Anglia legrégebbi ismert táblaképes oltárképe. Az 1270-es években festették a Plantagenet udvari festők, valószínűleg a főoltár számára. Valószínűleg III. Henrik angol király adományozta az apátság gótikus átalakításának részeként. A festmény csak azért maradt fenn, mert a 16. és a 19. század között bútorokba építették be, és nagy része a restauráláson túlmenően megrongálódott. Egy szakember szerint "a Westminsteri Retábla, minden sérült állapota ellenére, korának legszebb táblaképfestménye Nyugat-Európában".
- Az apátságban található "Nagy-Britannia legrégebbi ajtaja".
Az ötezer ember táplálása; az oltárkép egyik jobban megőrzött része.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Westminster Abbey?
V: A Westminster Abbey egy nagy és híres anglikán templom a londoni Westminsterben.
K: Kit temettek el a Westminster apátságban?
V: A Westminster Abbey számos király és királynő temetkezési helye, köztük az Inkvizítor Edward kegyhelye.
K: Mi a Westminster apátság jelentősége?
V: A Westminster Apátság az építése óta az angol királyok és királynők koronázásának helyszíne.
K: Mikor épült a Westminster apátság?
V: A Westminster Apátság jelenlegi építményét 1245-ben kezdte el építeni III. Henrik.
K: Milyen státusza van a Westminster Apátságnak?
V: A Westminster Apátság státusza királyi peculiáris, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a brit uralkodó fennhatósága alá tartozó istentiszteleti hely, nem pedig püspök alá tartozó.
K: A Westminster Apátság székesegyház?
V: Technikailag a Westminster Apátság nem székesegyház, bár a gyakorlatban annak tekintik.
K: Mi tartozik az UNESCO világörökségi területéhez, amelynek a Westminster Abbey is része?
V: A Westminster apátság és a hozzá tartozó kis plébániatemplom, a Szent Margit-templom az UNESCO világörökség részét képezi, amelyhez a Westminster-palota is tartozik.
