Fülöp-szigetek

Történelem

A Fülöp-szigetekről származó legkorábbi ismert hominin fosszíliák a Homo luzonensis, a Homo nemzetségbe tartozó archaikus ember kihalt fajából származnak. Ezek körülbelül 67 000 évesek.

Emberi fosszíliákat találtak, amelyek bizonyítják, hogy a modern Homo sapiens több ezer éve telepedett le a Fülöp-szigeteken. A negritók az őskori szárazföldön vagy jégen átkelve telepedtek le a szigetek földjén. Az első évezredben számos ausztronéziai népcsoport kezdett a Fülöp-szigetekre érkezni, és az őslakosokat a szárazföld belsejébe szorította, vagy esetleg házasodás útján bekebelezte őket.

A 8. században kínai kereskedők érkeztek. Az erős buddhista királyságok felemelkedése lehetővé tette a kereskedelmet az indonéz szigetvilággal, Indiával, Japánnal és Délkelet-Ázsiával. A délkelet-ázsiai királyságok közötti frakcióharcok meggyengítették erejüket. Eközben az iszlám elterjedése a kereskedelem és a kereszténységhez hasonlóan a hittérítés révén kereskedőket és misszionáriusokat hozott a térségbe; a 14. században arabok is megvetették lábukat Mindanaón. Amikor 1521-ben Ferdinand Magellán vezetésével megérkeztek az első európaiak, Maniláig északon már voltak rádzsák, akik történelmileg a délkelet-ázsiai királyságok hódoltsági alárendeltjei voltak. A szigetek azonban lényegében önellátóak és önrendelkezők voltak.

A spanyolok Miguel Lopez de Legazpi hódító vezetésével a 16. században igényt tartottak a szigetekre és gyarmatosították azokat, és II. Fülöp spanyol király után Fülöp-szigeteknek nevezték el. A római katolicizmust azonnal bevezették. A Fülöp-szigeteket Új-Spanyolországból (Mexikóból) irányították, és a 18. században megkezdődött a kereskedelem a Csendes-óceánon átívelő gályák segítségével. Az óceánhoz közeli városokban és a következő három évszázadban a kormányzat igazságtalansága miatt lázadások és erőszakos cselekmények kezdődtek.

1781-ben José Basco y Vargas kormányzó megalapította az Ország Barátainak Gazdasági Társaságát, hogy a Fülöp-szigetek függetlenedjen Új-Spanyolországtól.

Az ország a 19. században nyílt meg. Az ambiciózus, nacionalistább filippínó középosztály és a kínai mesztic közösség felemelkedése jelezte a spanyol gyarmatosítás végét a szigeteken. A propagandamozgalom által felvilágosítva a spanyol gyarmati kormányzat igazságtalanságairól, függetlenséget kértek. José Rizalt, a leghíresebb propagandistát 1896-ban letartóztatták és felforgató cselekményekért halálra ítélték. Nem sokkal később kitört a Fülöp-szigeteki forradalom, amelyet az Andres Bonifacio által alapított, majd később Emilio Aguinaldo által vezetett titkos forradalmi társaság, a Katipunan vezetett. A forradalomnak 1898-ra majdnem sikerült elűznie a spanyolokat.

Ugyanebben az évben Spanyolország és az Egyesült Államok megvívta a spanyol-amerikai háborút, amely után Spanyolország 20 millió dollárért átadta a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak. A filippínók ekkorra már kikiáltották függetlenségüket, és az amerikai ellenőrzés érvényesítése a Fülöp-szigeteki-amerikai háborúhoz vezetett, amely hivatalosan 1901-ben ért véget, de a harcok még 1913-ban is folytatódtak. 1899 és 1913 között folyt az amerikai-filippínó háború, mintegy egymillió filippínó és jóval több mint 5500 amerikai katona (köztük misszionáriusok és magánvállalkozók, katonai családok) vesztette életét, további tízezrek sebesültek meg. A Fülöp-szigeteki áldozatok többsége éhezés, sérülések, betegségek, a tiszta élet hiánya miatt halt meg. Az ellenségeskedések 1914-ig folytatódtak, amikor a Fülöp-szigetek jövőbeli függetlenségét ígérték.

William McKinley elnököt az anarchista Leon Czolgosz ölte meg, mert Czolgosz úgy vélte, hogy McKinley elnök a jó munkásemberek ellen volt, McKinley-t tartotta felelősnek a háború okainak meghamisításáért, valamint egy illegális, pusztító Fülöp-szigeteki háború jóváhagyásáért és megvívásáért.

Az amerikai rezsim az ingyenes közoktatás révén az angol nyelvet mint lingua francát erőltette a szigeteken. Az ország státuszát 1935-ben amerikai nemzetközösséggé alakították át, ami nagyobb önigazgatást biztosított.

A függetlenséget végül 1946-ban, a második világháború után kapta meg. Az ezt követő évek számos háború utáni problémával teltek. Az emberek nem voltak boldogok Ferdinand Marcos népszerűtlen diktatúrája alatt sem, akit 1986-ban távozásra kényszerítettek az elnöki székből. Később a kommunista lázadás és a Moro szeparatizmus folyamatos problémája.

Politika

A Fülöp-szigetek kormánya hasonló az Amerikai Egyesült Államok kormányához. A Fülöp-szigetek elnöke államfőként, kormányfőként, valamint a Fülöp-szigeteki hadsereg és a fegyveres erők főparancsnokaként működik. Az elnököt ugyanúgy szavazás útján választják meg, mint Amerikában, kivéve a népszavazás útján, mivel nincs választási szavazás. Az elnöki tisztséget 6 évig tölti be. Ő a kabinet vezetője.

A kétkamarás Fülöp-szigeteki törvényhozás, a Fülöp-szigeteki Kongresszus a Fülöp-szigeteki Szenátusból és a Fülöp-szigeteki Képviselőházból áll; mindkét testület tagjait népszavazáson választják. A szenátusban 24 szenátor van, akik 6 évig szolgálnak, míg a képviselőház legfeljebb 250 képviselőből áll, akik mindegyike 3 éves ciklusban szolgál.

A kormányzat igazságszolgáltatási ágát a Fülöp-szigeteki Legfelsőbb Bíróság vezeti, amelynek élén egy főbíró és 14 társbíró áll, akiket az elnök nevez ki.

A Fülöp-szigetek a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egyik alapító és kiemelkedő tagja. Aktív résztvevője az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC), tagja a 24-es csoportnak és egyike az Egyesült Nemzetek Szervezetének 51 alapító tagjának 1945. október 24-én.

Régiók és tartományok

Helyi önkormányzat. A Fülöp-szigetek részei "helyi kormányzati egységek" (LGU-k). A tartomány a legfelső egység. Az országban 79 tartomány van (2002). A tartományokban vannak városok és községek (települések). Ezekben a településekben vannak kisebb barangays (falvak). A barangay a legkisebb önkormányzati egység.

Az összes tartományt 17 közigazgatási (szervezeti) régióba sorolják. A legtöbb kormányhivatalnak regionális irodái vannak a tartományok számára. A régiók nem rendelkeznek külön helyi önkormányzattal, kivéve a muszlim Mindanao és a Cordillera régiót, amelyeknek saját hatalmuk van (autonóm kormányzat).

Régiók

Régió	Megnevezés	Regionális központ
Ilocos régió	I. régió	San Fernando, La Union
Cagayan-völgy	II. régió	Tuguegarao, Cagayan
Közép-Luzon	III. régió	San Fernando, Pampanga
CALABARZON ¹	IV-A régió	Laguna, Quezon
MIMAROPA ¹	IV-B régió	Calapan, Kelet-Mindoro
Bicol régió	V. régió	Legazpi, Albay
Nyugat-Visayas	VI. régió	Iloilo City
Közép-Visayas	VII. régió	Cebu City
Kelet-Visayas	VIII. régió	Tacloban
Zamboanga-félsziget	IX. régió	Pagadian, Zamboanga del Sur
Észak-Mindanao	X régió	Cagayan de Oro
Davao régió	XI. régió	Davao City
SOCCSKSARGEN ¹	XII. régió	Koronadal, Dél-Cotabato
Caraga	XIII. régió	Butuan
Bangsamoro	BARMM	Cotabato City
Cordillera közigazgatási régió	CAR	Baguio
Nemzeti fővárosi régió	NCR	Manila

¹ A nevek nagybetűvel vannak írva, mivel azok rövidítések, amelyek az alkotó tartományok vagy városok nevét tartalmazzák.

Földrajz

A Fülöp-szigeteknek 7641 szigete van. Együttesen mintegy 300 000 négyzetkilométernyi szárazföldet foglalnak magukban. A szigetek három csoportba sorolhatók: Luzon, Visayas és Mindanao. Luzon a legnagyobb sziget, Mindanao pedig a második legnagyobb. A Visayák a Fülöp-szigetek középső részén található szigetcsoport. A Luzonon található, forgalmas kikötőváros, Manila az ország fővárosa, és Quezon City után a második legnagyobb város. A Visayákon Cebu City a legnagyobb város. Mindanaón Davao City a legnagyobb város.

Az éghajlat forró, párás (sok víz van a levegőben) és trópusi. Az egész évi átlaghőmérséklet 26,5 °Celsius körül van. A filippínók általában azt mondják, hogy három évszak van: Tag-init vagy Tag-araw (a forró évszak vagy nyár márciustól májusig), Tag-ulan (az esős évszak júniustól novemberig) és Tag-lamig (a hideg évszak decembertől februárig).

A Fülöp-szigetek a csendes-óceáni tűzgyűrűben található (gyakori földrengések és vulkánkitörések zónája). A legtöbb hegyvidéki szigeten régen sok trópusi esőerdő volt. Vulkánokként indultak. A legmagasabb hely a Mount Apo Mindanaón, 2954 m. Az országban számos vulkán, például a Mount Mayon aktív. Az országban évente körülbelül 19 tájfun is van.

A Taal vulkán egy sziget a Taal-tóban. Egy ősi kalderában található Batangas tartományban. Manilától délre körülbelül 2 órányi buszútra van. A Talisayban lévő kiindulópont alkalmas egynapos kirándulásra és éjszakázásra.

Problémák

A Fülöp-szigeteken számos környezeti probléma van. Az egyik ilyen probléma a túlhalászás számos területen, ami siralmas fogásokhoz vezet. Egy másik probléma az, hogy a szennyvíznek csak tíz százalékát kezelik és tisztítják meg, míg a másik 90 százalékát visszadobják a természetbe és az óceánba, ami szennyezéshez vezet. Az erdőirtás is komoly probléma, és az erdők kivágása, az illegális fakitermelés és az erdőtüzek évtizedei után az eredeti erdősültségnek már csak 3%-a maradt meg. Az erdőpusztulás a Fülöp-szigeteken is súlyos talajerózióval jár, ami veszélyezteti a Fülöp-szigetek biológiai sokféleségét.

Gazdaság

A Fülöp-szigetek fejlődő ország. 1998-ban a Fülöp-szigetek gazdasága - amely a mezőgazdaság, a könnyűipar és a támogató szolgáltatások keveréke - az ázsiai pénzügyi válság és a rossz időjárási körülmények hatásai miatt romlott. A gazdaság növekedése az 1997-es 5%-ról 1998-ban 0,6%-ra esett vissza, de 1999-ben 3%-ra, 2000-ben pedig 4%-ra erősödött. A 2012-es becslések szerint a növekedés 6,6%-os volt.

A kormány ígéretet tett arra, hogy folytatja gazdasági reformjait, hogy a Fülöp-szigetek felzárkózhasson az újonnan iparosodott délkelet-ázsiai országok fejlődési üteméhez. A stratégiák közé tartozik az infrastruktúra javítása, az adórendszer rendbetétele a kormányzati bevételek segítése érdekében, a dereguláció (a kormányzati ellenőrzés megszüntetése) és a gazdaság privatizációjának támogatása, valamint a régión belüli kereskedelem növelése. A jövőbeli kilátások nagyban függnek a három fő kereskedelmi partner, Kína, az Egyesült Államok és Japán gazdasági teljesítményétől.

Emberek

A Fülöp-szigeteken 2010-ben mintegy 94 millió ember élt. A Fülöp-szigeteken a legtöbb ember ausztronéziai származású. Az országban élnek kínaiak is, akik a 9. század óta segítik a vállalkozások működtetését. Jelenleg 105 millióan élnek ott. A negritók Luzon és Visayas hegyvidékein élnek. Luzonban sok a mesztic ember, ami spanyol kifejezés a spanyol és a bennszülött vér keverékére.

A Fülöp-szigeteki embereket filippínóknak nevezik. A filippínók számos csoportra oszlanak, a három legnagyobb a tagalogok, a cebuánok és az ilokánok. Amikor a Fülöp-szigetek gyarmat volt, a "filippínó" kifejezés a spanyol és a spanyolokkal kevert kisebbséget jelentette. Ma azonban mindenkit, aki a Fülöp-szigetek állampolgára/nemzetiségű, "filippínónak" neveznek. Még így is Ázsia legváltozatosabb etnikai csoportjaival rendelkezik, a másik Indonézia. Az emberek a filippínókat röviden "Pinoy"-nak is hívják.

Nyelvek

A hivatalos nyelvek a filippínó és az angol. A filippínó nyelv nagyrészt a tagalogon alapul, amely a Manila metropoliszban és a szomszédos tartományokban beszélt anyanyelv. A filippínó nyelv, a maláj nyelv unokatestvére. Más helyi nyelvek és dialektusok a cebuano és az ilocano és sok más. Az angol nyelvet a kormányzatban, az iskolákban és az üzleti életben használják. További nyelvek a kínai, amelyet a kínai népesség és a kínai-filippínók beszélnek. A legtöbb muszlim mélyen a déli Mindanao és a Fülöp-szigetek déli szárazföldje előtt fekvő kisebb szigeteken él, Malajzia északkeleti csücskének közelében. Második nyelvként beszélik az arabot is, de csak nagyon kis mértékben. A spanyol nyelvet, amely az 1970-es években egykor a Fülöp-szigetek hivatalos nyelve volt, szintén a filippínók jelentős kisebbsége beszéli.

Kultúra

A spanyolok érkezése előtt a filippínók nem tekintették magukat egy kultúrának. A Fülöp-szigetek nagy része buddhista, muszlim és hindu birodalom volt. A spanyolok 1565-ben érkeztek, és magukkal hozták a spanyol kultúrát. Hamarosan elterjedtek a szigeteken, erődöket és iskolákat építettek, kereszténységet prédikáltak, és a bennszülöttek nagy részét áttértek a katolikus vallásra. Amikor az Egyesült Államok 1898-ban gyarmatosította a szigeteket, az amerikaiak magukkal hozták a saját kultúrájukat, amely a mai napig a legerősebb hatással van rájuk. Ez teszi a Fülöp-szigeteket Kelet-Ázsia legnyugatibb országává. A Fülöp-szigetek spanyol kultúrája azonban nem közvetlenül Spanyolországból, hanem Mexikóból származik, mivel a Fülöp-szigeteket Mexikón keresztül Spanyolország uralta. Mexikóvárosból kormányozták, ami megmagyarázza a Fülöp-szigeteken tapasztalható spanyol befolyás nagy részét, amelyet csak Mexikóban lehetett megtalálni, Spanyolországban nem. Emellett a Fülöp-szigeteken beszélt spanyol a mexikói spanyol volt, nem pedig az európai spanyol. A Fülöp-szigeteki ételek nagy része Mexikóban is megtalálható. A filippínók hagyományosan általában kézzel esznek, hasonlóan a maláj hagyományokhoz. És a filippínó konyha nagy része is nagyrészt maláj hatású.

Minden évben nagy ünnepségeket tartanak, amelyeket barrio fiestáknak neveznek. Ezek a városok, falvak és regionális körzetek védőszentjeiről emlékeznek meg. Az ünnepségek keretében templomi istentiszteleteket, utcai felvonulásokat, tűzijátékokat, lakomákat, táncos/zenei versenyeket és kakasviadalokat tartanak.

Vallás

A Fülöp-szigeteken az emberek többsége keresztény. Az emberek mintegy 92%-a keresztény. A Fülöp-szigeteken a legtöbb ember a római katolikus valláshoz tartozik (70%). Az emberek jelentős része protestáns (sokféle keresztény felekezet) (17%), Iglesia ni Cristo (2%), muszlimok (5-10%), buddhisták (2%). Vannak még hinduk és néhány kisebb vallás, kevesebb követővel (6,6%).

Kapcsolódó oldalak

• A Fülöp-szigetek folyóinak listája
• A Fülöp-szigetek az olimpián
• Fülöp-szigeteki nemzeti labdarúgó-válogatott