Húsvét
A húsvét, más néven a feltámadás napja és a pászka, Jézus Krisztus halálból való visszatérését ünneplő keresztény ünnep. A keresztények szerint ez az év legszentebb napja. Egyesek, akik nem keresztények, kulturális ünnepként ünneplik.
A húsvétot nem minden évben ugyanazon a napon tartják. Ezt nevezik mozgó ünnepnek. Jelenleg minden keresztény egyház egyetért abban, hogy a dátumot hogyan számítják ki. A húsvétot az első teliholdat követő első vasárnapon ünneplik, amely március 21-én vagy azt követően van. Ez azt jelenti, hogy márciusban vagy áprilisban ünnepeljük. Lehet, hogy már március 22-én, de lehet, hogy április 25-én is. A nyugati egyházak, mint például a római katolikus egyház, a Gergely-naptárt, míg a keleti egyházak, mint például a keleti ortodox egyház, a Julián-naptárt használják. Emiatt a húsvét ünneplésének időpontja e két egyháztípus esetében eltérő, még akkor is, ha a dátum kiszámításának módja hasonló. 2015-ben a húsvétot mind a Gergely-naptár, mind a Julián-naptár szerint április 5-én ünnepelték. 2019-ben a húsvétot április 21-én ünnepelték.
A "húsvét" szó az Eastra, a tavasz ősi német istennőjének nevéből származik. Ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A húsvét francia szava, a Pâcques, a görög Pészah szóból származik, amely a zsidó ünnep, amelyet az évnek körülbelül ugyanebben az időszakában ünnepelnek.
A feltámadás freskója (falfestmény) Fra Angelico alkotása Firenzében, Olaszországban.
Fontosság a keresztények számára
Jézus nagyjából 2000 évvel ezelőtt halt meg egy Jeruzsálem nevű városban (Jeruzsálem nagy része a mai Izrael területén található). Az emberek, akik megölték, azért tették ezt, mert úgy vélték, hogy bajt okoz a kormánynak, és mert azt állította magáról, hogy ő a Messiás. Amikor keresztre feszítették (vagyis keresztre szögezték), még egy táblát is akasztottak a feje fölé, amelyen az állt: "A zsidók királya". Keresztre feszítésének napját a keresztények nagypéntekként ismerik.
Az Újszövetség szerint a Jézus halálát követő vasárnapon a teste már nem volt a sírban, ahová fektették. Később Jézus állítólag több mint 500 embernek jelent meg, és prédikált nekik. Az Újszövetség azt tanítja, hogy Jézus feltámadása az, amire a kereszténység épül. A feltámadás elhitette az emberekkel, hogy Jézus Isten hatalmas erejű Fia. Úgy is beszélnek róla, mint annak bizonyítékáról, hogy Isten igazságosan fogja megítélni a világot. A keresztények hiszik, hogy Isten "újjászületést adott a keresztényeknek egy élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által". A keresztények hiszik, hogy az Istenbe vetett hit által lelkileg életre keltek Jézussal, hogy új életet élhessenek.
Szokások és hagyományok
A húsvétot Észak-Európában és az Egyesült Államokban többféleképpen ünneplik. Ezen ünnepek többségének semmi köze az ünnep keresztény értelméhez. Ezek az ünnepségek inkább az ókori Németország pogány ünnepeihez kapcsolódnak. A gyerekek kosarakat kapnak, amelyeket édességgel töltenek meg. A gyerekek számára tojásokat díszítenek fel és rejtenek el, amelyeket állítólag a "húsvéti nyuszi" rakott. Az emberek új ruhákat viselnek és templomba mennek. Üdvözlőlapokat cserélnek. Húsvét másnapján a Fehér Ház gyepén húsvéti tojásgurítást tartanak. Kicsi, lomb nélküli fákat vagy ágakat visznek be a házba, és színes tojásokkal, papírdíszekkel és fényekkel díszítik fel őket. Egyes bevásárlóközpontokban a gyerekek meglátogathatják a húsvéti nyuszinak öltözött felnőttet. Hajtatott tulipánokat, jácintokat és liliomokat adnak ajándékba. Húsvét napját követően egyhetes szabadságot vesznek ki, ami lehetőséget ad a családoknak arra, hogy meglátogassák a távoli rokonokat. Amerikában sok család hagyja el az északi államok hidegét, hogy délen vidámparkokat vagy napsütötte tengerpartokat látogasson meg. Az amerikai középiskolások és főiskolások tavaszi szünete általában húsvét táján van.
Húsvéti tojások és egy rendes nyuszi
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a húsvét?
V: A húsvét egy keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus halálából való visszatérését ünnepli. A keresztények számára az év legszentebb napjának számít. Néhányan, akik nem keresztények, kulturális ünnepként ünneplik.
K: Mikor van a húsvét?
V: Húsvét az első teliholdat követő első vasárnapon van, amely március 21-én vagy azt követően van, vagyis lehet március 22-én és április 25-én is.
K: Hogyan számítják ki a különböző egyházak, hogy mikor kell ünnepelni a húsvétot?
V: A nyugati egyházak, mint például a római katolikus egyház, a Gergely-naptárt, míg a keleti egyházak, mint például a keleti ortodox egyház, a Julián-naptárt használják. A naptárak közötti különbség ellenére mindkét egyháztípus egyetért abban, hogy hogyan kell kiszámítani, mikor kell ünnepelni a húsvétot.
K: Milyen más események történnek még a húsvét környékén?
V: Kelet körül van egy 50 napos időszak, amely húsvét vasárnapjától pünkösd vasárnapjáig tart, valamint az Isteni Irgalmasság vasárnapja, amely a húsvét utáni első vasárnapra esik.
K: Honnan származik a "húsvét" szó?
V: A "húsvét" szó Eastra, a tavasz ősi német istennőjétől származik, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A francia húsvét szó (Pâcques) a görög Pészah szóból származik, amely egy zsidó ünnep, amelyet az évnek ebben az időszakában ünnepelnek.
K: Melyik évben ünnepelték/ünneplik a húsvétot április 5-én és április 21-én?
V: 2015-ben a Gergely és a Julián naptár szerint is április 5-én ünnepelték a húsvétot, míg 2019-ben mindkettő április 21-én.
