Mennybemenetel – jelentése, időpontja és hagyományai
Mennybemenetel: jelentése, időpontja és hagyományai – fedezze fel a keresztény ünnep eredetét, liturgiáját és nemzetközi szokásait.
A mennybemenetel a keresztény ünnep, amelynek neve szó szerint „felemelkedést” jelent. A Bibliában elbeszélt történet szerint Jézus felment a mennybe, és ezt az apostolai látták. A történet forrásai között elsősorban a Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei szerepelnek; a jelenet hangsúlyozza Jézus földi szolgálatának befejeződését és istengyermeki kiválasztottságát. A mennybemenetel teológiai jelentése, hogy Jézus teste a mennybe ment, és ott az Atyaisten jobbján ül, ami az ő dicsőségét és a megváltás beteljesülését jelzi.
Időpontja
Az ünnepet a húsvét utáni negyvenedik napon tartják, ezért mozgó ünnep: minden évben a húsvéthoz igazodik. Hagyományosan csütörtökre esik, ezért a liturgikus naptárban a mennybemenetel napja hivatalosan csütörtök. Egyes keresztény felekezetek és helyi közösségek azonban a könnyebb részvétel miatt a mennybemenetelt a következő vasárnapon (Ascension Sunday) ünneplik.
Hagyományok és istentiszteleti gyakorlatok
A mennybemenetelhez kapcsolódó szertartások és népszokások felekezetenként eltérnek, de több közös elem is van:
- Liturgikus olvasmányok és evangéliumi részletek felolvasása (pl. Lukács 24, Cselekedetek 1).
- Szentmise, istentisztelet vagy vecsernye, gyakran dicsőítő énekekkel és imádságokkal a Krisztus dicsőségéről és a Szentlélek eljövetelére való várakozásról.
- Helyi hagyományok: körmenetek, szobrok vagy képek megáldása, családi összejövetelek — ezek nem mindenhol fordulnak elő, de számos közösségben részét képezik az ünnepnek.
- Teológiai hangsúly: Jézus felemelkedése a mennyei közösségbe, a közbenjárás és a reménység szimbolikája; egyben a pünkösdi esemény (a Szentlélek eljövetele) előjátékaként is értelmezhető.
Ökumenikus jelleg és jelentőség
A mennybemenetel az egyik ökumenikus ünnep: a legtöbb keresztény felekezet, így katolikusok, ortodoxok és sok protestáns egyház is megünnepli — hasonlóan a húsvéthoz és a pünkösdhöz. Fontos ünnep a keresztény egyház liturgikus naptárában, mert összekapcsolja Jézus földi munkájának befejezését a mennyei közösségbe való átlépéssel és a reménység ígéretével.
Munkaszüneti napok és helyi szokások
Néhány országban munkaszüneti nap a mennybemenetel. Például (az eredeti forrásokban említve): Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Haitin, Izlandon, Indonéziában, Haitin, Kolumbiában, Liechtensteinben, Luxemburgban, Madagaszkáron, Namíbiában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban, Svájcban, Vanuatun, Finnországban, Németországban (az 1930-as évek óta), Kolumbiában, Norvégiában, Svájcban és Vanuatun. Németországban egyes vidékeken ugyanarra a napra esik az apák napja, így ez a két esemény egy időben van.
Összefoglalva: a mennybemenetel központi helyet foglal el a keresztény ünnepi sorban. Egyházi és népi hagyományai, liturgiája és teológiai üzenete — Jézus dicsőséges felemelkedése és a pünkösdi reménység — mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ünnep ma is széles körben jelentős legyen.
A mennybemenetel: Les Très Riches Heures du duc de Berry, Folio 184r, 1410, Musée Condé, Chantilly.
A keleti egyházak
A keleti ortodox egyház másképp számítja a húsvét időpontját, így a keleti ortodoxok a mennybemenetel ünnepét általában a nyugati ünnep után tartják (egy héttel, négy héttel vagy öt héttel később, de esetenként ugyanazon a napon). Az ünnep legkorábbi lehetséges időpontja május 13. (a nyugati naptár szerint), a legkésőbbi lehetséges időpont pedig június 16. A keleti ortodox egyházak egy része azonban a nyugati egyházakkal azonos napon tartja a mennybemenetel ünnepét.
Az ünnepet egész éjjeli virrasztással tartják.
| A mennybemenetel csütörtöki napjai, 2000-2020 | ||
| Év | Nyugati | Keleti |
| 2000 | június 1. | június 8. |
| 2001 | május 24. | |
| 2002 | május 9. | június 13. |
| 2003 | május 29. | június 5. |
| 2004 | május 20. | |
| 2005 | május 5. | június 9. |
| 2006 | május 25. | június 1. |
| 2007 | május 17. | |
| 2008 | május 1. | június 5. |
| 2009 | május 21. | május 28. |
| 2010 | május 13. | |
| 2011 | június 2. | |
| 2012 | május 17. | május 24. |
| 2013 | május 9. | június 13. |
| 2014 | május 29. | |
| 2015 | május 14. | május 21. |
| 2016 | május 5. | június 9. |
| 2017 | május 25. | |
| 2018 | május 10. | május 17. |
| 2019 | május 30. | június 6. |
| 2020 | május 21. | május 28. |
Liturgia a mennybemenetel ünnepén egy mumbai szíriai ortodox templomban
Szövegek a Bibliában
A Rómaiakhoz írt levél a Biblia egyik könyve, amelyet 56 vagy 57 körül írtak. Ebben Pál úgy írja le Krisztust, mint aki a mennyben és a mélységben van. Úgy tűnik, ez a legkorábbi keresztény utalás arra, hogy Jézus a mennyben van.
A mennybemenetelről szóló egyik legfontosabb szöveg az Apostolok Cselekedetei 1:1-11-ben található. A kétforrás-hipotézis szerint ez a legkorábbi is. Ebben Jézust negyven nappal a feltámadása után testileg felveszik a mennybe. A szöveg szerint az apostolok látták ezt az eseményt. Mielőtt a mennybe ment volna, Jézus beszédet mondott, amelyet Nagy Megbízatásnak neveztek, és amelyben azt mondta, hogy vissza fog térni. Lukács evangéliumában a mennybemenetel húsvétvasárnap este történik. János evangéliuma (90-100 körül) arról beszél, hogy Jézus visszatér az Atyához. Péter 1. könyvében (90-110 körül) Jézus felment a mennybe, és Isten jobbján van. Az Efézusi levél (kb. 90-100) arról beszél, hogy Jézus minden égtájnál magasabbra emelkedett. Az első Timóteus levél (kb. 90-140) úgy írja le Jézust, mint aki dicsőségben felemelkedett. A Márk könyvében található hagyományos befejezés (lásd Márk 16) tartalmazza a Lukács által a feltámadásról elmondottak rövid változatát. Úgy írja le Jézust, mint aki felemelkedett a mennybe, és Isten jobbján ül. Az a mód, ahogyan Krisztus mennybemenetelét leírják, hasonlít a mennyben való fogadtatásának általános leírásához, amely leírás a héber írásokból származik. Az a kép, hogy Jézus testileg emelkedik a mennyekbe, beleillik abba a régi hagyományos elképzelésbe, hogy a menny a föld fölött van.
Más szövegek a mennybemenetelről
Vannak olyan szövegek, amelyek nem szerepelnek a Bibliában, de szintén beszélnek a mennybemenetelről, például a Pistis Sophia. Irenaeus az Eretnekségek ellen című szövegében beszél arról a gnosztikus nézetről, hogy a mennybemenetel másfél évvel a feltámadás után történt. A Jakab apokrif szövegeként ismert apokrif szöveg leírja Jézus Jakabnak és Péternek adott tanításait 550 nappal a feltámadás után, de még a mennybemenetel előtt. Ez a szöveg még hosszabb időszakot sugall. A nemrégiben felfedezett Nag Hammadi Tamás evangéliuma, akárcsak a kanonikus Máté-evangélium, nem említi a mennybemenetelt.
Történelem
A mennybemenetel ünnepét évszázadok óta ünneplik. Bár az ötödik század eleje előtt nincs róla semmi írásos adatunk, Szent Ágoston szerint apostoli eredetű, és úgy beszél róla, hogy az ő ideje előtt (354-430 között élt) már jóval minden keresztény ünnepelte.
Krisztus mennybemenetelét az eredeti Nikaiai Hitvallás is említi. Ez a szöveg a keresztények számára a 325-ben történt megalkotása óta fontos. A szentmisében is szerepel. Az Apostoli Hitvallásban is szerepel. Azért fontos a keresztény hit szempontjából, mert azt mutatja, hogy Jézus embersége a mennybe került. A mennybemenetel napja a keresztény év egyik fő ünnepe. Számos bizonyíték van arra, hogy az ünnep legalább a későbbi 300-as évekre nyúlik vissza.
A felhőkbe testben felemelkedő Jézusról szóló kanonikus történet eltér a gnosztikus hagyománytól, amely szerint Jézus meghaladta a testi világot, és visszatért a szellemvilágban lévő otthonába. Szintén ellentétben áll a doketikus hiedelmekkel, amelyek szerint az anyag alapvetően gonosz, és Jézusról azt mondták, hogy tiszta szellem volt.
A történeti Jézussal foglalkozó tudósok úgy vélik, hogy a Jézus feltámadásáról szóló újszövetségi beszámolók olyan történetek, amelyeket az apostoli korszak keresztény közössége talált ki. Egyesek a mennybemenetelről úgy írják le, hogy az egy kényelmes módja annak, hogy ne értsenek egyet a keresztény közösségen belüli folyamatos megjelenési állításokkal.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a Mennybemenetel?
V: A mennybemenetel egy keresztény ünnep, amely Jézus mennybemenetelét (felemelkedését) ünnepli.
K: Mikor ünneplik a mennybemenetel napját?
V: A mennybemenetel napját hivatalosan csütörtökön ünneplik, bár nem minden országban tartják az ünnepet ezen a napon. Ez az egyik ökumenikus ünnep, és minden keresztény ünnepli.
K: Mit mond a Biblia története Jézus mennybemeneteléről?
V: A Bibliában elbeszélt történet szerint Jézus felment (felment) a mennybe, és apostolai látták őt. Teste a mennybe ment, és az Atyaisten jobbján ül.
K: A mennybemenetel napja egyes országokban állami ünnep?
V: Igen, néhány országban, például Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban (az 1930-as évek óta), Haitin, Izlandon, Indonéziában, Kolumbiában, Liechtensteinben, Luxemburgban, Madagaszkáron, Namíbiában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban, Svájcban és Vanuatuban ez a nap munkaszüneti nap; Németországban ugyanezen a napon tartják az apák napját is.
Kérdés: Hány nappal húsvét után ünneplik a mennybemenetel napját?
V: A mennybemenetel napját negyven nappal húsvét, illetve Jézus feltámadása után ünneplik.
K: Vannak más fontos keresztény ünnepek is a húsvét és a pünkösd mellett?
V: Igen, a mennybemenetel napja egy másik nagyon fontos ünnep a keresztény egyház naptárában, amelyet a húsvéthoz és a pünkösdhöz hasonlóan minden keresztény ünnepel.
Keres