Római katolikus egyház

A katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény egyháza. Több mint 1 milliárd ember tagja a katolikus egyháznak. A világ második legnagyobb vallási csoportja a szunnita iszlám után. A katolikusok úgy vélik, hogy ez ugyanaz az egyház, amelyet Jézus Krisztus és egykori pártfogoltja 2000 évvel ezelőtt indított el. A katolikus egyház székhelye a Vatikánban van.

A "katolikus" szó a görög "katholicos" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "egyetemes". Először a Nikaiai Hitvallásban használták. Gyakran a "római" szót is hozzáteszik, mert a székhelye Vatikánvárosban van, amely az olaszországi Róma városán belül található. A magukat katolikusnak nevező emberek azt jelentik, hogy a katolikus egyház tagjai.

A katolikusok csaknem fele Latin-Amerikában él. A második legtöbb katolikus kontinens Európa. Katolikusok milliói élnek a világ más pontjain is.

A katolikus egyházat a pápa, Róma püspöke vezeti, aki Vatikánvárosban él. A katolikusok szerint az egyházat a Szentlélek vezeti, aki a pápát is vezeti. Az egyház azt tanítja, hogy amikor a pápa hivatalosan beszél a katolikus hit és erkölcs tárgyában, akkor nem tévedhet. A pápák a történelem során mindig is éltek ezzel a tévedhetetlenséggel; néhány példa erre a Szent Leó-tóma, a Szeplőtelen Fogantatásról szóló nyilatkozat és a különböző anatémák (a pápák által bizonyos eretnekségek ellen kiadott vallási elítélések).

A katolikus egyház tanítása szerint az első pápa Szent Péter volt. A jelenlegi pápa Ferenc pápa.

Hit és erkölcs

A többi keresztényhez hasonlóan a katolikusok is hisznek abban, hogy Jézus isteni személy, Isten Fia. Hiszik, hogy minden ember iránti szeretete miatt meghalt, hogy minden ember örökké a mennyben élhessen.

A katolikus egyház is elismeri a Szentháromságot; azt, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek együttesen az egyetlen Isten.

A pápa

A római katolikus egyház vezetőjét pápának hívják, ami szó szerint annyit jelent, hogy "atya". A katolikusok szerint Jézus Krisztus alapította a katolikus egyházat, és ő nevezte ki az első pápát, egy Szent Péter nevű tanítványát, hogy vezesse az összes keresztényt.

Az elmúlt 2000 évben különböző pápák álltak az egyház élén. A jelenlegi pápa a 266., Ferencnek hívják, és a Vatikánban él, egy nagyon kis országban, Róma városán belül, Olaszországban.

A pápák évszázadok óta nem használják születési nevüket, hanem uralkodói nevet használnak. Ez a szokás a hatodik században kezdődött, amikor egy Merkúr nevű férfit választottak pápává, mivel nem tartották helyénvalónak, hogy egy pápát egy pogány istenről nevezzenek el, ezért elődje, I. János tiszteletére II. Jánosnak nevezte el magát; ez a szokás a tizedik században vált szokássá. II. Marcellus 1555-ös halála óta minden pápa felvett egy pápai nevet.

A katolikus egyház 23 "részegyházból", más néven rítusból áll. Amellett, hogy a pápa a latin rítusú egyház feje (amely több mint 1 milliárd taggal a legnagyobb), végső soron 22 keleti katolikus egyház vezetője is, ezek az egyházak a kereszténység ortodox hagyományához tartoznak, és gyakran előfordul, hogy elszakadtak ortodox anyaszentegyházuktól, hogy közösséget vállaljanak (csatlakozzanak) a pápával, és alávessék magukat Szent Péter utódaként az ő tekintélyének. A keleti katolikus egyházak az egész világon megtalálhatóak, az Egyesült Államoktól a Közel-Keleten át Indiáig.

A tévedhetetlenség gyakorlásának több formája van (lásd A Katolikus Egyház Katekizmusa, 890-891. sz., idézi a Lumen gentium, 25. sz.). Az egyik formát a pápa gyakorolja, amikor ex cathedra (szó szerint "Szent Péter székéből", pápai tekintélyében) beszél hit- vagy erkölcsi kérdésekben, még akkor is, ha ezt a püspökök támogatása nélkül teszi. Ez az Egyház rendkívüli tanítóhivatalának gyakorlása. Bár a pápa mindig is rendelkezett azzal a hatalommal, hogy ex cathedra szólva gyakorolja a Rendkívüli Tanítóhivatalt, az ex cathedra kijelentés tényleges előfordulása meglehetősen ritka. Az általános felfogás szerint csak kétszer fordult elő: IX. Pius pápa 1854-ben Mária szeplőtelen fogantatásának dogmájának meghatározásával és XII. Pius pápa 1950-ben Mária mennybevételének dogmájának meghatározásával. Mindkét esetben a pápa nem tanított valami újat. Inkább megerősített és tisztázott valamit, amit az Egyház már korábban is hitt Isten kinyilatkoztatásának részeként.

Istentiszteleti gyakorlatok

A római katolikusok néhány hagyományos gyakorlata, amelyet minden egyes alkalommal végeznek, amikor otthon vagy a templomban imádkoznak, a kereszt jelének elkészítése, a térdelés, a meghajlás, amelyek imádságos cselekedetek és nem istentisztelet, bár sok ilyen kisebb ima segít a misében. Ennek a tiszta áldozatnak a felajánlása és az Eucharisztia vétele a misének, a katolikus egyház fő istentiszteleti formájának a csúcspontja.

Fő istentiszteletük a szentmise. A katolikusok vasárnap és néhány kötelező szent napon kötelesek misére járni. Az EgyesültÁllamokban a kötelező szent napok a következők: Mária, Isten Anyja (január 1.), Mária mennybevétele (augusztus 15.), Mária szeplőtelen fogantatása (december 8.), Jézus mennybemenetele (40 nappal húsvét után), karácsony (december 25.) és mindenszentek (november 1.).

Bár ezek mind a római katolikusok gyakorlatai, más keresztény egyházak is alkalmazzák ezeket a gyakorlatokat, vagy azok mindegyikét.

A katolikusok Jézust imádják. Szűz Máriát (Jézus édesanyját) azonban jobban tisztelik, mint sok más keresztény, "Isten Anyjának" nevezik, Erzsébet köszöntése alapján: "És miért adatott meg nekem, hogy Uram anyja eljött hozzám?", valamint az egyetemes keresztény hit alapján, hogy Jézus teljesen ember és teljesen Isten. Mégis, Máriát, akinek semmi köze az istenihez, választották ki, mint emberi edényt, amelyet Isten arra használ, hogy belépjen a világba. Ő nem egy természetet, hanem egy személyt szült - Istent velünk". Fontos megjegyezni, hogy a katolikusok nem imádják Máriát. Ehelyett úgy tisztelik őt, ahogyan egy királynőt tisztelünk.

A katolikusok egyik kiemelkedő imája [nem összetévesztendő az istentisztelettel] a rózsafüzér néven ismert ima. Ezt az imát a rózsafüzér gyöngyökkel imádkozzák, hogy minden egyes imát megszámoljanak. A rózsafüzér öt évtizedből áll, minden évtized 1 Miatyánk, 10 Üdvözlégy Mária és 1 Gloria Patri. Közvetlenül a Szentírásból vett részekből áll. A papság ajánlja, hogy folytassuk a napi rózsafüzér imádkozásának ősi gyakorlatát, mivel az nem csak sok erőteljes kérésből áll, hanem közvetlenül a Szentírásból vett szavakból, mint az Úr imája és az Üdvözlégy Mária. Nem teljes, hacsak nem szemléljük Krisztus szenvedését, miközben énekelve imádkozunk, így a BIBLIA szemlélése a BIBLIA imádkozása közben Isten kegyelmének csodálatos forrása. A több tucatnyi

Szentségek

A katolikus egyház hét szentséget ünnepel. A szentség "Krisztus által a kegyelem átadására rendelt (megkezdett) külső jel" (Isten természetfeletti ajándéka, amelyet valaki nem érdemelt ki).

A hét szentség a következő: A hét szentség: a keresztség, a konfirmáció, az Eucharisztia, a kiengesztelődés, a betegekkenete, a szentáldozás és a szent házasság (házasság). Az Eucharisztia a legfontosabb a szentségek közül, mert a katolikusok hiszik, hogy Jézus Krisztus a kenyér és a bor formájában válik igazán jelenvalóvá. Ez az átváltoztatás révén történik, amely a szentmisében történik.

A katolikusok hisznek abban, hogy az üdvösség elnyeréséhez szükség van a szeretetre, a reményre és a hitre, de ezek mind a kegyelemből származnak. Ez eltér a Luther által létrehozott 16. századi értelmezéstől.

A katolikusok a Bibliát (Isten adta könyv) a hagyomány szerint értelmezik. A hagyomány az ősegyház életének és tanításának átadása, amelyet különösen az első századokban élt egyházatyák írásaiban rögzítettek. Abban az időben a szent könyveket a Bibliában fogadták el, amely a kinyilatkoztatottnak tekintett könyvek gyűjteménye.

A katolikusok egyik alapszabálya, hogy "az igazság nem mondhat ellent az igazságnak". A Bibliát is ezt szem előtt tartva fordítják. Semmilyen értelmezést nem fogadnak el, ha az ellentmond egy másik kinyilatkoztatott igazságnak.

Nikaiai hitvallás

A katolikusok, sok más keresztényhez hasonlóan, a Nikaiai Zsinat (Kr. u. 325) és a későbbi Konstantinápolyi Zsinat (Kr. u. 382) által elfogadott Nikaiai Hitvallást fogadják el igaznak:

"Hiszek egy Istenben, a Mindenható Atyában, aki teremtője az égnek és a földnek, minden láthatónak és láthatatlannak. Hiszek egy Úr Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született minden idők előtt, Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, igaz Isten az igaz Istentől, nemzett, nem teremtett, az Atyával egylényegű. Ő általa lett minden teremtve. Értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért szállt le a mennyből, és a Szentlélek által megtestesült Szűz Máriától, és emberré lett. Értünk keresztre feszítették Poncius Pilátus alatt; elszenvedte a halált, eltemették és harmadnap feltámadt a Szentírás szerint: Felemelkedett a mennybe, és az Atya jobbján ül. Dicsőségben fog visszajönni, hogy megítélje az élőket és a holtakat, és az Ő országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, az Úrban, az életadóban, aki az Atyából és a Fiúból ered, akit az Atyával és a Fiúval együtt imádnak és dicsőítenek, aki a próféták által szólt. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli egyházban. Egy keresztséget vallok a bűnök bocsánatára, és várom a halottak feltámadását, és az eljövendő világ életét. Ámen."

A keleti ortodox és a protestáns emberek sok mindenben ugyanabban hisznek. Néha nem értenek egyet többek között Mária (Jézus anyja) és más szentek szerepéről, arról, hogy mit tehet egy pap, és arról, hogy pontosan hogyan kell Istent imádni.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a katolikus egyház?

V: A katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény egyháza, több mint egymilliárd taggal. Jézus Krisztus alapította 2000 évvel ezelőtt, székhelye pedig Vatikánvárosban található.

K: Mit jelent a "katolikus" kifejezés?

V: A "katolikus" szó a görög καθολικός (katholikós) szóból származik, ami azt jelenti, hogy "egyetemes". Ezt a kifejezést először a Nikaiai Hitvallásban használták.

K: Hol él a legtöbb katolikus?

V: A katolikusok csaknem fele Latin-Amerikában él, míg Európában a második legtöbb katolikus él. További milliók élnek szerte a világon.

K: Ki vezeti a katolikus egyházat?

V: A katolikus egyházat a pápa vezeti, akit Róma püspökének is neveznek, és Vatikánvárosban él. A katolikusok szerint őt a Szentlélek vezeti, amikor hivatalosan beszél hit és erkölcs kérdéseiről.

K: Mikor vált a tévedhetetlenség a katolicizmus részévé?

V: A pápák a történelem során csak ritkán éltek a tévedhetetlenség jogával, de példaként említhetők olyan dokumentumok, mint a Szent Leó-tóma, valamint olyan nyilatkozatok, mint a Szeplőtelen Fogantatásról szóló nyilatkozat és különböző anatémák (vallási elítélések).

K: Kit tekintettek az első pápának?

V: A katolikus tanítás szerint Szent Pétert tekintették az első pápának; ő Jézus Krisztus tanítványa volt. A jelenlegi pápa Ferenc pápa.

K: Hány tagja van világszerte?

V: A katolikus egyháznak világszerte több mint egymilliárd tagja van.