AlegsaOnline.com

Bede (Szent Bede) – az angol egyháztörténet atyja (673–735)

Szent Bede (673–735) – az angol egyháztörténet atyja: szerzetes, tudós és a Historia ecclesiastica szerzője, kulcsfigura az angol egyház és korai történelem kutatásában.

Szerző: Leandro Alegsa

17-03-2026

Bede (más néven Szent Bede vagy Tiszteletreméltó Bede) (673-735) szerzetes és az angliai egyház korai történetírója volt. Tagja volt a Monkwearmouth-Jarrow észak-amerikai testvérkolostoroknak. Sok időt töltött Jarrowban, ahol nagy könyvtára volt. Mindkettő az angol Durham (ma Tyne and Wear) megyében volt. Szerzőként és tudósként is jól ismert, legismertebb műve, a Historia ecclesiastica gentis Anglorum (Az angol nép egyházi története) az "angol történelem atyja" címet szerezte meg neki.

Az említett kolostorok valójában Észak-Angliában, Durham megye (ma Tyne and Wear) területén találhatók; Monkwearmouthot és Jarrowt Benedict Biscop alapította a 7. század közepén, és ezek váltak Bede életének és munkásságának színtereivé.

Élete röviden

Bede körülbelül 672–673-ban született; gyermekkorában felajánlották a kolostornak, így oblatusként már nagyon korán, 7 évesen Monkwearmouthban nevelkedett. Később Jarrowba került, ahol egész életét töltötte. Tanárai között voltak a kolostor vezetői és a kor jeles tudósai: Benedict Biscop és Ceolfrith abbotok. Diakónussá fiatalon, körülbelül 19 évesen szentelték, pappá pedig mintegy 30 éves korában.

Művei és tudományos munkássága

Bede produktív író és tudós volt: mintegy hatvan művet hagyott hátra, amelyek közt vannak egyháztörténeti munkák, bibliai kommentárok, hagiográfiák, nyelvi fordítások és tudományos tárgyú értekezések (különösen a naptár- és időszámítás, az ún. computus terén).

Historia ecclesiastica gentis Anglorum (731 körül befejezve) – Bede legismertebb műve, amely Anglia egyházi és politikai történetét dolgozza fel a római hódítástól a 8. század elejéig. E mű miatt gyakran nevezik őt az "angol történelem atyjának".
De temporum ratione – a naptár- és időszámítási problémákkal foglalkozó munka, amelyben Bede népszerűsítette az Anno Domini (a mi Urunk éve) időszámítást Angliában.
Biblia-kommentárok és homíliák – számos ószövetségi és újszövetségi könyvhöz írt magyarázatot.
Életrajzok és egyéb művek – például Vita Sancti Cuthberti (Szent Cuthbert élete), valamint kisebb művek és levelek, fordítások (például János evangéliumának angolszász fordítása részben neki tulajdonítható).

Bede munkásságát a forráskritikai gondosság és az összehasonlító szemlélet jellemezte: latin nyelven írt, de célja gyakran az volt, hogy hazája egyházi életét rendszerezze, oktatási és lelkipásztori célokra is szolgáljon. A történetírás mellett fontos szerepet játszott a kronológia, a csillagászati és naptári ismeretek ápolásában is.

Hatás, szentség és emlékezete

Bede munkái évszázadokra meghatározták az angol történetírást; későbbi krónikások, szerzetesi történetírók és középkori tudósok gyakran hivatkoztak rá. Egyházi és kulturális tekintetben Anglia korai középkori identitásának kialakulásában is fontos szerepe volt.

Bede-t a középkorban már szentként tisztelték; a római katolikus egyház 1899-ben IX. Szent Pius pápa által (valójában II. Szentszék rendelete nyomán) "az egyház doktorává" (Doctor of the Church) nyilvánította, kiemelve tudományos és teológiai érdemeit. Emléknapja a liturgiában hagyományosan május 25. körül van. Meghalt 735 körül; hagyományosan említik 735. május végi halálozási dátumát.

Bede öröksége ma is élő: műveit újraolvassák és elemzik történészek, teológusok és nyelvészek; a Monkwearmouth–Jarrow kolostorok helyszínei pedig fontos kulturális és zarándokhelyek Észak-Angliában.

"The Venerable Bede Translates John" by James Doyle Penrose (1862-1932)

Life

Bede nem sokkal halála után tiszteletreméltóan Venerable Bede néven vált ismertté, de ez nem járt együtt azzal, hogy a római katolikus egyház szentté avatta volna. Maga Bede azt mondta, hogy 673-ban született, és a wearmouthi kolostor földjein. Hétéves korában családja bemutatta őt a wearmouthi apátnak, Benedict Biscopnak, hogy taníttassa. Bede nem mondja meg, hogy családja nemes volt-e vagy sem. Bede-t tizenkilenc évesen diakónussá szentelték, harmincéves korában pedig pappá szentelték. Miközben aktívan tevékenykedett a közösségében, Bede a tanulást, az írást és a tanítást találta kedvenc tevékenységének. Tanulmányozta a Bibliát és a latin nyelvet. Azért tanult meg latinul, mert ezen a nyelven írták a Bibliát és a kolostor könyvtárában található más könyveket. Tanítása nagyon alapvető lehetett, véleménye pedig nagyon konvencionális (semmiképpen sem radikális).

Élete végén Bede megbetegedett, és nehezen lélegzett. Azzal a feladattal foglalkozott, hogy befejezzen néhány írást, és elajándékozza azt a néhány dolgot, ami a tulajdonában volt. Bede 735. május 26-án, mennybemenetel napján halt meg.

Historia Ecclesiastica

Bede számos tudományos, történelmi és teológiai művet írt a maga idejében. Sokukat másolták és használták más angliai és nyugat-európai kolostorok. Egy műve különösen híres volt. Az angolszász történelem egyik legértékesebb és legfontosabb forrása Bede Ecclesiastical History of the English Nation című műve. Bede élete nagy részét Jarrowban töltötte, és itt írta meg történetét. Az Ecclesiastical History öt könyvből és mintegy 400 latin nyelven írt oldalból áll. Anglia történetének 800 évét tartalmazza a császár korától a befejezéséig (731). Az utolsó fejezet magáról Bede-ről szól.

Az egyik ember, aki lehetővé tette Bede munkáját, Benedict Biscop volt. Ő alapította a Wearmouth és Jarrow kolostorokat. Ennél is fontosabb, hogy ő hozta létre azt a könyvtárat, amelyből Bede a legtöbb információt szerezte. 689-ben bekövetkezett haláláig négyszer utazott Rómába és délre, és minden alkalommal nagy könyvgyűjteményt hozott haza. Bede munkája még mindig nem lenne lehetséges, ha nem lett volna Ceolfrid, a negyedik apát. Ő megduplázta a Biscop Benedek által hátrahagyott könyvtár méretét. Bede maga nem utazott messzebbre Yorknál és Lindisfarne-nál. Nincs feljegyzés arról, hogy valaha is meglátogatta volna távoli helyeken lévő könyvtárakat. Bede a következőket mondja a forrásairól:

Isten segítségével én, Bede, Krisztus szolgája és a Wearmouth-i és Jarrow-i áldott Péter és Pál apostolok kolostorának papja, összegyűjtöttem ezeket a tényeket a brit egyház, és különösen az angolok egyházának történetéről, amennyire az ősi írásokból, elődeink hagyományaiból és saját személyes ismereteimből meg tudtam állapítani.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Bede?

V: Bede szerzetes és az angliai egyház történetírója volt, aki 672/3 és 735 között élt.

K: Milyen címeket viselt Bede?

V: Bede Szent Bede, A tiszteletreméltó Bede és Bede, a tiszteletreméltó néven volt ismert.

K: Mely kolostoroknak volt tagja Bede?

V: Bede tagja volt a Monkwearmouth-Jarrow észak-amerikai testvérkolostoroknak.

K: Hol töltötte Bede az ideje nagy részét?

V: Bede sok időt töltött az angol Durham (ma Tyne and Wear) megyében található Jarrowban, amelynek nagy könyvtára volt.

K: Miről volt Bede a leghíresebb?

V: Bede leginkább a Historia ecclesiastica gentis Anglorum (Az angol nép egyházi története) című művéről ismert, amely miatt az "angol történelem atyja" címet kapta.

K: Milyen nyelven volt eredetileg Bede neve?

V: Bede neve eredetileg óangol nyelven Bǣda vagy Bēda volt.

K: Mi volt Bede latin címe?

V: Bede latin címe Beda Venerabilis volt, ami azt jelenti, hogy Bede, a tiszteletreméltó.