Lengyelország

Történelem

Korai történelem

Az ember első jelei lengyel földön 500 000 évvel ezelőtt jelentek meg. A bronzkor i. e. 2400-2300 körül kezdődött. A vaskor i. e. 750-700 körül kezdődött. Ebben az időben a lengyel földek a lusztinai kultúra hatása alatt álltak. Kr. e. 400 körül kelta és germán törzsek éltek ott. Ezek a népek kereskedelmi kapcsolatban álltak a Római Birodalommal.

Idővel szlávok érkeztek lengyel földekre. E szlávok egy része, akiket ma általában nyugati szlávoknak neveznek (bár a valóságban közös etnikai és kulturális jellemzőkkel rendelkező törzsek sokszínű csoportja), ott maradtak, és új nemzeteket kezdtek létrehozni. A legerősebb törzset a lengyelek nevezték, akik egyesítették az összes többi ott élő szláv törzset, és innen ered a "Lengyelország" elnevezés.

Piast és Jagelló dinasztiák

Lengyelország a 10. század közepe táján, a Piast-dinasztia idején kezdett országgá formálódni. 966-ban I. Mieszko herceg keresztény lett, és így a lengyel nép is keresztény lett. A következő király I. Boleszláv lengyel király volt (akit Bátor Boleszlávnak neveztek). Sok országot meghódított, és ő lett Lengyelország első királya. I. Kázmér Lengyelország fővárosát Gnieznóról Krakkóra változtatta. A 12. században Lengyelország néhány kisebb államra szakadt, miután 1138-ban Bolesław III. vitéz Bolesław király végakarata miatt meghalt. Ezeket az államokat később 1241-ben mongol seregek támadták meg, ami lelassította a kis államok egyesülését a nagy Lengyelországban. Ez nyolcvan évvel később, 1320-ban történt meg, amikor I. Władysław lett az egyesült Lengyelország királya. Fia, III. Nagy Kázmér megreformálta a lengyel gazdaságot, új várakat épített, és megnyerte a háborút a ruszin hercegség ellen. Sokan kivándoroltak Lengyelországba, amely a kivándorlók menedékhelyévé vált. Sok zsidó ember is beköltözött Lengyelországba ebben az időben. A fekete halál, amely 1347 és 1351 között Európa számos részét sújtotta, nem érte el Lengyelországot.

Az utolsó lengyel trónon ülő Piast, III. Kázmér halála után I. Lajos magyar és lánya, Jadwiga lengyel király kezdte meg uralkodását. A lány feleségül ment a litván herceghez, Jogailához. Házasságukkal új dinasztia indult Lengyelországban: a Jagelló-dinasztia. A Jagelló-dinasztia alatt Lengyelország szövetséget kötött szomszédjával, Litvániával.

A Lengyel-Litván Nemzetközösségtől a Második Lengyel Köztársaságig

A 17. században Svédország szinte egész Lengyelországot megtámadta (ezt nevezték "özönvíznek"). Számos háború az Oszmán Birodalom, Oroszország, a kozákok, Erdély és Brandenburg-Poroszország ellen 1699-ben ért véget. A következő 80 évben a kormány és a nemzet gyenge volt, így Lengyelország Oroszországtól függött. Az orosz cárok ezt kihasználva pénzt kínáltak a lengyel kormány tisztességtelen tagjainak, akik blokkolták az új ötleteket és megoldásokat. Oroszország, Poroszország és Ausztria 1772-ben, 1793-ban és 1795-ben három részre szakította Lengyelországot, ami felbomlasztotta az országot. A második felosztás előtt, 1791-ben készült el a "Május 3-i alkotmány" nevű alkotmány. A lengyel nép nem szerette az új királyokat, és gyakran fellázadt (két nagy lázadás 1830-ban és 1863-ban^[]). Napóleon létrehozott egy másik lengyel államot, a "Varsói Hercegséget", de a napóleoni háborúk után Lengyelországot a bécsi kongresszuson ismét felosztották az országok. A keleti részt az orosz cár irányította. Az első világháború alatt az összes szövetséges megegyezett Lengyelország megmentésében. Nem sokkal Németország 1918 novemberi kapitulációja után Lengyelországból a Második Lengyel Köztársaság (II Rzeczpospolita Polska) lett. Több katonai konfliktus után nyerte el szabadságát; a legnagyobb az 1919-1921-es lengyel-szovjet háború volt.

II. világháború

1939. szeptember 1-jén kezdődött a második világháború, amikor a náci Németország megtámadta Lengyelországot. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én támadta meg Lengyelországot. Varsó 1939. szeptember 28-án szenvedett vereséget. Lengyelországot két részre osztották, egyik fele a náci Németországé, a másik a Szovjetunióé volt. Több mint 6 millió lengyel halt meg, és ezeknek az embereknek a fele zsidó volt. Ezeknek a haláleseteknek a nagy része a holokauszt része volt, amelyben 6 millió zsidót öltek meg. A háború végén Lengyelország határait nyugatra helyezték át, a keleti határt a Curzon-vonalra tolva. A nyugati határt az Odera-Neisse vonalra helyezték át. Az új Lengyelország 20%-kal kisebb lett, 77 500 négyzetkilométerrel. Az eltolódás miatt lengyelek, németek, ukránok és zsidók milliói kényszerültek elköltözni.

Lengyel Népköztársaságtól a Harmadik Lengyel Köztársaságig

Ezen események után Lengyelország fokozatosan kommunista országgá vált. Állítólag független ország volt. A valóságban azonban az új kormányt Joszif Sztálin nevezte ki. A Szovjetunió ellenőrzése alatt is állt. Az országot ezután átnevezték Lengyel Népköztársaságnak. Sok lengyel él a szomszédos országokban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Litvániában (ez a három ország 1991-ig a Szovjetunió része volt), valamint más országokban is. A legtöbb lengyel Lengyelországon kívül az Egyesült Államokban, különösen Chicagóban él. Németországban és az Egyesült Királyságban szintén nagy lengyel diaszpóra él. A lengyelek legutóbbi tömeges kivándorlása a nyugati országokba 1989 után kezdődött.

1989-ben a Szolidaritás - a Lech Wałęsa által vezetett szakszervezet - segített legyőzni a kommunista kormányt Lengyelországban. Lech Wałęsa már ezt megelőzően Nobel-díjat kapott azért, mert a kommunista blokkban az első nem kommunista szakszervezet vezetője volt, amely a demokráciáért küzdött. Amikor a kommunizmus véget ért Lengyelországban, számos előrelépés történt az emberi jogok terén, például a szólásszabadság, a demokrácia stb. terén. 1991-ben Lengyelország a Visegrádi Csoport tagja lett, 1999-ben pedig a Cseh Köztársasággal és Magyarországgal együtt csatlakozott a NATO-hoz. A lengyel választók 2003 júniusában az Európai Unióhoz való csatlakozásról szavaztak. Az ország 2004. május 1-jén csatlakozott az EU-hoz.

Jelenleg Mateusz Morawiecki a miniszterelnök. 2010. április 10-én Lech Kaczyński elnök az oroszországi Szmolenszkben lezuhant kormánygépben vesztette életét. Az elnököt közvetlenül a polgárok választják ötéves időtartamra. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki, és a szejm hagyja jóvá. A szejm az ország törvényhozásának alsóháza. Négyévente megválasztott 460 képviselője van.

Lengyelország jelenlegi határait 1945 után állapították meg. A szürke területek Lengyelországtól a Szovjetunióhoz kerültek. A piros területek Németországtól Lengyelországig.


Lengyelország 1922-1939


Lengyel-Litván Unió, amikor a legnagyobb volt 1618-1655


Lengyelország 960-992


Szláv törzsek 600-800

Földrajz

Lengyelország területe egy síkság, amely északon a Balti-tengertől délen a Kárpátokig terjed. Ezen a síkságon belül a földterület keletről nyugatra változik.

A lengyel Balti-tenger partvidéke többnyire sima, de természetes kikötőkkel rendelkezik Gdańsk-Gdynia régióban és Szczecinben, a messzi északnyugaton. Ezen a partvidéken számos föveny, dűne és tengerparti tó található. A parti tavak a tengertől elvágott egykori öblök. Ezeket a területeket néha lagúnáknak is nevezik. A Szczecini lagúna a Németországgal való nyugati határon fekszik. A Visztula-lagúna az oroszországi Kalinyingrád tartomány keleti határán fekszik. Lengyelország leghosszabb folyója, a Visztula a Visztula-lagúnába és közvetlenül a Balti-tengerbe is ömlik.

Az északkeleti régió sűrűn erdős, ritkán lakott, és nem rendelkezik mezőgazdasági és ipari erőforrásokkal. A földrajzi régióban négy dombvidéki körzetben morénák és morénák által létrehozott tavak találhatók. Ezek a pleisztocén jégkorszak alatt és után alakultak ki. A négy körzet közül a Masuriai Tóvidék a legnagyobb, és Lengyelország északkeleti részének nagy részét lefedi.

Lengyelországban sok tó van. Európában csak Finnországban van több tó. A legnagyobb tavak a Śniardwy és a Mamry. Az északi tóvidékeken kívül a Tátrában is sok hegyi tó található.

Az északkeleti régiótól délre található Szilézia és Masóvia, amelyeket széles jégkorszaki folyóvölgyek jellemeznek. Szilézia régió sok erőforrással és emberrel rendelkezik. A szén bőséges. Alsó-Sziléziában nagy rézbányászat folyik. A Masoviai-síkság Közép-Lengyelországban található. Három nagy folyó völgyében fekszik: Visztula, Bug és Narew.

Délebbre található a lengyel hegyvidék. Ezek közé a hegységek közé tartoznak a Szudéták és a Kárpátok. A Kárpátok legmagasabb része a Tátra hegység, amely Lengyelország déli határa mentén található. Lengyelország legmagasabb hegye, a 2 503 m magas Rysy a Magas-Tátrában található.

Lengyelország tizenhat régióból, úgynevezett vajdaságokból (województwa, egyes számban województwo) áll. Ezeket alapvetően az ország történelmi régióiból hozták létre, míg az elmúlt két évtizedben (1998-ig) az egyes városokra összpontosítottak és azokról nevezték el őket. Az új egységek területe a 10 000 km2 alatti (Opolei vajdaság) és a 35 000 km2 feletti (Masoviai vajdaság) között változik. A vajdaságokat vajdasági kormányok irányítják, törvényhozó testületüket pedig vajdasági szejmiknek nevezik.

A Lengyelországot alkotó tizenhat vajdaságot powiaty (egyes számban powiat), azaz másodfokú közigazgatási egységekre osztják, amelyek nagyjából olyanok, mint más országokban a megyék, járások vagy prefektúrák.

Vajdaság Főváros vagy városok lengyelül Kujavia-Pomeránia Kujawsko-Pomorskie Bydgoszcz / Toruń Nagy-Lengyelország Wielkopolskie Poznań Kis-Lengyelország Małopolskie Krakkó Łódź Łódzkie Łódź Alsó-Szilézia Dolnośląskie Wrocław Lublin Lubelskie Lublin Lubusz Lubuskie Gorzów Wielkopolski / Zielona Góra Masovia Mazowieckie Varsó (nemzeti főváros) Opole Opolskie Opole Podlaskie Podlaskie Białystok Pomeránia Pomorskie Gdańsk Szilézia Śląskie Katowice Subcarpathia Podkarpackie Rzeszów Swietokrzyskie Świętokrzyskie Kielce Warmia-Masuria Warmińsko-Mazurskie Olsztyn Nyugat-Pomeránia Zachodniopomorskie Szczecin

Lengyelország fizikai földtulajdonságai

Irodalom

A 10. századi kereszténység előtt szinte egyáltalán nem maradt fenn lengyel irodalom. A lengyel irodalom a középkorban latin nyelven íródott. A lengyel nyelvet a reneszánsz után a latin nyelvvel egyenrangúnak fogadták el az irodalomban.

Jan Kochanowski a 16. századi európai reneszánsz irodalom egyik vezető költője volt. További nagy lengyel költők közé tartozik Adam Mickiewicz, aki 1834-ben megírta a Pan Tadeusz című eposzt.

Több lengyel regényíró is elnyerte a Nobel-díjat. Henryk Sienkiewicz a lengyel történelem híres eseményeinek 19 dramatizált változatával nyert. Władysław Reymont 1924-ben kapott Nobel-díjat. Ő írta a Chłopi című regényt. Két lengyel költő is Nobel-díjat kapott. Az egyik Wisława Szymborska (1996), a másik Czesław Miłosz (1980).

Stanisław Lem a modern kor híres sci-fi szerzője. Solaris című regényéből kétszer is készült játékfilm.

Henryk Sienkiewicz, híres lengyel regényíró

Emberek

A múltban Lengyelországot különböző nemzetekből származó és különböző vallású (főként katolikus, ortodox és zsidó) emberek lakták. Ez 1939 után változott meg, a náci holokauszt miatt, amely sok lengyel zsidót ölt meg. A második világháború után az országot kommunista országgá változtatta a Varsói Szerződés, amely a legtöbb közép-európai országot és Oroszországot is magában foglalta.

Ma Lengyelországban 38 038 000 ember él (2011). 2002-ben a lakosság 96,74%-a lengyelnek vallotta magát, míg 471 500 ember (1,23%) más nemzetiségűnek vallotta magát. 774 900 fő (2,03%) nem vallotta magát lengyel nemzetiségűnek. A lengyelországi nemzetiségek, illetve etnikai csoportok a sziléziaiak, németek (a legtöbben a volt Opolei vajdaságban), ukránok, litvánok, oroszok, zsidók és fehéroroszok. A lengyel nyelv a szláv nyelvek nyugati szláv szekciójába tartozik. Ez Lengyelország hivatalos nyelve is. Az angol és a német a leggyakrabban tanult és beszélt második nyelv.

Az elmúlt néhány évben Lengyelország népessége csökkent a kivándorlás növekedése és a születési ráta erőteljes csökkenése miatt. A népszámlálási hivatal 2006-ban Lengyelország teljes népességét 38 536 869 főre becsülte, ami a 2002-es 38 230 080 főhöz képest nagyon kis mértékű emelkedést jelent. Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozása óta sok lengyel költözött el, hogy nyugat-európai országokban, például az Egyesült Királyságban és az Ír Köztársaságban vállaljon munkát. Egyes szervezetek szerint az emberek a magas munkanélküliség (10,5%) és a máshol jobb munkalehetőségek miatt mentek el. 2007 áprilisában az Egyesült Királyság lengyel lakossága mintegy 300 000 főre emelkedett, és a becslések szerint az Ír Köztársaságban mintegy 65 000 lengyel él. Az utóbbi években azonban a lengyel gazdaság erőteljes növekedése és a lengyel valuta (PLN) növekvő értéke sok lengyel bevándorlót arra késztet, hogy hazatérjen. 2007-ben az országot elhagyók száma alacsonyabb volt, mint a hazatérőké. Lengyelország vonzóvá vált a más országokból (főként Ukrajnából) érkezők számára.

A lengyel kisebbség még mindig jelen van a szomszédos országokban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Litvániában, valamint más országokban. Az országon kívül a legtöbb lengyel nemzetiségű lakos az Egyesült Államokban él.

Marie Curie, híres lengyel kémikus, kétszeres Nobel-díjas kémikus.


Frederic Chopin, híres lengyel zeneszerző és zongoraművész

Híres emberek

• Fryderyk Chopin zeneszerző.
• Joseph Conrad, született Józef Teodor Konrad Korzeniowski, elismert író, aki azonban angolul írt.
• Nikolausz Kopernikusz csillagász, aki kimutatta, hogy a Föld a Nap körül kering.
• Maria Skłodowska-Curie felfedezte a rádiumot és a polóniumot.
• Franciszek Kamieński, felfedezte a mikorrhizát.
• Tadeusz Kościuszko, az USA és Lengyelország függetlenségéért harcoló hadseregparancsnok.
• Robert Kubica, F1-es pilóta.
• Stanisław Lem sci-fi író.
• Adam Małysz, síugró.
• Adam Mickiewicz költő
• János Pál pápa (korábban Karol Wojtyła). Mielőtt pápa lett, Krakkóban volt püspök.
• Agnieszka Radwańska, női teniszezőnő
• Władysław Reymont, regényíró
• Henryk Sienkiewicz, regényíró
• Kamil Stoch, síugró
• Wisława Szymborska, író
• Andrzej Wajda filmrendező
• Lech Wałęsa, a "Solidarność" vezetője ("Szolidaritás"), segített legyőzni a kommunista kormányt Lengyelországban és a Szovjetunió befolyását Közép- és Kelet-Európában.
• Robert Lewandowski, labdarúgó
• Czesław Miłosz költő

Városi demográfiai adatok

Az alábbi listák Lengyelország legnagyobb városainak lakosságszámát mutatják a 2005-ös becslések alapján.

	Agglomeráció vagy agglomeráció	VajdasГЎg	Lakosok (becsült, 2005)
1	Katowice (USIA)	Szilézia	3,487,000
2	Varsó (Warszawa)	Masovia	2,679,000
3	Krakkó	Kis-Lengyelország	1,400,000
4	Łódź	Łódź	1,300,000
5	Tricity	Pomeránia	1,100,000
6	Poznań	Nagy-Lengyelország	1,000,000

 

	Város	Vajdaság	LakosokMájus 20, 2002	Lakosok2004. december 31., 2004
1	Varsó (Warszawa)	Masovia	1,671,670	1,692,854
2	Łódź	Łódź	789,318	774,004
3	Krakkó	Kis-Lengyelország	758,544	757,430
4	Wrocław	Alsó-Szilézia	640,367	636,268
5	Poznań	Nagy-Lengyelország	578,886	570,778
6	Gdańsk	Pomeránia	461,334	459,072
7	Szczecin	Nyugat-Pomeránia	415,399	411,900
8	Bydgoszcz	Kujavia-Pomeránia	373,804	368,235
9	Lublin	Lublin	357,110	355,998
10	Katowice	Szilézia	327,222	319,904
11	Białystok	Podlasie	291,383	292,150
12	Gdynia	Pomeránia	253,458	253,324
13	Częstochowa	Szilézia	251,436	248,032
14	Sosnowiec	Szilézia	232,622	228,192
15	Radom	Masovia	229,699	227,613
16	Kielce	Świętokrzyskie	212,429	209,455
17	Toruń	Kujavia-Pomeránia	211,243	208,278
18	Gliwice	Szilézia	203,814	200,361
19	Zabrze	Szilézia	195,293	192,546
20	Bytom	Szilézia	193,546	189,535
21	Bielsko-Biała	Szilézia	178,028	176,987
22	Olsztyn	Warmia-Masuria	173,102	174,550
23	Rzeszów	Subcarpathia	160,376	159,020
24	Ruda Śląska	Szilézia	150,595	147,403
25	Rybnik	Szilézia	142,731	141,755
26	Tychy	Szilézia	132,816	131,547
27	Dąbrowa Górnicza	Szilézia	132,236	130,789
28	Opole	Opole	129,946	128,864
29	Płock	Masovia	128,361	127,841
30	Elbląg	Warmia-Masuria	128,134	127,655
31	Wałbrzych	Alsó-Szilézia	130,268	127,566
32	Gorzów Wielkopolski	Lubusz	125,914	125,578
33	Włocławek	Kujavia-Pomeránia	121,229	120,369
34	Tarnów	Kis-Lengyelország	119,913	118,267
35	Zielona Góra	Lubusz	118,293	118,516
36	Chorzów	Szilézia	117,430	115,241
37	Kalisz	Nagy-Lengyelország	109,498	108,792
38	Koszalin	Nyugat-Pomeránia	108,709	107,773
39	Legnica	Alsó-Szilézia	107,100	106,143
40	Słupsk	Pomeránia	100,376	99,827
41	Grudziądz	Kujavia-Pomeránia	99,943	98,757
42	Jaworzno	Szilézia	98,780	96,600

Szczecin


Katowice


Gdańsk


Łódź


Wrocław


Poznań


Krakkó


Varsó

Kapcsolódó oldalak

• Lengyelország folyóinak listája
• Lengyelország az olimpián
• Lengyelország nemzeti labdarúgó-válogatott