Moszkva

Moszkva (/ˈmɒskoʊ/, az Egyesült Államokban főleg /ˈmɒskaʊ/; oroszul: Москва, románul: Moskva) Oroszország fővárosa. 11,5 millió ember él itt (2010. október 1. óta), így Európa legnagyobb városa. A világ hetedik legnagyobb városa is. Moszkva fontos politikai, kulturális, gazdasági, vallási, pénzügyi és közlekedési központ. Globális város, fontos a régió gazdasági infrastruktúrájában. Moszkvát Jurij Dolgoruki herceg alapította 1147-ben.

A város közepén egy ősi fallal körülvett város, a Kreml található. A Kremlben fontos kormányzati épületek, múzeumok és templomok találhatók. Moszkva számos épülete, például a Szent Bazil székesegyház és a Szpasszkaja torony nagyon szép és híres. Vannak modern épületek is. A sok művészeti galéria nagy gyűjteményekkel rendelkezik.

Moszkvában számos tudományos és oktatási épület található, valamint néhány sportkomplexum, amelyet az 1980-as nyári olimpiai játékokra építettek. A közlekedéshez négy nemzetközi repülőtér, kilenc vasútállomás és a világ második legforgalmasabb (Tokió után) metrórendszere tartozik, amely híres a műalkotásairól.

Idővel a város számos becenevet kapott, amelyek többsége a nemzetben betöltött kiemelkedő státuszára utal: A harmadik Róma (Третий Рим), Whitestone (Белокаменная), The First Throne (Первопрестольная), The Forty Forties (Сорок Сороков), The Port of five seas (Порт пяти морей).

A moszkvai embert angolul moszkovitának, oroszul pedig moszkvicsnak hívják.

Földrajz

A város a Moszkva folyó mellett fekszik a Moszkvai területen, Oroszország európai részén. Moszkva a földkéreg három részének középpontján fekszik. Egykor a Szovjetunió (1918-1991), az Orosz Birodalom, az orosz cárság és a Moszkvai Nagyhercegség (1480-1703) fővárosa volt. Itt található a világörökség részét képező Moszkvai Kreml, amely Oroszország elnökének otthona. Az orosz parlament (az Állami Duma és az Oroszországi Föderációs Tanács (Föderációs Tanács) és Oroszország kormánya szintén Moszkvában található.

Gazdaság

Moszkva nagy gazdasági infrastruktúrával rendelkezik. Itt él a legtöbb milliárdos a világon. 2008-ban Moszkva már harmadik éve a világ legdrágább városa a nem orosz munkavállalók számára. 2009-ben azonban Moszkva a harmadik helyre esett vissza, miután Tokió és Oszaka az első és második helyre került.

Történelem

A város nevét a folyóról kapta (régi oroszul: гра́д Моско́в, ami azt jelenti: "a Moszkva folyó melletti város"). A név kezdete nem ismert, de egyeseknek van néhány elképzelésük. Az egyik, hogy a név egy nagyon régi finn nyelvből származhat, amelyben "sötétet" és "felhőset" jelent. Az első orosz utalás Moszkvára 1147-ből származik, amikor Jurij Dolgoruki felszólította Novgorod-Severski (Észak-Novgorod) fejedelmet, hogy "gyere hozzám, testvér, Moszkvába".

Kilenc évvel később, 1156-ban Jurij Dolgoruki fejedelem elrendelte egy fából készült fal építését, amelyet többször is át kellett építeni, hogy körülvegye a növekvő várost. Az 1237-1238-as támadás után, amikor a mongolok porig égették a várost, és megölték az ott élő embereket, Moszkva visszanőtt, és 1327-ben a Vlagyimir-Szuzdalai fejedelemség (egy fejedelem által uralt terület) fővárosa lett. A Volgafolyó elején fekvő jó fekvése hozzájárult ahhoz, hogy a város lassan egyre nagyobbra és nagyobbra nőtt. Moszkva hosszú évekre békés és gazdag fejedelemséggé vált, amelyet Moszkvai Nagyhercegség néven ismertek, és Oroszország minden részéből sokan költöztek oda.

I. Iván alatt a város Vlagyimir-Suzdal politikai központjaként Tver helyébe lépett, és a mongol-tatár uralkodók egyetlen adószedője lett. A magas adók megfizetésével Iván fontos alkut kötött a kánnal. Más fejedelemségekkel ellentétben Moszkvát nem osztotta fel fiai között, hanem egészben a legidősebbre szállt. Moszkva azonban nem szerette a mongol uralmat. 1380-ban Dmitrij Donszkoj moszkvai herceg egy orosz hadsereget fontos győzelemre vezetett a tatárok felett a kulikovói csatában. Csupán két évvel később Moszkvát Tokhtamysh kán fosztogatta. 1480-ban III. Iván végül kiszabadította az oroszokat a tatár uralom alól, és lehetővé tette, hogy Moszkva Oroszország hatalmi központjává váljon. III. Iván alatt a város egy olyan birodalom fővárosa lett, amely végül egész Oroszországot és más országokat is magába foglalt.

1571-ben a krími tatárok rajtaütöttek Moszkván, és a Kreml kivételével mindent felégettek.

1609-ben a svéd hadsereg Jacob De la Gardie gróf és Evert Horn gróf vezetésével Velikij Novgorodból Moszkva felé vonult, hogy Vaszilij Sujszkij cár segítségére legyen. 1610-ben bevonultak Moszkvába, és megállították a cár elleni forradalmat, de 1611-ben korán távoztak. Ezt követően a lengyelek megszállták a várost. A lengyel-moszkovita háború (1605-1618) során Stanisław Żółkiewski hetman (hadvezér) bevonult Moszkvába, miután a klusinói csatában legyőzte az oroszokat. A 17. században sok forradalom volt, mint például a sófelkelés (1648), a rézfelkelés (1662) és az 1682-es moszkvai felkelés.

Az 1654-1656-os pestisjárvány Moszkva lakosságának felét megölte. A város 1712-ben megszűnt Oroszország fővárosa lenni, miután Nagy Péter 1703-ban a Balti-tenger partja közelében felépítette Szentpétervárt. Az 1771-es pestisjárvány volt az utolsó nagy járvány Közép-Oroszországban, amely csak Moszkvában 100 000 ember halálát okozta. Az 1812-es oroszországi francia invázió során a moszkvaiak felgyújtották a várost és elmenekültek, amikor Napóleon hadserege szeptember 14-én a város közelébe ért. Napóleon serege, amely nagyon éhes és fázott, kénytelen volt távozni, és a fagyos orosz tél és a hadsereg néhány támadása miatt majdnem megsemmisült.

1905 januárjában Alekszandr Adrianov lett Moszkva első polgármestere. Az 1917-es orosz forradalom után, 1918. március 12-én Moszkva a Szovjetunió fővárosa lett. A második világháború (Oroszországban Nagy Honvédő Háború néven ismert) alatt, a Szovjetunió német megszállása után a szovjet államvédelmi csoport és a Vörös Hadsereg parancsnokai Moszkvába kerültek.

1941-ben a moszkvaiak körében 16 nemzeti önkéntes csoportot (több mint 160 000 fő), huszonöt zászlóaljat (18 500 fő) és négy műszaki ezredet hoztak létre. Még abban a novemberben a német hadsereget a város szélén megállították, majd a moszkvai csatában elűzték. Sok gyárat és a kormányzat nagy részét is elköltöztették, és október 20-tól a várost ostrom alatt állónak nyilvánították. Az itt maradt lakosai páncéltörő védműveket építettek és használtak, miközben a várost a levegőből bombázták. Joszif Sztálin (Oroszország vezetője) nem hagyta el a várost, így a vezérkar is a városban maradt. Az ostrom ellenére a háború alatt is folyt a moszkvai metrórendszer építése, és a háború végére néhány új metróvonalat is megnyitottak.

1944. május 1-jén Moszkva védelméért kitüntetést, 1947-ben pedig Moszkva 800. évfordulójának emlékére egy másik kitüntetést kapott. A náci Németország felett aratott győzelem 20. évfordulójának emlékére 1965. május 8-án Moszkva egyike lett annak a tizenkét szovjet városnak, amely elnyerte a Hős Város címet.

1980-ban Moszkva adott otthont a nyári olimpiai játékoknak, amelyekre az Egyesült Államok és több más nyugati ország nem ment el, mert a Szovjetunió 1979 végén háborút indított Afganisztánban. 1991-ben Moszkva volt a helyszíne a Mihail Gorbacsov szabályaival szemben álló kormánytagok sikertelen bukási kísérletének. Amikor ugyanebben az évben a Szovjetunió megszűnt, Moszkva továbbra is Oroszország fővárosa maradt.

Azóta a piacgazdaság kezdete Moszkvában a nyugati stílusú üzletek, szolgáltatások, építészet és életstílusok robbanásszerű elterjedését eredményezte. 1998-ban Moszkva adott otthont az első Ifjúsági Világjátékoknak.

Vörös tér, Fedor Alekszejev festménye, 1802Zoom
Vörös tér, Fedor Alekszejev festménye, 1802

Moszkva térképe, 1784Zoom
Moszkva térképe, 1784

Francia invázió Oroszország ellen 1812-ben, Moszkva tüze, Szmirnov A.F. festménye, 1813Zoom
Francia invázió Oroszország ellen 1812-ben, Moszkva tüze, Szmirnov A.F. festménye, 1813

Média lejátszása Moszkva (Orosz Birodalom) 1908-ban
Média lejátszása Moszkva (Orosz Birodalom) 1908-ban

Testvérvárosok

Moszkvának számos testvérvárosa van:

Kérdések és válaszok

K: Mennyi Moszkva lakossága?


V: Moszkva lakossága körülbelül 13 millió fő a város határában, több mint 17 millió fő a városi területen, és több mint 20 millió fő a nagyvárosi területen.

K: Mekkora Moszkva területe?


V: A város területe 2511 négyzetkilométer (970 négyzetmérföld). Moszkva városi területe 5891 négyzetkilométer (2275 négyzetmérföld). Moszkva nagyvárosi területe több mint 26 000 négyzetkilométer (10 000 sq mi).

K: Mikor írtak először Moszkváról?


V: Moszkváról először 1147-ben írtak.

K: Milyen esemény hozta vissza Moszkvát mint politikai központot?


V: A fővárost az októberi forradalom után helyezték vissza Moszkvába, ami visszahozta Moszkvát az Orosz SZSZK, majd a Szovjetunió politikai központjává.

K: Moszkva Európa egyik leglátogatottabb városa?


V: Igen, ez Európa egyik leglátogatottabb városa.

K: Hány milliárdos él Moszkvában?


V: Moszkvában él a hetedik legtöbb milliárdos a világon.

K: Milyen típusú építészet található Moszkvában?


V: Moszkva jól ismert az orosz építészetéről, beleértve a történelmi Vörös teret és az olyan épületeket, mint a Szent Bazil székesegyház és a Kreml.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3