A nagypéntek egy vallási ünnep, amelyet a keresztények nagy része megünnepel. A nap a Jézus Krisztus keresztre feszítésének és halálának emlékére szolgál; a feltámadásot — amelyre utalva a húsvétot tartják — a keresztény hagyomány a következő vasárnapon, a húsvétvasárnapon ünnepli. A nagypénteket népnyelven gyakran emlegetik fekete péntek-ként vagy szent péntekzsidó pészah ünnepével.

Jelentése és elnevezések

A nagypéntek célja a keresztre feszítés és a kereszthalál megemlékezése: a hívők a szenvedést, a kiengesztelődést és az áldozat jelentőségét idézik fel. Liturgikusan és népi gyakorlatban a napot a csend, a gyász és a bűnbánat jellemzi; sok egyházban tilalom alatt áll a hangos öröm, és beszűkülnek a díszítések, harangok is elnémulnak.

Dátuma és számítása

A nagypéntek mozogó ünnep: mindig a húsvét előtti péntekre esik, tehát a húsvét vasárnapjától visszaszámítva két nappal előtte. A húsvét dátumát a Niceai zsinat óta a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtölte utáni első vasárnapként állapítják meg, ezért nagypéntek dátuma évente változik. Ennek következtében a nagypéntek mozgó időpontú, és a holdnaptár miatt időnként egybeesik a zsidó pészah ünnepével.

Szertartások, szokások és vallási gyakorlatok

A különböző keresztény felekezetek más-más liturgiákat és hagyományokat tartanak meg:

  • Római katolikus egyház: a nagypénteki liturgia során nincs hagyományos mise; megtartják a Keresztút elmélkedéseit, a Ligíturgia oltárszolgálatát, az Úr szenvedésének hódolatát és a kereszt tiszteletét. Sok helyen szigorú böjtöt és húsmentességet tartanak.
  • Ortodox egyházak: a Nagy Péntek (Great and Holy Friday) kétnapos szertartássorozattal jár; jellemző a Jézus temetésének ünnepi rítusa, esti liturgiák, valamint a sír körüli ünneplés és körmenetek.
  • Protestáns felekezetek: istentiszteletek, igehirdetések és csendes megemlékezések vannak; sok gyülekezetben speciális áhítatokat, zenés vagy igei alkalmakat tartanak a kereszt szenvedésére fókuszálva.

Világi szokások: egyes országokban a nagypéntek munkaszüneti nap; a megemlékezés formája országonként és kultúránként eltérő, például nagy körmenetek, dramatizált passiójátékok vagy csendes családi elmélkedések is előfordulnak.

A keresztre feszítés becsült éve

A nagypéntekhez kapcsolódó történelmi esemény, Jézus keresztre feszítése, pontos éve vita tárgya a kutatásban. A becsült évszámok között a legtöbb történész és biblikus Kr. u. 30 vagy Kr. u. 33 körülire teszi az eseményt; Isaac Newton egyes számításai alapján Kr. u. 34-et javasolt. Az eltérések oka részben a bibliai források eltérő kronológiája, részben a korabeli zsidó naptár és a Julián-naptár közötti különbségek, valamint az asztronómiai számítások pontossága.