Hegyi beszéd – Jézus tanítása: boldogságok, Miatyánk és erkölcsi útmutatás
Fedezd fel a Hegyi beszéd mély üzenetét: Jézus tanítása, a boldogságok, a Miatyánk és gyakorlati erkölcsi útmutatás a keresztény élethez.
A Biblia szerint a hegyi beszéd egy beszéd, amelyet a názáreti Jézus Kr. u. 30 körül tartott követői és egy nagy csoport ember előtt. Jézus a beszédet egy hegyoldalon tartotta. A beszéd legnépszerűbb része a beszéd elején található boldogságok. A prédikáció tartalmazza a Miatyánkot is. A Hegyi beszéd további népszerű sorai: "fordítsd oda a másik orcádat is", "a föld sója", "a világ világossága" és "ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek benneteket".
Hol található a Hegyi beszéd?
A Hegyi beszéd elsősorban a Máté evangéliumának 5–7. fejezetében olvasható. A Lukács evangéliumban megtalálható egy hasonló összefoglaló, amelyet gyakran dombon mondott beszédnek vagy síksági beszédnek (Sermon on the Plain) neveznek. A kutatók között vita van arról, hogy a két beszéd pontosan ugyanaz-e vagy különböző gyűjtésekből származó anyagok átdolgozása.
A boldogságok
A beszéd nyitó része a boldogságok sorozata, amely rövid beatitudinális ígéreteket tartalmaz. A hagyományos magyar fordításokban ezek a következők:
- Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
- Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
- Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
- Boldogok, akik igazságért éheznek és szomjaznak, mert ők megelégíttetnek.
- Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.
- Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
- Boldogok a békességre törekvők, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
- Boldogok, akiket a háborúság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Ezek a kijelentések fordított értékrendet mutatnak be: a keresztény etikában sokszor azok kapnak dicséretet, akiket a világ gyengeségnek tart.
A Miatyánk (a Lord's Prayer)
A Hegyi beszédben található Miatyánk az egyik legismertebb keresztény ima. Hagyományos magyar szövege a következő:
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
A Miatyánk röviden összefoglalja az Istenhez forduló imádság alapvető elemeit: istenség dicsérete, királyság és akarat kérése, mindennapi szükségletek, bocsánat és lelki védelem.
Főbb erkölcsi és teológiai tanítások
A Hegyi beszéd sok konkrét erkölcsi utasítást tartalmaz, többek között:
- Ellenszeretet helyett szeretet: Jézus arra buzdít, hogy szeressük ellenségeinket, és tegyünk jót azokkal, akik gyűlölnek minket.
- Nem-erdőszakos ellenállás: A "fordítsd oda a másik orcádat" kifejezés a személyes sértésekkel szembeni nem-visszavágó magatartást hangsúlyozza.
- Őszinte vallásosság: Az ima, alamizsna és böjt ne a nyilvános fitogtatás eszköze legyen, hanem bensőséges kapcsolat Istenhez.
- Ítélet és megbocsátás: "Ne ítéljetek" – ez az óvatosságra int mások megítélésében, párhuzamosan a megbocsátás hangsúlyával.
- Gondviselés és aggódás elutasítása: Jézus arra tanít, hogy ne szorongjunk a holnap miatt, mert Isten gondoskodik a teremtésről.
- Belzeti etika: A belső indítékok (harag, vágy) elfogadhatatlansága – Jézus nemcsak a cselekedeteket, hanem azok belső mozgatórugóit is megítéli.
Kapcsolat a Tízparancsolattal
Sok keresztény úgy véli, hogy a Hegyi beszéd a Tízparancsolathoz kapcsolódik: míg a Tízparancsolat inkább jogi, külső szabályok gyűjteménye, addig a Hegyi beszéd kifejti azokat az erkölcsi elveket és belső hozzáállásokat, amelyek a parancsok mögött állnak. Jézus több helyen kijelenti, hogy nem törli el a törvényt, hanem beteljesíti azt ("Nem gondolom, hogy megszüntessem a törvényt, hanem beteljesítem" – a Máté 5,17-nek megfelelő gondolat), hangsúlyozva a belső igazságosságot.
Történeti és tudományos megítélés
A történészek és bibliakutatók megvitatják a Hegyi beszéd pontos keletkezését és formáját. Egyesek szerint a beszéd Jézus egyik legkorábbi magyarázó megnyilatkozása, mások szerint a közösségi hagyományok és egyházatyai elemzések alakították a mai formáját. Mindazonáltal sok szakértő egyetért abban, hogy a Hegyi beszéd a keresztény erkölcs és lelkiség egyik központi, formáló dokumentuma.
Hatás és használat
A Hegyi beszéd hatása túlnyúlik a vallási szférán: irodalmi, művészeti és filozófiai gondolkodásra is nagy hatást gyakorolt. Egyházi liturgiában, személyes imádságban és etikai vitákban egyaránt gyakran idézik. A beszéd több felekezet és vallási hagyomány számára közös erkölcsi forrás, és gyakran hivatkoznak rá társadalmi igazságossággal kapcsolatos beszélgetésekben is.
Összegzés
A Hegyi beszéd a keresztény tanítás egyik legismertebb és legtöbbet idézett része. Rövid, mégis mély erkölcsi útmutatást ad: a külső viselkedés mellett a belső hozzáállásra is hangsúlyt helyez, és olyan alapelveket fogalmaz meg (irgalom, alázat, megbocsátás, szeretet), amelyek a keresztény etika sarokkövei lettek.
A prédikáció értelméről szóló hiedelmek
A prédikációval kapcsolatos egyik legfontosabb vita az, hogy hogyan kell alkalmazni a mindennapi életben. Szinte minden keresztény csoport megalkotta a maga módját arra, hogy miként értelmezze és használja a prédikációt az életében. Harvey McArthur a Hegyi beszéd megértése című könyvében tizenkét különböző nézetet sorol fel a prédikációról.
(1) Az abszolutista nézet
Az abszolutista nézet szerint az embereknek mindig pontosan azt kell tenniük, amit Jézus a prédikációban mondott. Ha ennek a megtétele veszélybe sodorja az embert, akkor ez az, amire az illetőnek szüksége van ahhoz, hogy megmeneküljön.
Az emberek, akik ezt hitték, többek között:
- Assisi Szent Ferenc
- Dietrich Bonhoeffer
- Leo Tolsztoj (amikor idősebb volt)
A következő egyházak hisznek ebben a nézetben:
- A keleti ortodox egyházak
- A korai anabaptisták
- Modern anabaptista csoportok, mint a mennoniták és a hutteriták.
(2) A szöveg módosítása
Az ókorban az emberek módosították (megváltoztatták) a prédikáció szövegét, hogy népszerűbbé tegyék azt. Például a Bibliában a Máté 5:22-t a "[aki] haragszik testvérére, azt az ítélet veszélye fenyegeti" helyett "[aki] ok nélkül haragszik testvérére, azt az ítélet veszélye fenyegeti".
Az utóbbi évszázadokban gyakoribbá vált, hogy a prédikációban megváltoztatják a szavakat, és kiveszik azokat a részeket, amelyeket az emberek nehezen fogadnának el.
Majdnem minden jelentős keresztény író tett ilyen változtatásokat valamikor.
Ezt a nézetet egyetlen konkrét keresztény felekezet sem támogatja.
(3) A túlzó nézet
Az egyik leggyakoribb nézet a túlzó nézet. Eszerint Jézus a prédikáció egyes részeiben túlzásokat használt (ami azt jelenti, hogy túlzásba vitte). Azok, akik ebben hisznek, úgy gondolják, hogy Jézus tanításait reálisabbá kell tenni, ha a való világban akarják használni őket.
A legtöbben egyetértenek abban, hogy a prédikációban van némi túlzás, de azon vitatkoznak, hogy mely részek azok.
(4) Az általános elvek nézete
Az általános elvek szerinti nézet szerint Jézus nem adott utasításokat (nem mondta meg az embereknek, hogy pontosan hogyan cselekedjenek). Ehelyett példákat adott arra, hogyan kellene az embereknek viselkedniük.
(5) A kettős mérce
A kettős mérce szerinti nézet szerint Jézus tanításainak egy része általános elképzelés arról, hogyan kell cselekedni, más része pedig utasítás. Ahhoz, hogy üdvözüljenek, a legtöbb embernek csak követnie kell a cselekvésre vonatkozó általános elképzeléseket. Csak a szent emberek kis részének, például a papságnak és a szerzeteseknek kell követniük az utasításokat.
Az emberek, akik hittek ebben a nézetben, többek között:
- Szent Ágoston (ő alkotta meg a kettős mérce nézetet)
- Aquinói Szent Tamás (aki később megváltoztatta a kettős mércés nézetet)
- Geoffrey Chaucer (ezt a nézetet használta Canterbury mesék című könyvében (Wife of Bath's Prologue, 117-118. v.)
A római katolikus egyház a kettős mérce nézetét vallja.
(6) A két birodalom szemlélete
Luther Márton nem hitt a katolikusok prédikációról alkotott elképzeléseiben. Ő alkotta meg a két birodalom nézetet. Luther a világot két birodalomra vagy részre osztotta: a vallási birodalomra és a világi (nem vallási) birodalomra. Úgy gondolta, hogy a Prédikáció csak az élet vallásos részére vonatkozik. A hétköznapi világban az embereknek esetleg olyan dolgokat kell megtenniük, amelyeket a Prédikáció szerint nem szabad. Például a világi munkájában egy bírónak lehet, hogy meg kell büntetnie egy bűnözőt, ahelyett, hogy megbocsátana neki. Vallásos emberként azonban a bírónak mégis sajnálnia kellene, ami a bűnözővel történik.
(7) A szentírás analógiája
A Szentírás analógiája szerint az Újszövetség megírásakor a Prédikáció egyes részei megváltoztak. Jézus például azt mondta, hogy rossz dolog esküt tenni. Az Újszövetségben azonban Pál legalább kétszer használ esküt.
(8) Az attitűdök nem cselekedetek nézet
Az attitűdök, nem cselekedetek nézet szerint Jézus a prédikációban csak azt mondta az embereknek, hogy ő maga mit fog tenni. Nem azt mondta más embereknek, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy jó keresztények legyenek.
Wilhelm Hermann alkotta meg ezt a nézetet a tizenkilencedik században.
(9) Az átmeneti etikai nézet
Az időközi etikai nézet szerint Jézus, amikor a prédikációt tartotta, úgy gondolta, hogy a világnak hamarosan vége lesz. Emiatt a tanításait csak erre a rövid időre szánta.
Albert Schweitzer alkotta meg ezt a nézetet.
(10) A feltétlen isteni akarat nézete
A feltétel nélküli isteni akarat nézet szerint Jézus azt akarta, hogy az emberek pontosan azt tegyék, amit mondott, és kövessék azt az etikát, amelyről a prédikációban beszélt. Azonban a világ jelenlegi állapotában az emberek ezt nem tudják megtenni. Az emberek megpróbálják követni a prédikációban leírt etikát, de mindig kudarcot vallanak. Ez meg fog változni, amikor a Mennyek Királysága visszatér a világba. Akkor mindenki képes lesz úgy élni, ahogyan Isten akarja.
Martin Sibelius német filozófus alkotta meg ezt a nézetet a huszadik században.
(11) A bűnbánati nézet
A bűnbánati nézet szerint Jézus tudta, hogy az emberek nem lesznek képesek követni a tanításait. Az emberek megpróbálnák követni őket, de nem sikerülne. Ez megtanítaná őket a bűnbánatra. Ily módon az emberek hitre jutnának az evangéliumban.
(12) A diszpenzacionizmus
A diszpenzacionizmus az emberi történelmet külön csoportokra osztja. Ez a nézet azt mondja, hogy ma olyan korban élünk, amelyben nem tudunk megfelelni a Prédikáció tanításainak. Azonban valamikor a jövőben képesek leszünk rá. Amikor ez az idő eljön, az embereknek követniük kell majd a Prédikáció tanításait, hogy üdvösséget nyerjenek.
Egyéb nézetek
E. Earle Ellis teológiai professzor szerint Jézus a prédikációban arra kéri a hívőket, hogy úgy éljenek, ahogyan az Isten jövőbeli országában normális lesz. Ahogy Ellis mondja, Jézus szavait kell mondanunk, az ő gondolatait kell gondolnunk, és az ő tetteit kell cselekednünk. Mivel ez lesz Isten jövőbeli országának etikája, az embereknek úgy kell élniük az életüket, hogy készen álljanak Isten országában való életre.
A Hiram Key című könyvben Christopher Knight és Robert Lomas azt állítja, hogy a hegyi beszéd soha nem történt meg. Knight úgy véli, hogy Máté "mindenféle szövegrészleteket úgy ragasztott össze, mintha azokat egymás után mondták volna el egy tömegnek egy hegytetőn". Úgy véli, hogy "a tanításokat ebbe az egyetlen "alkalomba" fogták össze, hogy ne szakítsák meg az átfogó történet folyását".
Keres