Tamás evangéliuma — apokrif, gnosztikus kézirat a Nag Hammadi-kódexből
Tamás evangéliuma: apokrif, gnosztikus kézirat a Nag Hammadi-kódexből — 114 Jézus-mondás, 1945-ös felfedezés, titkos tanítások és különleges történeti forrás.
A Tamás evangéliuma (vagy Tamás szerinti evangélium, koptul: p.euaggelion p.kata.cwmas) az Újszövetség korában írt szöveg, amelyet az apokrifnak tekintenek. Az egyiptomi Nag Hammadiban találták meg 1945-ben; a kézirat az egyik ott felfedezett kódex része. A szöveg kódex formájában, a ma ismert kopt kötésben maradt ránk, és majdnem teljes — néhány helyen hiányos vagy töredékes.
Tartalom és szerkezet
Ellentétben a kanonikus evangéliumok elbeszélő jellegével, a Tamás evangéliuma elsősorban mondások (logia) gyűjteménye: rövid, gyakran önálló állítások, kérdés–válaszok és rövid párbeszédek találhatók benne. A kopt kéziratban összesen 114 mondás szerepel. Sok mondás párhuzamos a négy kanonikus evangélium egyes részeivel; számos esetben azonban sajátos, máshol nem ismert megfogalmazásokat vagy gondolatokat tartalmaz.
Nyelv, kézirati források és keletkezés
A kézirat kopt (sahidikus) nyelvű. Emellett görög töredékek is ismertek, amelyek arra utalnak, hogy a mondásgyűjtemény görög nyelvű előzményekre támaszkodhatott, és széles körben terjedt a keleti keresztény közösségekben. A szöveg keletkezését a kutatók általában az I. század végére–II. század elejére teszik, de a pontos dátum vitatott: egyesek korábbra, mások későbbre helyezik a szerkesztést.
Gnosztikus jelleg és teológiai vonások
A Tamás evangéliumát a legtöbb kutató gnosztikus jellegűnek tartja, mert központi szerepet kap benne a belső megismerés, a személyes felismerés és a „titkos” értelmezés keresése. Ugyanakkor vannak olyan vonások is, amelyek inkább korai keresztény bölcseleti hagyományokra emlékeztetnek. Jellemző témák:
- önismeret és belső megvilágosodás — a megváltás gyakran a „magad felismerésében” jelenik meg;
- a titkos tanítás — a mondásokban többször szó esik egyfajta rejtett, különösen értelmezett üzenetről;
- világ és anyagi lét leértékelése — a hangsúly a belső, örök valóságon van;
- paradoxonnal és aforizmákkal való gyakori kommunikáció, amelyek célja a hallgató gondolkodásának felkavarása.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden mondás kifejezetten gnosztikus tartalmú; sok mondat egyszerű erkölcsi vagy bölcseleti üzenetet közvetít.
Kapcsolat a kanonikus evangéliumokkal és a Q-hypothesis
Sok mondás szóban forgó hasonlóságot mutat a szinoptikus evangéliumokban található jelenetekkel és mondatokkal, ezért vita folyt arról, hogy a Tamás evangéliuma független gyűjtemény-e, vagy kapcsolatban áll a forrásokkal, például a hipotetikus Q-forrással. Egyes kutatók szerint a Tamás megtartott korai, független hagyományokat, mások szerint részben a kanonikus evangéliumokból merít.
Szerzőség és fogadtatás
A hagyomány Tamás apostolnak tulajdonítja a szöveget, de a modern kutatás általában nem tartja valószínűnek, hogy maga az apostol írta. A nagy keresztény közösségek egyike sem fogadja el Tamás evangéliumát kánonnak, így a hagyományos Bibliai kánon kívüli apokrif műként tartják számon.
Felfedezés, kiadások és hatás
A Nag Hammadi-könyvtár 1945-ös felfedezése hatalmas hatással volt a korai kereszténységről és a gnoszticizmusról kialakított képünkre; a Tamás evangéliuma különösen nagy érdeklődést keltett, mert közvetlen, tömör formában közvetített számos olyan mondást, amelyek korai keresztény gondolkodásra utalnak. Azóta több kritikai kiadás, angol és más nyelvű fordítás és kommentár jelent meg, amelyek a kopt szöveg és a görög töredékek összevetésével próbálnak pontosabb képet adni a szöveg történetéről és jelentéséről.
Miért fontos ma?
A Tamás evangéliuma azért meghatározó a kutatásban, mert rávilágít arra a sokszínűségre, amely a korai keresztény irodalomban és vallási gyakorlatban jelen volt. Segít megérteni, hogyan alakultak ki bizonyos tanítások, milyen alternatív értelmezések léteztek Jézus tanításáról, és milyen szerepet játszott a személyes megismerés a korai közösségekben.
Rövid példamondat a szövegből (szabad fordításban): „Aki megtalálja ezeknek a mondásoknak az értelmezését, nem tapasztalja meg a halált.” Ez a kezdeti mondás jól szemlélteti a szöveg hangsúlyát a megismerésen és a titkos tudáson.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Tamás evangéliuma?
V: A Tamás evangéliuma az Újszövetség korában írt szöveg. Apokrifnak tekintik, és kódex formájában, a ma ismert kopt kötésben van bekötve.
K: Mikor találták meg Tamás evangéliumát?
V: Tamás evangéliumát 1945-ben találták meg az egyiptomi Nag Hammadiban.
K: Mi a Tamás evangéliumának tartalma?
V: A Tamás evangéliuma Jézusnak tulajdonított mondások és rövid párbeszédek gyűjteménye. A szövegben 114 mondás található.
K: Miben különbözik a Tamás evangéliuma más szövegektől?
V: A többi szöveggel ellentétben a Tamás evangéliuma nem elbeszélés, hanem Jézusnak tulajdonított mondások és rövid párbeszédek gyűjteménye.
K: Összeegyeztethetők-e a Tamás evangéliumában található mondások a többi evangéliummal?
V: A Tamás evangéliumában található mondások többsége összeegyeztethető a többi evangéliummal, és a többi evangélium valamelyikében is megtalálható.
K: Voltak a Tamás evangéliumában olyan mondások, amelyek korábban ismeretlenek voltak a tudósok előtt?
V: Igen, a Tamás evangéliumában található mondások egy része a kódex megtalálása előtt ismeretlen volt a tudósok előtt.
K: Elfogadja-e a Tamás evangéliumát kánonnak bármelyik nagy keresztény csoport?
V: Nem, Tamás evangéliumát egyik nagy keresztény csoport sem fogadja el kánonként.
Keres