Irán
Irán hivatalosan Iráni Iszlám Köztársaság (perzsa: ايران), történelmi nevén Perzsia, ország Nyugat-Ázsiában. A közel-keleti régió része. Közös határai vannak Afganisztánnal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Irakkal, Pakisztánnal, Törökországgal és Türkmenisztánnal.
Teherán a főváros és a legnagyobb város. Irán a világ tizennyolcadik legnagyobb országa. Több mint 80 millió lakosa van. Irán 1945 óta tagja az ENSZ-nek. Tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC). Iszlám köztársaság.
Iránban a perzsák, az azerbajdzsánok, a kurdok, a mazandaránik, a gilakok, a lúrok és a bakhtiarik alkotják a nemzet kisebbségi etnikai csoportjait.
Khezr Beach, Hormoz-sziget, Perzsa-öböl, Irán, 2008-09-09-02
Történelem
A múltban Iránt az országon kívüliek "Perzsiának" hívták. Az ott élő emberek az országot "Iránnak" nevezték. A hivatalos elnevezés Perzsia volt, egy régió Iránban. A Perzsia nevet használták más országokkal való kapcsolattartáskor és a kormányzati papírokban.
1935-ben Reza Shāh Pahlavi volt Irán sahja. Hivatalosan kérte a külföldieket, hogy az országot Iránnak hívják. Ezt azért tette, hogy megmutassa, hogy Irán a perzsa irániak mellett a nem perzsa irániaké is. Az Irán név azt jelenti, hogy az árják földje. A zoroasztriánusok ősi könyvében, az Aveszta-ban szerepel. A 19. században és a 20. század elején az árja elnevezést az európaiak az összes indoeurópaira használták. Az "árja faj" kifejezést Hitler a "felsőbbrendű" vagy "tökéletes" faj leírására használta, de először az irániakat jelentette. Az "árja" az iráni nyelvekben "nemest" jelent.
Perzsa Birodalom
Kr. e. 500 körül a mai Irán területe volt az Akhaimenida Birodalom központja. A görög városállamok harcoltak a Nagy Dareiosz és Xerxész által vezetett perzsa seregek ellen. Ezután Nagy Sándor a perzsa Achaemenida-dinasztia ellen harcolva elfoglalta az országot. Haláláig uralkodott,majd a görög Szeleukidák uralkodtak, amíg le nem győzte őket a Pártus Birodalom, amely később a Római Birodalom ellen harcolt.
A parthusok után a szasszanida dinasztia (224-651) vette át a hatalmat. Perzsiát más népek is elfoglalták, például az arabok (7. század), a törökök (10. század) és a mongolok (13. század). Irán azonban mindig is más kultúrával rendelkezett, és továbbra is fennmaradt.
A II. világháború után
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dolgozott Iránban az 1953-as zavargások kirobbantásán, amelyek Mosaddegh miniszterelnök eltávolításához vezettek. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezután ismét MohammadReza Pahlavi sahot tette Irán leghatalmasabb személyévé. A sah 1979-ben egy felkelés hatására elhagyta Iránt. Az iráni kormányt az iszlám forradalom iszlám köztársasággá változtatta. Nem sokkal később az iráni diákmozgalom (Tahkim Vahdat) az új kormány támogatásával elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. A diplomaták többségét 444 napig túszként tartották fogva.
A két ország közötti kapcsolat azóta sem volt jó. Az Egyesült Államok például azt állítja, hogy Irán támogatja az Izrael elleni terrorista csoportokat. Irán nem tekinti Izraelt országnak. Irán a legtöbb arab országgal együtt úgy véli, hogy Izraelnek nincs joga a létezéshez. Irán azonban időnként együttműködött a Nyugattal. Ezek az egyezmények az energiáról vagy a terrorizmus elleni küzdelemről szóltak.
Irán az 1980-as években vívta az iráni-iraki háborút. Sok külföldi ország támogatta Irakot.
Most a Nyugat megpróbálja megakadályozni, hogy Irán nukleáris technológiát használjon, annak ellenére, hogy Irán tagja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már többször jelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvereket fejlesztene. Ugyanakkor azt is mondja, hogy nem tudja biztosan kijelenteni, hogy Irán nem titokban teszi ezt.
A CIA 2007. decemberi, az iráni nukleáris tevékenységről szóló jelentése szerint Irán titkos programját, amelynek célja a nukleáris fegyvertechnológia megszerzése volt, 2003-ban leállították. A jelentés szerint Irán valószínűleg nem lesz képes egyhamar atomfegyvert építeni.
Gazdaság
Iránnak természeti kincse az olaj. Az OPEC tagja. Az olaj az egyik fő exportcikke. A rizs, a kézműves termékek, a szőnyegek és a krókusz fontos helyi termékek. Irán a világ legnagyobb kaviárexportőre és -termelője. Irán a világ egyik legnagyobb pisztáciaexportőre is.
Iránnak vannak ipari termékeket előállító gyárai. Irán az orvosbiológiai tudományok területén is tevékenykedik.
Iránban a riál a használt pénz.
Vallás Iránban
Az irániak mintegy 90%-a muszlim. Az államvallás a síita iszlám. A 16. századi Szafavida-dinasztia óta ez az államvallás. Az irániak mintegy 75%-ának ez a vallása. Ők a twelver ághoz tartoznak. Az iráni muszlimok mintegy 9%-a az iszlám szunnita ágához tartozik. Az irániak 9%-a, akik nem muzulmánok, bahá'iak, mandeusok, zoroasztriánusok, keresztények és zsidók. Úgy vélik, hogy 300 000-350 000 perzsa (iráni) zsidó van.
Régiók és tartományok
|
|
Tető hafez sírja
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi Irán hivatalos neve?
V: Irán hivatalos neve Iráni Iszlám Köztársaság (perzsa: ַםַׁה).
K: Melyik régióhoz tartozik Irán?
V: Irán a közel-keleti régió része.
K: Milyen országokkal van közös határa Iránnak?
V: Irán Afganisztánnal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Irakkal, Pakisztánnal, Törökországgal és Türkmenisztánnal közös határokkal rendelkezik.
K: Melyik város Irán fővárosa és legnagyobb városa?
V: Teherán Irán fővárosa és legnagyobb városa.
K: Hány ember él Iránban?
V: Iránban több mint 84,9 millió ember él.
K: Mikor lett Irán az ENSZ tagja?
V: Irán 1945 óta tagja az ENSZ-nek.
K: Iszlám köztársaságnak számít?
V: Igen, ez egy iszlám köztársaság.
