Héber (zsidó) naptár — teljes útmutató: hónapok, ünnepek, számítás

Teljes útmutató a héber (zsidó) naptárhoz: hónapok, ünnepek, számítás, bár/bat micvák, jáhrzeit és fontos dátumok magyarázata lépésről lépésre.

Szerző: Leandro Alegsa

09-02-2026 23:23

A héber naptár vagy zsidó naptár a judaizmusban használt naptár. Ezt használják a zsidó ünnepek és a heti nyilvános Tóra-olvasás időpontjának meghatározására. Ezt használják a bár micvák vagy bat micvák időpontjának meghatározására, amikor egy fiatal a judaizmusban felnőttnek számít. Meghatározza a jáhrzeitot, egy rokon halálának évfordulóját. A napi zsidó imaszolgálat a héber naptár napjától függően változik.

Áttekintés — luniszoláris rendszer

A héber naptár luniszoláris: a hónapok a holdciklusokhoz igazodnak (kb. 29,5 nap/hónap), a részleges eltérést pedig szökőhónapokkal (Adar I) kompenzálják, hogy a hónapok a megfelelő évszakokhoz (például Pesach tavaszhoz) maradjanak kapcsolódva. A mai rabbinikus naptár a Hillel II. által a 4. században rögzített számítási rendszeren alapul, amely megadja a hónapok kezdeteit és a szökőévek rendjét.

A nap kezdete és a hónap kezdete

A héber nap napnyugtától napnyugtáig tart (tehát a vallásos előírások szerint a Shabbat péntek napnyugtájától szombat napnyugtájáig tart).
A hónap kezdete (Rosh Chodesh) a holdcikluson alapul; az elméleti "molád" (a holdegy újhold pillanatának számított időpontja) számításával határozzák meg.

Hónapok és hosszuk

A héber naptár 12 vagy 13 hónapból áll (szökőévben 13). A hónapok nevei és tipikus hosszuk:

Tishri — 30 nap (első hónap ünnepek szempontjából: Rosh Hashanah, Yom Kippur, Sukkot)
Cheshvan (Marheshvan) — 29 vagy 30 nap (változó)
Kislev — 29 vagy 30 nap (változó; Hanukkah Kislev hónapjához kötődik)
Tevet — 29 nap
Shevat — 30 nap
Adar (szökőévben: Adar I — 30 nap, Adar II — 29 nap) — Purim Adar II-ben ünneplendő szökőévben
Nisan — 30 nap (Pesach hónapja)
Iyar — 29 nap
Sivan — 30 nap (Shavuot hónapja)
Tammuz — 29 nap
Av — 30 nap (Tisha B'Av a 9. napon)
Elul — 29 nap

Megjegyzés: Cheshvan és Kislev hossza változhat annak megfelelően, hogy az adott év „kieső”, „közepes” vagy „tömör” (héberül hessel vagy sere), ami a naptár napjainak összlétszámát és a Rosh Hashanah eltolásokat érinti.

Szökőévek és a 19 éves ciklus

A héber naptárban a 19 éves Meton-ciklus szerint 7 szökőév van: a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évben illesztenek be egy extra hónapot (Adar I). Ennek köszönhetően a holdhónapok és a naptári év közötti eltérés hosszú távon kiegyenlítődik, így ünnepek évszakonként viszonylag állandó helyen maradnak (pl. Pesach mindig tavaszra esik).

Molád és a dehiyyot (halasztási szabályok)

A naptárban a molád a hold újrajelenésének „számított” pillanata: a zsidó hagyományban a hónap hossza 29 nap, 12 óra és 793 chalakim (chalek = 1/1080 óra) — ez az alapvető holdhónap-hosszúság. A rögzített (rabbinikus) naptár alkalmaz néhány halasztási szabályt (dehiyyot), amelyek például megtiltják Rosh Hashanah időpontjának bizonyos napokra történő esését (híres szabály: Lo ADU Rosh — Rosh Hashanah nem eshet A (vasárnap), D (szerda) vagy U (péntek) napokra), továbbá vannak további halasztások Molad Zaken és más feltételek alapján. Ezek a szabályok biztosítják, hogy bizonyos ünnepek ne ütközzenek praktikus vagy rituális problémákba.

Évszámok — Anno Mundi

A héber évszámok az Anno Mundi (AM) rendszert használják, vagyis a világ teremtésétől számítják az éveket, hagyományosan i. e. 3761-nek tekintve a gregorián rendszert. Így egy zsidó évszám nagyjából a gregorián év + 3760 (vagy + 3761, attól függően, hogy a vizsgált dátum Tishri előtt vagy után van). A pontos átszámításhoz figyelembe kell venni, hogy a héber év Tishri hónapjában kezdődik (Rosh Hashanah).

Fő ünnepek és mikor vannak

Rosh Hashanah — 1–2 Tishri (újév)
Yom Kippur — 10 Tishri (engesztelés napja)
Sukkot — 15–21 Tishri (Sátoros ünnep), majd Shemini Atzeret és Simchat Torah
Hanukkah — 25 Kislev (8 napos ünnep)
Tu BiShvat — 15 Shevat (fák újéve)
Purim — 14 Adar (Shushan Purim a városfalakkal rendelkező településeken 15 Adar)
Pesach (Pészach) — 15–22 Nisan (a kivonulás emléknapja; a Diaszpóra gyakran egy nappal tovább tartja)
Yom HaShoah, Yom HaZikaron, Yom Ha'atzmaut — modern állami emléknapok/ünnepek Izraelben (héber naptárhoz igazítva)
Shavuot — 6 Sivan (Tóra adásának ünnepe)
Tisha B'Av — 9 Av (gyásznap, a jeruzsálemi templom(ok) pusztulásának emléknapja)

Gyakorlati használat és különbségek

Az ortodox és konzervatív közösségek szigorúan a héber naptárhoz igazítják rituáléikat, ünnepeiket és imarendjüket.
Izrael állam hivatalosan a gregorián naptárt használja a polgári ügyintézésben, de a héber naptár széles körben jelen van kulturálisan és vallási események ütemezésében; számos hivatalos dokumentumban mindkét naptár megjelenik.
A karaita (káridei) közösségek hagyományosan megfigyelésen alapuló naptárat használnak (például a hold megfigyelése), ezért időnként eltérések lehetnek a rabbinikus naptárhoz képest.

Átszámítás a Gergely-naptárra és fordítva

A héber és a gregorián naptár közötti átszámításnál figyelembe kell venni a nap kezdőpontját (napnyugta), a Rosh Chodesh-ek helyzetét és az évszámok eltérését. Pontos átszámításhoz célszerű megbízható online átszámítót, zsidó naptár alkalmazást vagy könyvtári algoritmust (például Gauss–Jewish algoritmusok implementációit) használni. Sok zsidó közösségi weboldal és könyvtár kínál naprakész naptárakat és ünnepnaptárakat.

Rövid technikai adatok

A holdhónap hossza a számításban: 29 nap, 12 óra, 793 chalek (chalek = 1/1080 óra).
A 19 éves ciklus összesen 235 holdhónapot tartalmaz, ennek köszönhető az évszakokhoz való hosszú távú igazodás.
A rabbinikus naptárnak vannak olyan rögzített szabályai (a molád és a dehiyyot), amelyek különböznek a pusztán megfigyelésen alapuló meghatározásoktól.

Hasznos megjegyzések

Az egyéni és közösségi rituális időpontok (pl. imák, szombat, ünnepek kezdete és vége) mindig a helyi napnyugta és napkelte viszonyaitól, valamint adott közösség gyakorlatától függenek.
Ha konkrét dátumot szeretne átszámítani (például egy születési vagy elhunyt dátumát), használjon megbízható zsidó naptár-konvertert vagy forduljon a helyi rabbinikus hatósághoz, mert bizonyos szertartási kérdésekben a pontos napnyugta- és helyi idő meghatározása is fontos lehet.

Ha szeretné, szívesen segítek egy konkrét dátum áttérítésében (gregorián ⇄ héber), megmutatom egy adott év ünnepeit, vagy részletesebben bemutatom a molád és halasztási szabályok matematikáját.

Alapvető szabályok

A héber naptár egy luniszoláris naptár, amely a Holdtól és a Naptól függ. A héber naptár hónapjai az újhold megjelenésén alapulnak. Ugyanakkor a pészah ünnepének tavasszal kell lennie. Emiatt a héber naptár évei a Napon alapulnak.

Egy napév (napalapú) körülbelül 365 napig tart, de tizenkét holdhónap (holdalapú) csak körülbelül 354 napig tart. Emiatt a héber naptár minden 19 éves ciklusban hétszer ad hozzá egy plusz holdhónapot. E szabály miatt az átlagos héber naptári év körülbelül ugyanolyan hosszú, mint a napév, azaz 365 nap.

A hétnapos hetet arra használják, hogy kiszámítsák a sábát, a pihenés napját. A hét nem függ a napévtől vagy a holdhónaptól. Ehelyett egy hétnapos számolástól függ, amelyről úgy vélik, hogy az ókorig nyúlik vissza. A hét a héber naptár fontos része is.

Zodiákus mozaikpadló a 6. századi Beit Alpha zsinagógában, Izraelben.

Ez az ábran2 , egy középkori héber naptárból, a zsidókat a pálmaágra (luláv), a mirtuszgallyakra, a fűzfaágakra és a szukkot ünnepén használt citromra (etrog) emlékeztette.

Történelem

A Kivonulás könyve szerint a zsidók az Egyiptomból való kivonulásuk óta holdnaptárt használnak. Az első parancsolat, amelyet a zsidó nép nemzetként kapott, az újhold meghatározásának parancsa volt. Nagyon hamar ezután a zsidók azt a parancsolatot kapták, hogy a pészah tavaszra essen.

A Tanakhban (a héber Bibliában) a hónapokat általában számozzák, nem pedig megnevezik. (Lásd az alábbi táblázatot.) A Tanakhban a babiloni száműzetés előtti időkből csak négy hónap neve szerepel (lásd a táblázatot). A modern héber naptár hónapnevei a babiloni naptárban szereplő hónapnevekből származnak a babiloni száműzetés (i. e. 6. század) idején.

Először akkor kezdődött egy új hónap, amikor tanúk jöttek a Szanhedrinhez (főrabbinikus bíróság), és tanúsították, hogy látták az új félholdat az égen. A Szanhedrin arról is döntött, hogy mikor kell egy plusz hónapot hozzáadni a naptárhoz, hogy a pészahot tavasszal tartsák meg. (Lásd Metónikus ciklus.) A második templom Kr. u. 70-ben történt lerombolása után a Szanhedrin számára nehezebbé vált a találkozók és a tanúk meghallgatása. Emiatt a Szanhedrin a naptárnak egy rögzített, szabályokon alapuló formáját hozta létre. Maimonidész a modern héber naptárat teljes egészében Kr. u. 1178 körül írta le.

A modern héber naptárban az éveket Anno Mundi (latinul "a világ éve") néven számolják. Ez a Genezisben leírt világ teremtése óta eltelt évek hagyományos számlálását jelenti. Ez az év az anno mundi 5780-as év.

A karaita judaizmusban

A karaita judaizmus kis közösségében a naptár nagyon hasonló. A karaiták azonban tanúk segítségével határozzák meg az új félhold időpontját. Ők még mindig az árpa érését használják annak eldöntésére, hogy hozzáadnak-e egy plusz hónapot az évhez. Ezen okok miatt a karaita naptár némileg eltérhet a fő zsidó naptártól.

A héber naptári hét napjai

A hét napja (héber)	Fordítás	A nap napnyugtától kezdődik	A nap napnyugtáig tart
יום ראשון yom rishon	első nap	Szombat	Vasárnap
יום שני yom sheni	második nap	Vasárnap	Hétfő
יום שלישי yom shelishi	harmadik nap	Hétfő	Kedd
יום רביעיעי yom revi'i	negyedik nap	Kedd	Szerda
יום חמישי yom hamishi	ötödik nap	Szerda	Csütörtök
יום ששי yom shishi	hatodik nap	Csütörtök	Péntek
שבת shabbat	Shabbat (Sabbat)	Péntek	Szombat

Részletek

A nap és a hét

A héber naptárban a nap jelentése a héber Bibliából származik: "És lett este, és lett reggel, egy nap". Mivel az "este" a "reggel" előtt van, a héber naptárban a nap este kezdődik. A héber naptárban a nap sok szempontból napnyugtakor kezdődik. Amikor azonban fontos, hogy az előző napnak teljesen vége legyen, akkor a nap sötétedéskor kezdődik.

Azok, akik naptárakat nyomtatnak, vagy naptárprogramokat írnak számítógépekre, figyelmen kívül hagyják ezt a szabályt. Ők a héber naptár dátumát és a Gergely-naptár dátumát, amelynek ugyanaz az éjfél van, ugyanannak a napnak tekintik. Feltételezik, hogy a héber naptárat olvasó emberek ismerik a napnyugati szabályt. Amikor egy ünnepnap, születésnap vagy évforduló megjelenik egy nyomtatott naptárban, az valójában az előző napon, napnyugtakor kezdődik.

A héber naptárban minden hetedik nap sábát, a pihenés napja. A hét a hét napból álló, sabbattal végződő hét nap számlálásának ciklusa. A hetet semmilyen más naptárszámítás nem befolyásolja. A héberben a hét első hat napjának egyetlen neve a számolás neve: "Első nap", "Második nap" stb. A hét egyetlen napja, amelynek külön neve van, a hetedik nap, a sábát. (Lásd a fenti táblázatot.)

A molad

A héber naptári év és hónap számítása a moláddal kezdődik. A Molad héberül "születést" jelent. A szó minden hónapban az újhold "születésére" utal. A modern héber naptár egy kiszámított moladot használ: az újholdtól újholdig tartó ciklus átlagos hosszát sok év alatt. A molád hossza 29 nap, 12 óra, 44 perc, 3¹ ⁄₃ másodperc.

Rendszeres évek és szökőévek

Egy 12 holdhónapos év 354 napos lenne; de a héber naptári évnek egy napévnek kell lennie - körülbelül 365 naposnak. Továbbá a héber naptári évnek 12 vagy 13 hónaposnak kell lennie. Nem megengedett, hogy egy hónapnak "része" legyen, ezért minden tizenkilenc éves ciklusban hétszer adnak hozzá egy tizenharmadik hónapot. Ez a metóniai ciklus, az ókorban jól ismert naptári ciklus^{n 2} adaptációja. A konvenció szerint^{n 3} , a héber naptár a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében hozzáadja a plusz hónapot.

Rosh Hashanah kiszámítása az idei és a jövő évre vonatkozóan

A héber naptári hónapoknak holdhónapoknak kellene lenniük. Ezért a Ros Hásáná, a zsidó újév számítása a Tisrei hónap moládjával kezdődik. A naptári szabályok innen kiindulva két fő okból engedik meg, hogy Ros Hásáná egy vagy több nappal későbbre tolódjon:

Ros Hásáná elhalasztása, ha a molád (Jeruzsálemben) déli 12 óra utánra esik. Ha nem lenne ez a szabály, a világ Jeruzsálemtől keletre eső részein Ros Hásáná a molád előtti napon lenne.
Ros Hásáná halasztása, hogy ne vasárnap, szerdán vagy pénteken kezdődjön. Ez a szabály megakadályozza, hogy a Jom Kipur a sábát előtti vagy utáni napra essen. Azt is megakadályozza, hogy a Hoshana Rabba, a Szukkot hetedik napja sábátra essen.
Miután kiszámították az idei
Ros Hásánát, kiszámítják a következő évi Ros Hásánát, amely 12 vagy 13 molád periódusnyi idővel a jövőben kezdődik.

Ha az idei és a jövő évi Ros Hásáná dátuma ismert, a közbeeső naptár kiszámítása egyszerű.

A naptár kiszámítása

Egy molád hossza alig több mint 29¹ ⁄₂ nap. Mivel egy hónapnak egész napokat kell tartalmaznia, a naptár számítása 30 és 29 napos hónapok váltakozásával kezdődik. Ez átlagosan 29¹ ⁄₂ napot és összesen 354 napos 12 hónapot eredményez. Ebből kiindulva a hónapok hossza a következőképpen változik:

Ha a plusz hónapot hozzáadjuk, akkor az a hatodik hónap (Tisrei-től számítva), és mindig 30 napos.
Ha a Ros Hásáná és a következő Ros Hásáná közötti napok száma 355 nap egy rendes évben (vagy 385 nap egy szökőévben), akkor egy plusz napra van szükség. Ezt hozzáadjuk a Hesvanhoz (a Tisréitől számított második hónap), amely így 30 napos.
Ha a Ros Hásáná és a következő Ros Hásáná közötti napok száma 353 nap egy rendes évben (vagy 383 nap egy szökőévben), akkor egy nappal kevesebb napra van szükség. Ezt a Kislevből (a Tisrei-től számított harmadik hónap) veszik el, amely így 29 napos.

(Lásd a fenti táblázatot a hónapokról.)

Naptári hónapok és a csillagászati újhold

A héber naptár szerinti hónap első napja, a Rosh Hodesh (רׂאשׁ חוֹדֶש) mindig közel van a csillagászati újholdhoz. Gyakran nem pontosan a csillagászati újholdra esik. Ennek két oka van:

A naptárszámítások a holdciklus átlagos hosszán alapulnak. Az egyes holdciklusok tényleges hossza idővel változik.
A Ros Hásáná elhalasztására vonatkozó szabályok (lásd fentebb) a Ros Hódes-t eltolják a csillagászati újholdtól. A számításokat készítő emberek úgy döntöttek, hogy a Ros Hodesh közel van az újholdhoz, ami kevésbé fontos, mint más tényezők.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a héber naptár?

V: A héber naptár, más néven zsidó naptár, a zsidóságban a zsidó ünnepek és más fontos események időpontjának meghatározására használt naptár.

K: Milyen felhasználási módjai vannak a héber naptárnak?

V: A héber naptárat használják a bár micva vagy bat micva, a jáhrzeit (egy rokon halálának évfordulója), valamint a napi imaszolgálat időpontjának meghatározására.

K: Milyen gyakran változik?

V: A héber naptár minden évben változik a holdciklusoknak megfelelően.

K: Különbözik más naptáraktól?

V: Igen, különbözik a legtöbb más naptártól, mert nem a napciklusokat, hanem a holdciklusokat követi.

K: Mikor kezdték el a zsidók használni ezt a fajta naptárt?

V: A zsidók már ősidők óta használják ezt a fajta holdalapú naptárt.

K: Hogyan használják ma az emberek a héber naptárt?

V: A héber naptárat ma arra használják, hogy nyomon kövessék a vallási ünnepeket és ünnepségeket, valamint az élet olyan fontos eseményeit, mint a bar/bát micvák és a jáhrzeitok.

Keres