Anno Domini (AD, Kr. u.) – definíció, használat és történeti háttér

Az Anno Domini (latinul: "Az Úr évében"), rövidítve AD vagy A.D., a Jézus születése utáni évekre utal. Az AD a keresztény korszak megjelölésére szolgáló hagyományos időszámítási forma. Hasonlóképpen a Before Christ (Krisztus előtt), rövidítve BC vagy B.C., az angol nyelvben az Anno Domini időszak kezdete előtti évekre utal. A latin teljes formula gyakran hosszabban olvasható: Anno Domini nostri Jesu Christi („Urunk, Jézus Krisztus éveiben”).

Definíció és alapelvek

Az Anno Domini rendszer lényege, hogy egy közös kiindulópontként a keresztény hagyományban Jézus születését tekinti. Ebben a rendszerben nincs nulla év: a Kr. e. 1. év (1 BC) után közvetlenül a Kr. u. 1. év (AD 1) következik. Ennek következtében a századok és évezredek számítása kissé eltér a matematikai sorozat számozásától (például a 21. század Kr. u. 2001–2100 közé esik).

Történeti háttér

A rendszert a 6. században Dionysius Exiguus dolgozta ki (körülbelül 525 körül), amikor a húsvéti táblázatokhoz időszámítást állított össze. A középkori angolszász szerzetes, Bede (8. század) munkája révén vált szélesebb körben ismertté és elterjedté Európában. Azóta ez a kronológiai alap szolgált a nyugati világ történeti kronológiájának keretéül.

A későbbi naptárreformok — különösen a Gergely-naptár bevezetése 1582-ben — a naptári napokat korrigálták, de az évszámozás alapelve az Anno Domini rendszer maradt. A Gergely-naptár elfogadása országonként eltérő időben történt, így a gyakorlatban bizonyos helyeken több évszázadon át vegyes rendszerek voltak használatosak.

Használat, rövidítések és elhelyezés

Sok nyelvben és kiadványi szabványban eltérő a rövidítések használata és az, hogy a rövidítést az évszám elé vagy mögé írjuk. Történelmileg az angol nyelvű gyakorlatban az A.D. általában az évszám elé került (pl. A.D. 145), míg a B.C. az évszám után (pl. 145 B.C.). Napjainkban sok stílusirányzat mindkét rövidítést az évszám után javasolja (pl. 145 AD vagy 145 A.D.), de ez változó.

Magyarul a szokásos formák a következők:

Kr. u. = Kr. utána (Krisztus után) — gyakran az évszám előtt: Kr. u. 145 vagy rövidebb formában i. sz. 145 („időszámításunk szerint”);
Kr. e. = Krisztus előtt — szintén szokás az évszám elé írni: Kr. e. 145;
Századok és évezredek megjelölésénél jellemzően a „század” vagy „évezred” szóhoz illesztjük az előtagot: pl. Kr. u. 21. század vagy Kr. u. 3. évezred — de sokszor elegendő csak a „21. század” kifejezés, ha a korszak egyértelmű.

Gyakori félreértések

Népszerű tévhit, hogy az "A.D." azt jelentené, hogy „a halál után” (after death), utalva Jézus kereszthalálára. Ez téves: az A.D. az Anno Domini kezdőszavaiból ered, ami a születésévhez köti az időszámítást, nem a halálához. A „halál utáni” (after death) értelem félrevezető és történetileg helytelen.

Modern alternatívák és tudományos korrekciók

A 20. század óta szélesebb körben elterjedt a CE (Common Era, közös időszámítás) és BCE (Before Common Era) használata, amelyek tartalmilag megfelelnek az AD/BC-nek, de vallássemlegesek, ezért különösen tudományos, többvallású vagy hivatalos kontextusokban részesülnek előnyben.

Bár a rendszer Jézus születéséhez kapcsolódik, a modern történészek és kutatók többsége arra a következtetésre jutott, hogy Dionysius számításai pontatlanok: a történeti adatok (például Heródes halála) alapján valószínű, hogy Jézus születése néhány évvel korábban, általában Kr. e. 6–4 közé tehető.

Technikai megjegyzések (naptári számítások)

A klasszikus Anno Domini/BC rendszer nem tartalmaz nulla évet, ami a kronológiai számításokat (pl. évszázadok közti távolságok kiszámítása) kevésbé intuitívvá teheti. Az asztronómiai évszámozás és egyes csillagászati számítási rendszerek bevezetik a 0. évet (amely megegyezik a történeti Kr. e. 1. évvel), és negatív számozást használnak a korábbi éveknél, hogy matematikailag egyszerűbb legyen a számolás.

Összefoglalás

Az Anno Domini (AD) egy történelmi alapú évszámozási rendszer, amely Jézus születéséhez igazítja a kronológiát. Bár elterjedt és történelmileg meghatározó volt a nyugati világban, fontos ismerni a rendszer korlátait (nincs nulla év), a helyes értelmezést (nem „a halál után”), valamint a modern alternatívákat (CE/BCE), amelyeket sok intézmény a semleges megfogalmazás miatt részesít előnyben.

Pre History kifejezés

Az évek kiszámításának rendszerét Dionysius Exiguus találta ki Kr.u. körülbelül 525. Ő határozta meg az Anno Domini pontot, amelyet mind a Gergely-naptár, mind a Julián-naptár éveinek számozására használnak. Ezt használta a húsvéti táblázatában a különböző keleti ünnepek azonosítására. Nem használta semmilyen történelmi esemény dátumozására. Amikor a táblázatát kidolgozta, a Julián-naptári éveket az adott évben hivatalban lévő konzulok megnevezésével azonosította - ő maga azt állította, hogy a "jelen év" "az ifjabb Probus [Flavius Probus] konzulsága", amelyről azt is állította, hogy 525 év telt el "a mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülése [fogantatása] óta". Hogy hogyan jutott erre a számra, nem tudjuk. Azért találta ki az évek számozásának új rendszerét a régi húsvéti táblázatban használt Diocletianus-évek helyett, mert nem akarta folytatni a keresztényeket üldöző zsarnok emlékét.

Az Anno Domini naptári korszak csak azután vált uralkodóvá Nyugat-Európában, hogy a tiszteletreméltó Bede ezt használta a 731-ben befejezett Ecclesiastical History of the English People című művében szereplő események datálására. Nagy Károly francia császár tette népszerűvé a kontinentális Európában. Európa egyes részein a 15. századig nem használták az Anno Domini rendszert. Portugália például 1422-ig más rendszert használt, amelyet spanyol korszaknak neveztek el.

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent az A.D. jelentése?

V: Az A.D. az "Anno Domini" rövidítése, ami azt jelenti, hogy "az Úr évében".

K: Mi a keresztény korszak?

V: A keresztény korszak egy másik kifejezés az A.D.-re, amely a Jézus születése utáni évekre utal.

K: Mit jelent a Kr. e.?

V: A B.C. jelentése "Krisztus előtt", és az Anno Domini időszámítás kezdete előtti évekre utal.

K: Hogyan használják az A.D.-t, amikor egy évszázadra vagy évezredre utalnak?

V: Az A.D.-t egy évszázad vagy évezred után használják. Például: Kr. u. 21. század vagy Kr. u. 3. évezred.

K: Van-e nulla év az A.D. datálási rendszerben?

V: Nem, ebben a rendszerben nincs nulla évszám. A Kr. u. 1 az i. e. 1. évet követi.

K: Mi a helyes sorrendje a Kr. u. és Kr. e. rövidítéseknek?

V: Eredetileg az A.D. az évszám előtt, a B.C. pedig utána volt, de ma már elterjedtebb, hogy mindkettőt a számok után írják. Például: Kr. u. 145 vagy Kr. e. 145.

K: Jézus valóban Kr. u. 1-ben született?

V: Nem, a modern tudósok megállapították, hogy Jézus valójában néhány évvel korábban született, mint ahogy azt a Kr.u. datálási rendszer sugallja.