Nagy Károly
Nagy Károly (latinul: Carolus Magnus, angolul: Charlemagne): Karl the Great, németül: Karl der Große, hollandul: Karel de Grote) (kb. 748. április 2. - 814. január 28.) a frankok királya és a Szent Római Birodalom első császára volt. Császárrá 800 karácsonyán koronázták. A Karoling-dinasztia III. Pippin királyának idősebbik fia volt. Amikor Pippin meghalt, Nagy Károly és testvére, Carloman együtt uralkodott. Amikor Carloman 771-ben meghalt, Nagy Károly lett a frankok egyedüli uralkodója.
Nagy Károly és I. Adrianus pápa.
Life
A frankok - a germán népek egyike, akik a Rajna folyón túlra költöztek a Római Birodalomba, amikor az szétesőben volt - 700-ra Gallia és a Rajnától keletre fekvő Germánia nagy részének urai lettek. Ők védték a pápaságot és a római katolikus hitet is. Amikor királyuk, Rövid Pepin meghalt, fiait, Nagy Károlyt és Károly Róbert Károlyt választották ki, hogy megosszák a királyságot. Két részre osztották: az egyik felét Nagy Károlynak, a másikat pedig Carlománnak. Carloman 771. december 4-én halt meg, így Nagy Károly maradt az egész frank királyság vezetője.
768-tól a frankok, 774-től pedig a longobárdok királya volt. III. Leó pápa 800-ban karácsony napján Rómában Imperator Augustussá (császárrá) koronázta, és ezzel kezdetét vette a Szent Római Birodalom, amely reményeik szerint egyfajta második Nyugat-Római Birodalom volt (míg a bizánciak Konstantinápolyban még mindig fenntartották a Kelet-Római Birodalmat). Sok háborúval Nagy Károly kiterjesztette birodalmát Nyugat-Európa nagy részére.
Nagy Károly uralkodása során számos háborúban vett részt. Arról ismert, hogy a harmincéves háború mind a harminc évében és a 18 csatában, amelyben harcolt, a kardját, a "Joyeuse"-t használta. Végül sikerült neki Szászországot is meghódítania, amire 800 évvel korábban Augustus római császárnak nem volt képes. Képes volt a szászokat a katolikus kereszténységre téríteni. Sok iskolát is építtetett, hogy népe tanulhasson. Ugyanakkor ezreket ölt meg azok közül, akik nem tértek át.
Halál
Nagy Károly politikája és tervei kudarcot vallottak, ami alacsony önbecsüléshez vezetett. Utolsó éveit ágyban, mély depresszióban töltötte. 814-ben halt meg, királyságát egyetlen fiára, Jámbor Lajosra hagyva. Nagy Károly leszármazottait Karolingoknak nevezik. Családi vonala 911-ben halt ki Németországban és 987-ben Franciaországban.
Csaták és hadjáratok
- Szász háborúk. A szász háborúk, más néven szász háború vagy szász felkelés a 772-től kezdődő harminchárom év hadjáratai és felkelései voltak, amikor Nagy Károly először lépett be Szászországba hódítási szándékkal,
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Nagy Károly?
V: Nagy Károly a frankok királya és az első szent római császár volt.
K: Milyen más neveken ismerték még Nagy Károlyt?
V: Nagy Károlyt Carolus Magnus, Nagy Károly, Karl der Große és Karel de Grote néven is ismerték.
K: Mikor koronázták császárrá Nagy Károlyt?
V: Nagy Károlyt 800 karácsonyán koronázták császárrá.
K: Ki volt Nagy Károly apja?
V: Nagy Károly apja a Karoling-dinasztia III. Pippinus királya volt.
K: Voltak Nagy Károlynak testvérei?
V: Igen, Nagy Károlynak volt egy öccse, akit Carloman-nak hívtak.
K: Mi történt Nagy Károly testvérével, Carlomannal?
V: Carloman 771-ben meghalt, így Nagy Károly maradt a frankok egyetlen uralkodója.
K: Mikor született és mikor halt meg Nagy Károly?
V: Nagy Károly 748. április 2-án vagy annak környékén született, és 814. január 28-án halt meg.
