Katolicizmus: A katolikus egyház tana, liturgiája és története

Jellemzők

A "katolicizmus" szó sok mindenre utal, beleértve a vallási meggyőződéseket (amelyeket "teológiáknak" és "tanoknak" neveznek) és a vallási istentisztelet formáját (liturgiák). A szó utal az etikáról (a helyes és helytelen dolgokról) vallott katolikus vallási meggyőződésekre is. Arra is utal, ahogyan a katolikus vallás tagjai a vallásukat élik és gyakorolják.

Sokan a "katolicizmus " szót használják a katolikus egyház vallási meggyőződésére, amelynek vezetőjét "Róma püspökének" és gyakran "pápának" nevezik. A katolikus egyház székhelye a Vatikánváros, egy kis független ország, Róma városában, Olaszországban. Néha a szó más keresztény egyházak hitére is utal, beleértve a keleti ortodox egyházakat is, amelyeknek számos, a katolikus egyházhoz hasonló hitük van, de nem hiszik, hogy a római püspök a vezetőjük.

A "katolicizmus" szót gyakran használják arra, hogy különbséget tegyenek a katolikus keresztények és a protestáns keresztényeknek nevezett mások hite között. A katolikus és az ortodox egyházak egyházi vezetőket, úgynevezett püspököket használnak a hitek meghatározására. A protestánsok viszont gyakran az egyes tagok saját Bibliaértelmezését használják a hitek meghatározására. A protestánsok a 16. századi protestáns reformáció iránymutatásait használják a Biblia megértéséhez. Ez a világ második legnagyobb vallási felekezete a szunnizmus után.

Honnan származik a "katolikus" szó

A legrégebbi dokumentum, amely a "katolikus egyház" nevet használja, egy Ignatius nevű férfi által írt levél. Ignatius az ókori Antiochia városában élt. A 107. évben Ignatius levelet írt az ókori Szmirna városában élő keresztény közösségnek címezve. Ebben a levélben Ignatius arra bátorította a keresztény közösséget, hogy legyenek hűségesek vezetőjükhöz, a püspökhöz. Ignatius így írt:

"Ahol a püspök megjelenik, ott legyen a nép sokasága is; ahogyan ahol Jézus Krisztus van, ott van a katolikus egyház is."

Magukat "katolikusnak" nevező csoportok

A keresztények számos különböző felekezete (csoportja) nevezi magát "katolikusnak". Gyakran ezeknek a csoportoknak különleges hite van a vezetőikről, az úgynevezett püspökökről. Úgy vélik, hogy a názáreti Jézus (akit a keresztények Isten Fiának tartanak) nevezte ki az első püspököket, akik kinevezték a későbbi püspököket, akik végül kinevezték az egyes közösségek jelenlegi püspökeit. A vezetőknek ezt a kinevezését "apostoli utódlásnak" nevezik.

Azok a csoportok, amelyek a "katolikus" kifejezést használják magukról beszélve, a következők:

1. Katolikus Egyház, amelyet római katolikus egyháznak is neveznek.
2. Keleti ortodox és keleti ortodox
3. Régi katolikus, anglikán, és néhány lutheránus és egyéb csoport
4. Olyan közösségek, amelyek úgy gondolják, hogy elvesztették az "apostoli utódlásukat", de egy másik közösséget kértek fel, hogy "szenteljen fel" számukra új vezetőket. ("Ordinálni" vagy "felszentelni" azt a szertartást jelenti, amely egy püspököt vagy új vallási vezetőt tesz püspökké vagy új vallási vezetővé).

Nem minden közösség hiszi, hogy más közösségek helyesen használják a "katolikus" kifejezést. Továbbá nem minden közösség hiszi azt sem, hogy a többi közösségnek apostoli utódlása van. A katolikus egyház például úgy véli, hogy a keleti ortodoxok apostoli utódlással rendelkeznek. A katolikus egyház azonban nem hiszi, hogy az anglikánok vagy a lutheránusok rendelkeznek vele.

A keleti ortodoxok hasonlóan vélekednek az anglikánokról és a lutheránusokról. Nem minden keleti ortodox hisz abban, hogy a katolikus egyháznak apostoli utódlása van. A keleti ortodox egyházak különböző tagjainak különböző véleménye van.

Az anglikánok és a lutheránusok azonban általában úgy vélik, hogy minden keresztény a "katolikus" egyház része. Ezek a csoportok nagyon eltérően értelmezik a "katolikus" kifejezést.

Történelem

Hogyan kezdődött

A katolicizmus a Názáreti Jézus, egy zsidó férfi, akit a keresztények Isten Fiának tartanak, a Szentháromság (Atya, Fiú és Szentlélek) néven ismert keresztény hitnek köszönhetően indult el. A katolikusok úgy hiszik, hogy Jézus egy régmúltbeli zsidó király, Dávid leszármazottja. Jézust a rómaiak Kr. u. 33-ban keresztre feszítették. A katolikusok hisznek abban, hogy Jézus feltámadt a halálból, és beszélt követőihez, az úgynevezett tizenkét apostolhoz. Azt is hiszik, hogy Jézus feltámadt a mennybe, majd elküldte a Szentlelket, hogy vezesse követőit a pünkösdnek nevezett eseményen.

Egyik követőjét, a Szent Péter apostolt, akit Jézus vezetőnek nevezett ki, később pedig az első pápa, vagyis Róma püspöke lett, majd nem sokkal később elfogták és mártírhalált halt Rómában. A katolikusok úgy hiszik, hogy Szent Péter kapta a "mennyország kulcsait", ami azt jelenti, hogy Jézus őt és az apostolokat bízta meg a bűnök megbocsátásával. A katolikusok úgy hiszik, hogy Szent Péter a Krisztus által neki adott apostoli hatalmat (a pappá szentelés és az Eucharisztia megszentelésének képességét) átadta a pápáknak, akik a mai napig továbbadják a hatalmat a pápaságon keresztül. Jelenleg a pápa Ferenc pápa, aki a katolikus egyház vezetője. A pápa szó a latin "atya" szóból származik.

325-ben az első nikaiai zsinat megállapodott az egyház szervezésének módjáról. A zsinat megállapodott abban, hogy az egyháznak öt pátriárkája van (a pátriárka a legmagasabb típusú egyházi vezető volt). Az öt vezető Róma (a pápa), Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly és Jeruzsálem érseke volt. A római pátriárkát, mint "elsőt az egyenlők között" tisztelték.

Veszekedések az egyházon belül

Idővel több csoport is elszakadt a katolikus egyháztól, mert a teológiáról eltérő véleményeket vallottak. Ez okozta az egyházból való kiszakadásokat, amelyeket skizmáknak neveznek. A legtöbb skizma azért történt, mert az embereknek különböző nézeteik voltak arról, hogy mi az igazság.

451-ben egyházszakadás történt, amikor a khalkédoni egyháztanácson összegyűlt összes egyházi vezető három vezetőt kiátkozott (kivágott), mert azok a monofizitizmus hívei voltak, és nem fogadták el azt a nézetet, hogy Jézusnak két természete van (teljesen isteni és teljesen emberi). Ez a három Egyiptom, Szíria és Örményország püspöke volt. Természetesen ez a három püspök sem fogadta el, hogy kiátkozták őket, így az alattuk álló egyházakat ma is keleti ortodox egyházaknak nevezik.

1054-ben a katolikus egyház keleti része elszakadt a kelet-nyugati skizmában. A pápát követő nyugat-európai egyház Római Katolikus Egyház néven vált ismertté. A világ többi részén lévő egyházak, amelyek nem gondolták, hogy a pápának kell vezetnie az összes keresztényt, ortodox egyház néven váltak ismertté. Az "ortodox" azt jelenti, hogy "helyes hit"; mivel úgy gondolják, hogy ők megtartották az ősegyház tanításait, a római katolikusok pedig nem.

A következő nagy szakadás a protestáns reformáció volt. A protestánsok ellenálltak a római egyház érvényes központi hatalmának, és számos gyakorlatot, hitet és fegyelmet elutasítottak. A reformáció Németországból indult, ahol Luther Márton elküldte változtatási követeléseit az egyháznak. Az európai politika miatt sok nemzet támogatta Luthert. Megalakult a lutheránus egyház. Később elindult a kálvinista vagy presbiteriánus egyház.

Angliában VIII. Henrik király alapította meg az anglikán egyházat. El akart válni első feleségétől; de a pápa ezt nem engedte, mivel a házasság érvényes volt. VIII. Henrik király egyháza, az anglikán egyház eleinte nagyon hasonlított a katolikus egyházra. A fő különbség az volt, hogy a pápa helyett a király volt az egyház feje. Később, fia, VI. Edward alatt az anglikán egyház reformáltabbá vagy protestánsabbá vált. Az anglikánok és számos más protestáns felekezet még mindig úgy gondolják, hogy ők református katolikusok. A puritanizmus az anglikánok körében alakult ki, akik úgy gondolták, hogy a reformok nem mentek elég messzire.

A reformáció után a korábbi protestáns tanítás hitével és gyakorlatával kapcsolatos nézeteltérések miatt sok más egyház is létrejött. A 2010-es U.S. Religious Congregations and Membership Study szerint ez teszi ki az Egyesült Államokban működő protestáns felekezetek többségét. Ezekből körülbelül 314 000 van. Két példa ezekre a protestáns (vagy református) egyházakra a metodista és a baptista.

Vallási meggyőződések

Ugyanezek a szempontok a katolikus és más keresztények

• A Tízparancsolat
• Az a hit, hogy Isten mindent tud, hogy Istennek korlátlan hatalma van, és hogy minden, amit Isten tesz, jó.
• Az a hit, hogy Jézus Krisztus meghalt a világ bűneiért, feltámadt, és egy napon "visszajön dicsőségben, hogy megítélje az élőket és a holtakat".
• Isten imádatának fontossága.
• A Biblia tévedhetetlensége

Miben különbözik a keleti ortodox keresztényektől

• A római püspök (más néven pápa) felsőbbsége.
• a Filioque klauzula (nikaiai hitvallás)

Miben különbözik a főáramú protestánsoktól

• A katolikusok hisznek Krisztus valóságos jelenlétében az Eucharisztiában (ezt nevezik transzszubsztanciációnak).
• A római katolikusok hisznek abban, hogy Isten megbocsátja a bűnöket a kiengesztelődés (bűnbánat) szentsége által, amelyet egy pap végez, míg a legtöbb protestáns nem hisz ebben a szentségben.
• A római katolikusok fontosnak tartják, hogy a Szentírás és a Hagyomány szerint éljenek, amelyből az Egyház Tanítóhivatalának (a pápával közösségben lévő püspökök) tanítása származik, míg a legtöbb protestáns a Sola Scriptura (csak a Biblia) szerint hisz.
• A római katolikusok úgy vélik, hogy a pápai tekintély (nagyon különleges, ünnepélyes alkalmakkor, az úgynevezett "ex cathedra") és a Biblia tévedhetetlen, míg a legtöbb protestáns a tévedhetetlen Bibliában hisz, de a tévedhetetlen pápában nem. A pápai tévedhetetlenséget a katolikus egyház történetében kétszer nyilvánították tévedhetetlennek. Egyszer annak megállapítására, hogy Mária bűn nélkül fogant, és egy másik alkalommal annak megállapítására, hogy Mária testestül-lelkestül felvétetett a mennybe.
• A római katolikusok által használt Biblia gyakran tartalmaz néhány olyan szöveget, amelyet a protestánsok általában nem használnak. A legismertebbek az úgynevezett Deuterokanonikus könyvek.
• A római katolikusok tisztelik a szenteket, különösen Szűz Máriát (Isten Anyját). A "szentek tisztelete" azt jelenti, hogy a római katolikusok különleges tiszteletet adnak a szenteknek (a mennyben élő embereknek), mert hisznek abban, hogy a szentek közvetlenül Istenhez imádkozhatnak értük. Sok protestáns nem így tesz, mert a "szentek tisztelete" számukra "szentek imádása". Mivel úgy vélik, hogy csak Istent szabad imádni, ezért nem tisztelik. Sok protestáns egyszerűen azt sem hiszi, hogy bármilyen tiszteletadásra szükség van.
• A katolikusoknak van egy kidolgozott mariológiájuk, míg a legtöbb protestánsnak nincs.