Jan Hus vagy Husz János (1370 körül - 1415. július 6.) a csehországi Husinecben (ma Csehország) született. Cseh vallási gondolkodó és reformátor volt. Olyan vallási mozgalmat indított el, amelyre nagy hatással voltak a brit tudós, John Wycliffe hitvallásai.
Hus a prágai egyetemen tanult. 1400 körül katolikus pap lett, és hamarosan elfogadta a Csehországban beszélt cseh nyelvű prédikátori állást. Prédikálás közben tanulmányozta Wycliffe írásait, és megkedvelte őket, különösen azért, mert mennyire hitelesek és valóságosak voltak.
1403-ban Hus kérte az egyházat, hogy oldja fel a Wycliffe írásai tilalmát, és lefordította azokat cseh nyelvre. A Zbynek Zajíc érsek által vezetett egyház másként vélekedett. Zajíc 1410-ben elrendelte, hogy Hus írásait égessék el, Hust és követőit, a huszitákat pedig szorítsák ki az egyházból. Huszt 1411-ben kiátkozták, a konstanzi zsinat elítélte, és 1415. július 6-án a németországi Konstanzban máglyán elégették.
Az egyetem és a Bethlehem-kápolna prédikátora volt Prágában, ahol cseh nyelven tartott beszédeivel széles rétegekhez jutott el. Tanításai középpontjában az állt, hogy az egyháznak meg kell tisztulnia a világi hatalomtól és a papi visszaélésektől: bírálta a búcsúcédulákat, a papság erkölcsi hanyatlását és az egyházi javak felhalmozását. Követelte, hogy a hívek számára a szentáldozást mindkét részre (azaz az ostyára és a borra) is biztosítsák — ez az úgynevezett utraquista elv később a huszitizmus egyik alapelve lett.
Hus írásai és tanításai számos teológiai és egyházi kérdéssel foglalkoztak; művei között szerepelnek prédikációk, levelek és teológiai értekezések. Fordítások révén a köznéphez is eljutottak Wycliffe gondolatai, és Hus maga is a helyi nyelvet használta, ami hozzájárult követői körének gyors növekedéséhez.
Hus elítélése és kivégzése után követői nem fogadták el az egyház döntését: a cseh területeken politikai és vallási konfliktusok, majd fegyveres harcok robbantak ki. A huszita mozgalom katonai szakasza a Husz halála után 1419-ben kezdődött és több hullámban 1434-ig tartott; ismert vezetői közé tartozott Jan Žižka és más hadvezérek. A belső megosztottság (radikális tábortiták és mérsékelt utraquisták) és a harcok végül 1434-ben a lipányi csatában csúcsosodtak ki, majd a békés rendezés felé vezető tárgyalások és 1436 körüli egyezségek (a prágai kompaktátumok elfogadása a zsinat részéről) bizonyos engedményeket hoztak az utraquistáknak.
Hus mártírhalála és eszméi erős hatást gyakoroltak a későbbi reformációra: Martin Luther és más 16. századi reformerek ismerettel tartották Hus munkásságát, és sok tekintetben folytatták az egyházi tisztulás és az írások nyelvi hozzáférhetősége iránti törekvést. Csehországban Hus máig fontos nemzeti és vallási szimbólum: emlékét a prágai Óvárosi téren álló HUS-emlékmű és a július 6-i emléknap őrzi; a Cseh Köztársaságban ez a nap hivatalos emléknap.
Összefoglalva, Jan Hus személye egyszerre vallási reformer és nemzeti ikon: tanításai alapvetően megkérdőjelezték az egyházi hatalmat és a papi visszaéléseket, halála pedig gyújtóanyagként szolgált egy hosszabb valláshiány és társadalmi átalakulás folyamataihoz Csehországban és azon túl.
