Prozelita
A proselyte, a görög προσήλυτος/proselytos szóból, a Septuagintában "idegen", azaz Izraelbe újonnan érkezett, az országban tartózkodó személy, az Újszövetségben (Strong's G4339) pedig a pogányságból a judaizmusra áttért személy. Ez a héber גר/ger (Strong's H1616) szó fordítása.
A zsidóságban kétféle prozelitátus létezik.
Kétféle hittérítő létezik:
- Ger tzedek (igazságos prozeliták, az igazságosság prozelitái, vallásos prozeliták, jámbor prozeliták)
- Ger toshav (kapu prozelita, a kapu prozelitája, korlátozott prozelita, félprozelita)
Az igaz hittérítő olyan pogány volt, aki áttért a judaizmusra, a zsidó gazdaság minden tanítását és előírását magára nézve kötelezővé tette, és a zsidó nép teljes jogú tagjának tekintették.
A kapu prozelita "letelepedett idegen" volt, aki Izrael földjén élt és követte a szokások egy részét.
Prozeliták a korai kereszténységben
Az őskeresztény írásokban említett "vallási prozeliták" az igaz prozeliták voltak, megkülönböztetve a kapu prozelitáktól.
Kapcsolódó oldalak
- Proselytizmus