Axum (Akszumi Királyság): ősi etiópiai birodalom áttekintése

Axum (Akszumi Királyság) – ősi etióp birodalom története, kereskedelmi hatalma, kereszténnyé válása és monumentális sztéléi; felfedezés, régészet és legendák.

Az Akszumi Királyság (Ge'ez: መንግስቲ ኣኽሱም), más néven Axumi Királyság vagy Akszumi Birodalom, egy ősi királyság volt, amelynek központja a mai Eritrea és az észak-etiópiai Tigray régió területén volt. Az axumi császárok hatalmas uralkodók voltak, akik magukat a királyok királyának, Aksum, Himyar, Raydan, Saba, Salhen, Tsiyamo, Beja és Kush királyának titulálták. Az Akszumi Királyság nagyjából a középkori kronológiák szerint a Kr. u. 1. századtól a késő középkorig létezett; fénykora azonban a Kr. u. 1.–7. század közé esik. Központja Axum városa volt, és a Kr. e. 4. század körüli protoaksumi vaskori periódustól kezdve fejlődött ki. A Kr. u. 1. századra vált különösen fontos regionális hatalommá. Akszum a Római Birodalom és az ókori India közötti kereskedelmi útvonal fontos szereplőjévé vált. Az akszumi uralkodók saját akszumi pénznemük veretésével könnyítették meg a kereskedelmet. Az állam átvette a hegemóniát a hanyatló Kush Királyság felett is. Az Arab-félszigeten lévő királyságok politikájába is rendszeresen beleszólt, és végül a Himjarita Királyság meghódításával kiterjesztette uralmát a régióra. A manicheus Mani próféta (meghalt Kr. u. 274-ben) Axumot kora négy nagyhatalmának egyikének tekintette; a többi Perzsia, Róma és Kína volt.

Történeti áttekintés

Az Akszumi Királyság kialakulása az aduliszi (a tengerparti kikötő) és a belső régiók közötti kereskedelem megerősödéséhez kötődik. A királyság politikai és gazdasági hatalma fokozatosan nőtt a Kr. u. 1. századtól kezdve, és a Kr. u. 3–4. században érte el tetőpontját. Az egyik legismertebb uralkodó, Ezana (kb. 320–360) idején Akszum felvette a kereszténységet, ami tartós hatást gyakorolt a régió vallási és politikai fejlődésére. A késő antik és korai középkori források szerint Akszum fontos tengeri és szárazföldi kereskedelmi központként működött, kapcsolatban állt a Római, Bizánci, Perzsa és indiai városokkal.

Politika és hadjáratok

Az akszumi uralkodók nemcsak a Horn-félszigeten, hanem időnként az Arab-félsziget déli részein is erkölcsi és katonai befolyást gyakoroltak. Későbbi források szerint Akszum hadjáratokat vezetett a Himjarita Királyság és a Jemen területei ellen; a legismertebb példa erre a krónikákban említett invázió, amely a 6. században történt (a legendás Kaleb — más néven Eon vagy Ella Amida — uralkodása idején), amikor akszumi erők beavatkoztak a jemeni politikai konfliktusokba.

Gazdaság és kereskedelem

Az akszumi gazdaság alapját a mezőgazdaság, állattenyésztés és a nemzetközi kereskedelem alkotta. A birodalom fontos exportcikkei voltak:

• elefántcsont,
• arany,
• illatanyagok és fűszerek (például tömjén és mirha),
• textíliák és rabszolgák.

A tengeri kereskedelem legfontosabb kikötője az Adulis nevű város volt, amely közvetítő szerepet töltött be Afrika, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia között. Akszum pénzrendszere arannyal, ezüsttel és bronzzal veretett érméket tartalmazott; a feliratok gyakran görög nyelven készültek, ami a széleskörű nemzetközi forgalomra utal.

Vallás és kultúra

Az akszumi társadalom sokistenhívő hagyományokból indult ki, de a Kr. u. 4. század közepétől a kereszténység vált a birodalom hivatalos vallásává. Az áttérés hagyományosan Frumentius (meghívott püspök, aki később Etiópia első püspöke lett) nevéhez kötődik, aki Ezana udvarában tevékenykedett. A vallási váltás hosszú távú kulturális hatással járt: megerősítette a politikai centralizációt és fejlesztette az irodalmi és egyházi életet a ge'ez nyelvű liturgia révén. A ge'ez nyelv és írás fontos adminisztratív és vallási nyelvvé vált, és a régióhoz fűződő írásos emlékek ma is megőrzik a korszak információit.

Emberek, művészet és építészet

Az akszumiak monumentális sztéléket építettek, amelyek a kereszténység előtti időkben vallási és síremlékként szolgáltak. Az egyik ilyen gránitoszlop a világ egyik legnagyobb ilyen építménye, kb. 90 láb (27 m) magasságával. Emellett palomaromok, királyi sírok és egyházi épületek maradványai is találhatók. A királyi udvar díszítésében és a hétköznapi használati tárgyakban a helyi és a külföldi (római, görög, indiai) hatások keveredtek.

Műemlékek és régészeti leletek

Axum mai régészeti lelőhelyei közé tartoznak a sztélék, sírépítmények, palomaromok, valamint a Christianus-kori egyházak, köztük a St. Mary of Zion templommal kapcsolatos hagyományok. A régészeti feltárások érméket, feliratokat (ge'ez és görög nyelven), kerámiát és egyéb tárgyi emlékeket hoztak napvilágra, amelyek segítik a korszak gazdasági és kulturális viszonyainak rekonstruálását. A legismertebb sztélék közül egyet az olasz megszállás idején Rómába szállítottak (1937), majd 2005-ben visszaszállították Etiópiába és 2008 körül állították vissza eredeti helyére.

Hanyatlás és örökség

A birodalom hanyatlásának okai összetettek: hozzájárult a tengeri kereskedelem jelentős átrendeződése a 7. századtól az iszlám hódítások és a perzsa–arab befolyás növekedése miatt, valamint belső gazdasági és környezeti problémák is. A politikai központ fokozatosan visszahúzódott, és a későbbi évszázadokban a regionális hatalom átalakult. Mindazonáltal az Akszumi Királyság öröksége élénken él tovább: a kereszténység korai elterjedése Etiópiában, az építészeti emlékek és a ge'ez irodalmi hagyomány mind az axumi múltra vezethetők vissza. A régió kulturális és történeti jelentőségét tükrözi, hogy Axum több fontos műemléke ma is látogatható, és az axumi lelőhelyeket az UNESCO is elismerte mint világörökségi helyszínt.

Fontos személyek

• Ezana – a Kr. u. 4. században uralkodó király, aki a kereszténységet államvallássá tette;
• Frumentius – a hagyomány szerint az az ember, aki a kereszténységet meghonosította Axumban;
• Kaleb (Ella Amida) – a 6. századi uralkodó, aki katonai akciókat vezetett a déli Arab-félszigeten.

A királyság ősi fővárosa, amelyet Axumnak is neveztek, ma Tigray régióban (Észak-Etiópia) található város. A királyság már a 4. században használta az "Etiópia" nevet. A hagyomány Axumot a frigyláda állítólagos nyughelyeként és Sába királynőjének állítólagos otthonaként tartja számon. Ezek a legendák és vallási hagyományok a mai napig fontos részét képezik a régió kulturális identitásának.

Kérdések és válaszok

K: Hogyan is nevezik az Aksumi Királyságot?

K: Mikor létezett a királyság?

K: Mi volt ennek a királyságnak a fővárosa?

K: Hogyan vált Axum fontos szereplőjévé a Róma és India közötti kereskedelmi útvonalon?

K: Ki tartotta Akszumot a négy nagyhatalom egyikének abban az időben?

K: Milyen építményeket építettek az axumiak a keresztény korszak előtt?

K: Mikor vették fel az akszumiak a kereszténységet?

Keresés betűvel