Irán – Iráni Iszlám Köztársaság (Perzsia): ország áttekintése, népesség, történelem
Irán (Perzsia) átfogó országáttekintés: földrajz, népesség, etnikumok, történelmi fordulópontok és gazdasági szerep a Közel-Keleten — gyors, hiteles összefoglaló.
Irán hivatalosan Iráni Iszlám Köztársaság (perzsa: ايران), történelmi nevén Perzsia, ország Nyugat-Ázsiában. A közel-keleti régió része. Közös határai vannak Afganisztánnal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Irakkal, Pakisztánnal, Törökországgal és Türkmenisztánnal.
Teherán a főváros és a legnagyobb város. Irán a világ tizennyolcadik legnagyobb országa. Több mint 80 millió lakosa van. Irán 1945 óta tagja az ENSZ-nek. Tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC). Iszlám köztársaság.
Iránban a perzsák, az azerbajdzsánok, a kurdok, a mazandaránik, a gilakok, a lúrok és a bakhtiarik alkotják a nemzet kisebbségi etnikai csoportjait.
Földrajz és táj
Irán területe változatos: találhatók magas hegygerincek (a Zagrosz és az Elburz hegység), száraz belső fennsíkok és a partvidékek a Kaszpi-tengernél illetve a Perzsa-öbölnél. A változatos domborzat és a nagy kiterjedés miatt az éghajlat helyenként erősen eltérő lehet: a Kaszpi-tenger környékén nedves, míg a belső fennsíkokon sztyepp és sivatag uralkodik.
Népesség, nyelvek és vallás
- Népesség: Irán lakossága több tízmillió főre tehető; a legutóbbi évek becslései szerint körülbelül 80–86 millió fő között mozog. A népesség nagy része városokban él, a legnagyobb település Teherán.
- Nyelv: Az állam hivatalos nyelve a perzsa (fárszi). Emellett több regionális nyelv és dialektus él, köztük az azerbajdzsáni (török nyelvű), kurd, luri, gilaki, mazandaráni és baluchi nyelvek.
- Vallás: Irán hivatalosan iszlám állam; a lakosság többsége síita (tizenkét imamita), kisebbségek között vannak szunniták, keresztények, zsidók, zoroasztriánusok és egyéb kisebb felekezetek.
Történelem — rövid áttekintés
Irán (Perzsia) az egyik legrégebbi folyamatos civilizációs térség: a perzsa birodalmak (például a méd, az Achaimenida, a Szaszanida dinasztiák) nagy hatással voltak a régió történetére. A középkori iszlám hódítások után az iráni területeken több dinasztia követte egymást. A 16–18. században a Szaffavidák centralizálták a területet és bevezették a síita iszlám államvallássá emelését. A 19–20. században Irán a nagyhatalmi befolyás és belső modernizáció küzdelmeit élte át; 1979-ben az iráni forradalom megdöntötte a Pahlavi királyságot és létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság, amely azóta meghatározza az ország politikai rendszerét és bel- illetve külpolitikáját.
Politikai rendszer
Irán államformája az Iráni Iszlám Köztársaság: vegyíti az iszlám vallási vezetést és a választott intézményeket. A legfőbb hatalom a Legfőbb Vezető (Supreme Leader) kezében összpontosul, amelyet vallási testület támogat. Emellett van elnök (a végrehajtó hatalom feletti civil vezető), parlament (Majlis) és különböző felügyeleti szervek, például a Guardian Council, amely vizsgálja a törvények alkotmányosságát és a jelöltek alkalmasságát.
Gazdaság
Irán gazdasága jelentős mértékben függ a kőolaj- és földgázkészletektől; az energiaexport fontos bevételi forrás. Ugyanakkor az ország sokszínű gazdasági ágazatokkal rendelkezik: mezőgazdaság (gabona, gyümölcsök, szőnyegszövés), ipar (vegyipar, finomítás, petro-kémia), szolgáltatások és egyre növekvő technológiai ágazatok. Az elmúlt években a nemzetközi szankciók, belső gazdasági kihívások és infláció komoly hatással voltak az életszínvonalra és a külkereskedelemre.
Kultúra és örökség
Irán gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhet: a perzsa irodalom (többek között Hósejní Rúmi, Firdawsi), az építészet, költészet, kézművesség (perzsa szőnyegek) és gasztronómia mind nagy nemzetközi elismerést kapott. Fontos ünnep a Nowruz (perzsa újév), amely a tavasz kezdetéhez kapcsolódó több ezer éves hagyomány.
Turizmus, műemlékek
Iránban sok történelmi és kulturális látnivaló található: ősi romvárosok, perzsa paloták, teheráni múzeumok és több UNESCO világörökségi helyszín. Kiemelkedőek a perzsa építészet példái, például Iszfahán műemlékei, Shiraz környékén Persepolis romjai és más történelmi városok. Az ország változatos tájai – hegyek, sivatagok, tengerpartok – is vonzóvá teszik a turisták számára.
Környezeti kihívások
Irán több környezeti problémával küzd, például vízhiánnyal, talajerózióval, légszennyezéssel a nagyvárosokban és az ökoszisztémákra nehezülő nyomással. A vízgazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság fejlesztése országos prioritás.
Gyors tények
- Főváros: Teherán
- Hivatalos név: Iráni Iszlám Köztársaság
- Terület: a világ egyik legnagyobb országa (több mint 1 millió km²)
- Népesség: több tízmillió (körülbelül 80–86 millió, becslés szerint)
- Gazdasági erőforrások: nagy kőolaj- és földgázkészletek
Ez az áttekintés röviden bemutatja Irán földrajzát, népességét, történetét, politikai rendszerét és kulturális örökségét. Az ország összetett történelme és sokszínű társadalma miatt további részletek – például régiók, kisebbségek helyzete vagy aktuális politikai és gazdasági fejlemények – folyamatosan változhatnak, ezért aktuális forrásokkal érdemes kiegészíteni a képet.
Khezr Beach, Hormoz-sziget, Perzsa-öböl, Irán, 2008-09-09-02
Történelem
A múltban Iránt az országon kívüliek "Perzsiának" hívták. Az ott élő emberek az országot "Iránnak" nevezték. A hivatalos elnevezés Perzsia volt, egy régió Iránban. A Perzsia nevet használták más országokkal való kapcsolattartáskor és a kormányzati papírokban.
1935-ben Reza Shāh Pahlavi volt Irán sahja. Hivatalosan kérte a külföldieket, hogy az országot Iránnak hívják. Ezt azért tette, hogy megmutassa, hogy Irán a perzsa irániak mellett a nem perzsa irániaké is. Az Irán név azt jelenti, hogy az árják földje. A zoroasztriánusok ősi könyvében, az Aveszta-ban szerepel. A 19. században és a 20. század elején az árja elnevezést az európaiak az összes indoeurópaira használták. Az "árja faj" kifejezést Hitler a "felsőbbrendű" vagy "tökéletes" faj leírására használta, de először az irániakat jelentette. Az "árja" az iráni nyelvekben "nemest" jelent.
Perzsa Birodalom
Kr. e. 500 körül a mai Irán területe volt az Akhaimenida Birodalom központja. A görög városállamok harcoltak a Nagy Dareiosz és Xerxész által vezetett perzsa seregek ellen. Ezután Nagy Sándor a perzsa Achaemenida-dinasztia ellen harcolva elfoglalta az országot. Haláláig uralkodott,majd a görög Szeleukidák uralkodtak, amíg le nem győzte őket a Pártus Birodalom, amely később a Római Birodalom ellen harcolt.
A parthusok után a szasszanida dinasztia (224-651) vette át a hatalmat. Perzsiát más népek is elfoglalták, például az arabok (7. század), a törökök (10. század) és a mongolok (13. század). Irán azonban mindig is más kultúrával rendelkezett, és továbbra is fennmaradt.
A II. világháború után
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dolgozott Iránban az 1953-as zavargások kirobbantásán, amelyek Mosaddegh miniszterelnök eltávolításához vezettek. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezután ismét MohammadReza Pahlavi sahot tette Irán leghatalmasabb személyévé. A sah 1979-ben egy felkelés hatására elhagyta Iránt. Az iráni kormányt az iszlám forradalom iszlám köztársasággá változtatta. Nem sokkal később az iráni diákmozgalom (Tahkim Vahdat) az új kormány támogatásával elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. A diplomaták többségét 444 napig túszként tartották fogva.
A két ország közötti kapcsolat azóta sem volt jó. Az Egyesült Államok például azt állítja, hogy Irán támogatja az Izrael elleni terrorista csoportokat. Irán nem tekinti Izraelt országnak. Irán a legtöbb arab országgal együtt úgy véli, hogy Izraelnek nincs joga a létezéshez. Irán azonban időnként együttműködött a Nyugattal. Ezek az egyezmények az energiáról vagy a terrorizmus elleni küzdelemről szóltak.
Irán az 1980-as években vívta az iráni-iraki háborút. Sok külföldi ország támogatta Irakot.
Most a Nyugat megpróbálja megakadályozni, hogy Irán nukleáris technológiát használjon, annak ellenére, hogy Irán tagja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már többször jelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvereket fejlesztene. Ugyanakkor azt is mondja, hogy nem tudja biztosan kijelenteni, hogy Irán nem titokban teszi ezt.
A CIA 2007. decemberi, az iráni nukleáris tevékenységről szóló jelentése szerint Irán titkos programját, amelynek célja a nukleáris fegyvertechnológia megszerzése volt, 2003-ban leállították. A jelentés szerint Irán valószínűleg nem lesz képes egyhamar atomfegyvert építeni.
Gazdaság
Iránnak természeti kincse az olaj. Az OPEC tagja. Az olaj az egyik fő exportcikke. A rizs, a kézműves termékek, a szőnyegek és a krókusz fontos helyi termékek. Irán a világ legnagyobb kaviárexportőre és -termelője. Irán a világ egyik legnagyobb pisztáciaexportőre is.
Iránnak vannak ipari termékeket előállító gyárai. Irán az orvosbiológiai tudományok területén is tevékenykedik.
Iránban a riál a használt pénz.
Vallás Iránban
Az irániak mintegy 90%-a muszlim. Az államvallás a síita iszlám. A 16. századi Szafavida-dinasztia óta ez az államvallás. Az irániak mintegy 75%-ának ez a vallása. Ők a twelver ághoz tartoznak. Az iráni muszlimok mintegy 9%-a az iszlám szunnita ágához tartozik. Az irániak 9%-a, akik nem muzulmánok, bahá'iak, mandeusok, zoroasztriánusok, keresztények és zsidók. Úgy vélik, hogy 300 000-350 000 perzsa (iráni) zsidó van.
Régiók és tartományok
|
|
Tető hafez sírja
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi Irán hivatalos neve?
V: Irán hivatalos neve Iráni Iszlám Köztársaság (perzsa: ַםַׁה).
K: Melyik régióhoz tartozik Irán?
V: Irán a közel-keleti régió része.
K: Milyen országokkal van közös határa Iránnak?
V: Irán Afganisztánnal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Irakkal, Pakisztánnal, Törökországgal és Türkmenisztánnal közös határokkal rendelkezik.
K: Melyik város Irán fővárosa és legnagyobb városa?
V: Teherán Irán fővárosa és legnagyobb városa.
K: Hány ember él Iránban?
V: Iránban több mint 84,9 millió ember él.
K: Mikor lett Irán az ENSZ tagja?
V: Irán 1945 óta tagja az ENSZ-nek.
K: Iszlám köztársaságnak számít?
V: Igen, ez egy iszlám köztársaság.
Keres