Svájc – áttekintés: semlegesség, 26 kanton és 4 hivatalos nyelv

Svájc területe 41 285 km². A szövetség 23 teljes jogú államra, úgynevezett kantonokra oszlik. Mind a 26 kanton: Aargau, Appenzell Innerrhoden, Appenzell Ausserrhoden, Basel-Stadt, Basel-Land, Bern, Fribourg, Genf, Glarus, Graubünden, Jura, Luzern, Neuchâtel, Nidwalden, Obwalden, Schaffhausen, Schwyz, Solothurn, St. Gallen, Thurgau, Ticino, Uri, Wallis, Vaud, Zug és Zürich.

Svájc középső és déli részén nagyon magasak a hegyek. Svájc területének mintegy 60%-a az Alpok területén fekszik. Csak kevés ember él itt. A legmagasabb hegy a Dufour-csúcs 4634 méterrel.

Sok hegységben egész évben jég van. Ezt a jeget gleccsereknek nevezik. A Rajna, a Rhone és sok más folyó Svájc hegyeiben ered.

Svájcban sok tó van. A legnagyobb tavak mind északon és nyugaton találhatók: A legnagyobbak a Genfi-tó (Lac Léman), a Zürichi-tó, a Neuchâtel-tó és a Bodensee.

Észak-Svájcban kevesebb és kisebb a hegység. Ezért él a legtöbb svájci az északi városokban és községekben. A Jura-hegység Svájc északnyugati részén található.

Városok

Svájcban 2485 falu, város és község található.

A legnagyobb városok:

Svájcban körülbelül 8,4 millió ember él. Az emberek mintegy 64%-a beszéli a svájci németet (német alemann nyelvet) anyanyelvként, Észak- és Közép-Svájcban. Az emberek 19%-a beszéli anyanyelvként a franciát, főként Svájc nyugati részén. Az emberek 8%-a beszél olaszul, Svájc déli részén. A lakosság mindössze 1%-a beszél románul, Svájc délkeleti részén. A román egy régi nyelv, amely a latinhoz hasonlít.

Svájc németajkú lakosai valójában nem a "németet" beszélik anyanyelvként. A svájciak az alemann nyelvet beszélik, amelynek saját írásmódja és nyelvtana van, de általában mégis német dialektusnak tekintik. Az alemann nyelv a németek számára nehezen érthető. A svájciak úgy írnak, mint a németországiak, és nagyon jól beszélnek németül is, különösen a nagyobb városokban.

A svájciak mintegy 23%-a nem Svájcból származik. Ők máshonnan jönnek, hogy általában Svájcban dolgozzanak.

Svájcban a legtöbb ember vallása a kereszténység. A lakosság 43%-a katolikus vallású. A lakosság 35%-a protestáns vallású. A keleti ortodoxia híveinek 2%-a. A lakosság 4%-ának vallása az iszlám. A többiek más vallásokat követnek, vagy nincs vallásuk.

Svájc híres csokoládéjáról, sajtjáról, bankrendszeréről, óráiról és hegyeiről.

1291-ben az urivi, schwyzi és alsówaldi emberek szabadok akartak lenni. Szerződést írtak alá, hogy együttműködnek, amit Örök Szövetségnek neveztek el. Együtt szabadok tudtak lenni a Habsburgoktól, akik nagyon erősek voltak. 1315-ben az Örök Szövetség népei Morgartennél, Sempachnál és Näfelsnél csatában harcoltak a Habsburgok ellen. Az Örök Szövetség népe minden csatát megnyert.

Más területekről érkezett emberek aláírták a szerződést, és csatlakoztak az Örök Szövetséghez. Egyre többen és többen dolgoztak együtt a szabadságért. 1648-ban más európai országok is megállapodást kötöttek arról, hogy Svájc szabad. Ennek a megállapodásnak a neve a westfáliai béke volt. Újabb területek kerültek Svájchoz.

1798-ban Franciaország megszállta Svájcot. Franciaország uralkodója Napóleon volt. Sok törvényt megváltoztatott. 1815-ben Svájc ismét függetlenné vált Franciaországtól. A többi ország a bécsi kongresszuson megállapodott abban, hogy Svájc szabad és semleges.

Svájc alkotmányát, amelyet egy rövid polgárháború után, 1848-ban hoztak létre, 1999-ben váltották fel. Svájc nem vett részt az első és a második világháborúban. Svájc 2002 óta tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Semlegessége miatt 57 évig nem csatlakozott az ENSZ-hez.

Svájc köztársaság. Svájcnak nincs olyan elnöke, mint az Egyesült Államoknak vagy Franciaországnak. Hét ember (miniszterek) látja el az elnöki feladatokat. Angolul Szövetségi Tanácsnak, németül Bundesratnak, franciául Conseil Fédéralnak, olaszul Consiglio Federale-nak, románul Cussegl Federalnak hívják őket. Közülük minden évben valakit kineveznek elnöknek. Az elnök nem fontosabb, mint a másik hat ember. Jelenleg a 7 emberből 3 nő.

A hét személy a következő:

• Eveline Widmer-Schlumpf
• Doris Leuthard
• Simonetta Sommaruga
• Didier Burkhalter (alelnök 2012-ben)
• Johann N. Schneider-Ammann
• Ueli Maurer (elnök 2013-ban)
• Alain Berset

Svájcban a parlamentnek két része van. Az Államtanács és a Nemzeti Tanács. Csak a kettő együtt hozhat törvényeket. Az Államtanácsnak 46 tagja van. Svájc minden teljes jogú kantonja 2 főt küldhet. A Nemzeti Tanács 200 tagú. A legnagyobb kanton küldi a legtöbb embert a Nemzeti Tanácsba. A legkisebb 6 kanton csak egy embert küldhet a Nemzeti Tanácsba.

A svájciak aláírásokat gyűjthetnek, ha nem tetszik nekik egy új törvény vagy egy törvénymódosítás. Ezt népszavazásnak nevezik. Ha elég sokan aláírják a népszavazást, akkor a nép szavaz. Az emberek aláírásokat gyűjthetnek az alkotmány megváltoztatásáért is. Ezt nevezik kezdeményezésnek. Az alkotmány egy ország alaptörvénye.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de tagja az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (EFTA). Az EFTA megkönnyíti a kereskedelmet más európai országokkal. Svájc és az Európai Unió 1999-ben kötött szerződést. Ez a szerződés még inkább megkönnyíti a kereskedelmet. A közelmúltban két másik szerződést is kötöttek.

A svájci bankok és a svájci biztosítótársaságok együttesen a bruttó hazai termék tizenegy százalékát állítják elő. Svájcban fontos a turizmus. Sok hely van a turisták számára. Davos, St. Moritz, Pontresina és Flims Svájcban található. Ezek a városok télen (a síelés miatt) és nyáron is fontosak. A turisták szeretik Luzern, Genf és Zürich városait is.

2011-ben a svájci gyógyszeripar közvetlenül és közvetve mintegy 135 000 embert foglalkoztatott. A Novartis és a Roche a világ második és harmadik legnagyobb gyógyszeripari vállalata. Mindketten számos életmentő gyógyszert találtak fel a jól fejlett kutatási és fejlesztési létesítményeknek köszönhetően.

A svájci irodalom a használt nyelv szerint oszlik meg. A legtöbb svájci irodalmat 1291-től 1798-ig német nyelven írták. A francia nyelv a 18. században vált népszerűvé Bernben és másutt, és Svájc német nyelvű részein is sok szó a franciából származik, amelyet a németek nem ismernek. Az olasz nyelv és a román-latin irodalom kevésbé elterjedt Svájcban.

Johanna Spyri Heidi című gyermekkönyve Svájc leghíresebb könyve. A Graubündeni hegyekben játszódik.

A síelés, a snowboardozás és a hegymászás a legnépszerűbb sportok közé tartozik Svájcban. A nagy hegyvidék miatt az ország természete kiválóan alkalmas az ilyen tevékenységekre. A bobot St. Moritzban találták fel. Az első sí-világbajnokságokat Mürrenben (1931) és St. Moritzban (1934) rendezték. St. Moritz adott otthont a második téli olimpiai játékoknak 1928-ban és 1948-ban. A legsikeresebb síelők és világbajnokok közé tartozik Pirmin Zurbriggen és Didier Cuche.

Sok svájci rajong a labdarúgásért. A nemzeti csapatot vagy "Nati"-t széles körben támogatják. Svájc Ausztriával közösen rendezte meg a 2008-as Euro-tornát. Sok svájci követi a jégkorongot is. 2009 áprilisában Svájc 10. alkalommal adott otthont a 2009-es IIHF világbajnokságnak. A National League A a legnézettebb bajnokság Európában.

Az ország számos tavának köszönhetően Svájc jó hely a vitorlázáshoz. A legnagyobb, a Genfi-tó az Alinghi vitorláscsapat otthona. Ők voltak az első európai csapat, amely 2003-ban megnyerte az America's Cupot. 2007-ben szintén ők nyertek. A tenisz egyre népszerűbbé vált. Az olyan svájci játékosok, mint Martina Hingis és Roger Federer több Grand Slam-tornát nyertek.

Az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa után Svájcban betiltották a motorsport versenypályákat és rendezvényeket. Kivételt képeztek az olyan versenyek, mint a hegyikerékpározás. Ezt a tilalmat 2007 júniusában hatályon kívül helyezték. Ebben az időszakban az országnak még mindig voltak olyan sikeres autóversenyzői, mint Clay Regazzoni, Sebastian Buemi, Jo Siffert és a Túraautó Világbajnokság sikeres versenyzője, Alain Menu. Svájc 2007-08-ban Neel Jani pilótával megnyerte az A1GP motorsport-világbajnokságot is. Thomas Lüthi svájci motorversenyző 2005-ben megnyerte a MotoGP világbajnokságot a 125 köbcentiméteres kategóriában.

A hagyományos sportok közé tartozik a svájci birkózás vagy "Schwingen". Ez a vidéki központi kantonok régi hagyománya, és egyesek nemzeti sportnak tekintik. A Hornussen egy másik őshonos svájci sport. Olyan, mint a baseball és a golf keresztezése. A Steinstossen a kődobás svájci változata, egy nehéz kő dobóverseny. A feljegyzések szerint a 13. században Bázelben rendezték meg. Az 1805-ben először megrendezett Unspunnenfest központi eleme.

• Svájc folyóinak listája
• Svájc az olimpiai játékokon
• Svájc nemzeti labdarúgó-válogatott