Jeruzsálem

Történelem

Jeruzsálem egy nagyon régi város. Három vallás számára is nagy jelentőséggel bír: A zsidóság, a kereszténység és az iszlám. A Biblia szerint Dávid király, Izrael második királya vette el ezt a várost a pogányoktól, és itt rendezte be palotáját. Salamon király, Dávid fia és a következő király, felépítette Jeruzsálemben a Salamon-templomot. Később, mint Júda fővárosát, Jeruzsálemet II. Nabukodonozor, Babilon királya lerombolta. Dávid király palotáját és Salamon templomát felgyújtották, a zsidókat pedig elfogták és Babilonba hurcolták. Hetven évvel később Cyrus perzsa király megengedte nekik, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe és újjáépítsék a Templomot.

Később a területet a rómaiak szállták meg. Nagy Heródes király, aki a római császár helyett uralkodott, nagyobbá tette a templomot, hogy megpróbálja megnyerni a zsidók kegyeit. A Templom híres volt nagyságáról és szépségéről.

Jézus Kr. u. 33 körül halt meg Jeruzsálemben. Kr. u. 70-ben a zsidók fellázadtak a rómaiak ellen, de a rómaiak lerombolták a várost és a templomot. A Jeruzsálemben élő zsidó embereket elfogták, és rabszolgák lettek. A rómaiak Jeruzsálemet latin névvel nevezték át. Azóta a Templomot nem építették újjá, és falának csak egy része maradt meg a mai napig.

Miután a Római Birodalom kettészakadt, a Bizánci Birodalom uralta Jeruzsálemet. Később a muszlimok vették át tőlük a várost. A muszlimok úgy hitték, hogy Mohamed Jeruzsálemből ment a mennybe.

Később a római pápa elküldte a keresztes lovagokat Nyugat-Európából, hogy megpróbálják visszavenni Jeruzsálemet. Egy ideig sikerrel jártak, de végül a város ismét a szaracénok kezére került. A 20. századig Jeruzsálem az Oszmán Birodalom része volt. Jeruzsálemben mindvégig éltek zsidók, még ha más népek is uralkodtak.

Jeruzsálem "új városa" a régi kőfalakon kívüli rész. Az emberek az 1800-as években kezdték el építeni az új várost. Mishkenot Sha'annanim, Mea Shearim és a Bukharan negyed az új város első negyedei közé tartozik.

Az első világháború után az Oszmán Birodalom vereséget szenvedett. 1922 júniusában a Népszövetség jóváhagyta Palesztina brit mandátumát. Ez a területet az Egyesült Királyságnak adta át. A Jordán folyótól nyugatra fekvő területet Palesztina néven ismerték. Közvetlen brit ellenőrzés alatt állt 1948-ig. A Jordán folyótól keletre fekvő területet Transzjordánia néven ismerték, és a Hásimita család irányította. Transzjordánia 1946-ban nyerte el függetlenségét.

A palesztinai mandátum 1948. május 14-én éjfélkor ért véget. Másnap kezdődött az 1948-as arab-izraeli háború. Izrael kikiáltotta függetlenségét, Ciszjordániát Jordánia annektálta, a Gázai övezetet pedig Egyiptom vette át.

1949-ben, az első arab-izraeli háború végén Jeruzsálemet felosztották Izrael és Jordánia között. Izrael ellenőrizte a város nyugati részét. Jordánia ellenőrizte a keleti részt, beleértve az óvárost, Jeruzsálem bibliai időkből származó, fallal körülvett részét. Izrael az 1967-es hatnapos háború során vette át az egész város irányítását.

Jeruzsálemet ma Izrael állam fővárosának tekinti. Az ENSZ nem ért egyet azzal, hogy Izrael azt mondja, Jeruzsálem Izrael fővárosa.

Vallási jelentőség

Jeruzsálem a judaizmus számára nagyjából 3000 éve, a kereszténység számára körülbelül 2000 éve, az iszlám számára pedig körülbelül 1400 éve szent. A 2000-es jeruzsálemi statisztikai évkönyv 1204 zsinagógát, 158 templomot és 73 mecsetet sorol fel a város területén. A békés vallási együttélés fenntartására tett erőfeszítések ellenére néhány helyszín, például a Templom-hegy, folyamatos súrlódások és viták forrása.

Zsidó

A zsidó hagyomány szerint Jeruzsálem az a hely, ahol Isten azt mondta Ábrahám pátriárkának, hogy áldozza fel neki fiát, Izsákot. A zsidók Ábrahám áldozatának helyszínén, az óvárosban lévő Templom-hegyen építették fel a Templomot, a zsidó istentisztelet központját az ókorban. Két épület állt a helyszínen, egymás után az Első és a Második Templom. Az Első Templomban állt a frigyláda, egy szent doboz, amelyben a Tízparancsolatot tartalmazó táblák voltak feliratozva.

A Nyugati Fal a második templom része és a judaizmus legszentebb szentélye. Ez egy kőfal, amely az ókorban a Templom-hegy nyugati oldalát erősítette. A falat néha Siratófalnak is nevezik, mert a zsidó emberek szomorú imákat mondtak ott, hogy meggyászolják a lerombolt Templomot.

A városban található egyéb, a zsidók számára szent helyek közé tartozik Dávid király sírja a Sion-hegyen, valamint a zsidó temető és a próféták sírjai az Olajfák hegyén, az Óvárostól keletre fekvő dombon. A keresztények számára is számos, bibliai alakokhoz kapcsolódó hely szent.

Christian

Jeruzsálemben számos kolostor, zárdák, szentélyek és vallási szemináriumok jelzik Jézus életének és a keresztény egyház kialakulásának eseményeit. A Biblia szerint Jézus Jeruzsálemben tanított és számos csodát tett. Az utolsó vacsora állítólag a Sion-hegyen lévő Cenaculum (más néven Coenaculum) nevű helyiségben zajlott. Az Óvárosban található Szent Sír-templom állítólag Jézus keresztre feszítésének (Golgotának vagy Golgotának is nevezik), valamint temetésének és feltámadásának a helye. Több keresztény szekta tulajdonában van a templom, amelyet eredetileg Nagy Konstantin építtetett, majd a keresztes lovagok építették át és szentelték fel Kr. u. 1149-ben. Az épület a Via Dolorosa (Fájdalmak útja) végén áll, amelyről úgy tartják, hogy Jézus azon az úton vitte keresztjét a Golgotára. Jézust utoljára az Olajfák hegyén látták követői, mielőtt felment a mennybe. Mindezek a helyek minden évben sok vallásos zarándokot vonzanak.

Iszlám

Jeruzsálem az iszlám harmadik legszentebb városa Mekka és a szaúd-arábiai Medina után. A muszlim hagyomány szerint Mohamed eredetileg Jeruzsálemet választotta qiblának: a muszlimoknak abba az irányba kell nézniük ima közben. Később azonban azt mondta követőinek, hogy Jeruzsálem helyett Mekka felé nézzenek imádkozás közben. Mohamed állítólag egy olyan kőből szállt fel a mennybe, amelyet ma egy aranykupolás szentély, a Szikla Dómja fed. A Szikladóm és az ősi Al-Aksza mecset az iszlám legszentebb helyei közé tartozik. Ezek a fő épületek a Templom-hegyen, amelyet a muszlimok Haram al-Sharifnak (Nemes Szentély) neveznek.

Az al-Aksza mecset, a muszlimok szent helye


A nyugati fal, a Kotel néven ismert

Építészet

Jeruzsálem építészete a régi és az új keveréke. Az óvárosban a város történetének minden fontosabb korszakából találunk építészeti példákat. Számos ősi történelmi emlékhely és kegyhely áll a modern bevásárlóközpontok és ipari övezetek közelében. Az 1800-as évek végéről és az 1900-as évek elejéről származó építészet európai hatásokat mutat. Inkább a hasznosság, mint a stílus jellemzi a kormány által a bevándorlók számára épített új lakóházakat. Sok régi és új épület külső megjelenése egyforma, mivel minden építményt a közeli kőbányákból származó, Jeruzsálemkőnek nevezett krémszínű mészkővel kell burkolni.

Vallás Jeruzsálemben

A Belz Beis HaMedrash HaGadol Jeruzsálem legnagyobb zsinagógája.

Testvérvárosok és testvérvárosok

• New York City, Egyesült Államok (1993 óta)
• Prága, Csehország

Partner város

• Marseille, Franciaország