Hérodotosz ókori görög történész volt. A délnyugat-kis-ázsiai Halikarnasszoszban (ma Bodrum, Törökország) született, valószínűleg i. e. 484 körül. Kr. e. 425 körül hunyt el. Élete nagy részéről keveset tudunk biztosan, de művei és a bennük olvasható életrajzi részletek alapján feltételezhető, hogy rendszeresen utazott és sokféle forrásból gyűjtött anyagot.

Utazásai és forrásgyűjtés

Hérodotosz maga is elmondja műveiben, hogy sokat utazott. Azt írja, hogy járt a mai Olaszországban, Ukrajnában, Egyiptomban és Szicíliában. Lehetséges, hogy Babilonba is eljutott. Utazásai során helyi beszámolókat, legendákat, szóbeli hagyományokat és korábbi feljegyzéseket gyűjtött össze, majd ezeket összevetette, ahol tudta. Gyakran használta fel az általa megismert emberek történeteit, hogy távoli tájakról és eseményekről írjon; ez az ethnográfiai jelleg különösen egyiptomi és keleti leírásaiban feltűnő.

Művei: a Historiák

Hérodotosz legismertebb műve a ma általában "Historiák" (történetek, vizsgálatok) néven ismert nagy munka, amely elsősorban a perzsa birodalom és a görög városállamok közötti háborúk (a görög–perzsa háborúk) előzményeivel, lefolyásával és hatásaival foglalkozik. A könyv kilenc részre tagolódik, és a dialektusok, helytörténetek, anekdoták és etnográfiai leírások keverékét tartalmazza.

Módszer és stílus

Hérodotosz módszere eltért a mai értelemben vett forráskritikától: gyakran felidézte, hogy kitől hallotta az adott történetet, és többféle változatot is közölt anélkül, hogy mindig egyértelműen eldöntötte volna, melyik az igaz. Ő maga a kutatás (görögül historía: vizsgálódás, elbeszélés) szándékával írta össze a történeteket, és célja volt, hogy megőrizze az emberek emlékezetét a nagy eseményekről. Emellett érdekelték a népek szokásai, földrajzi viszonyok és természeti jelenségek leírásai is.

Kritika és elfogadás

Egyes kortársak és későbbi történetírók kifogásolták Hérodotosz pontosságát; többen – például a későbbi történetíró Thuküdidész – pontosabb, elemzőbb és kritikusabb megközelítést igényeltek. Emiatt Hérodotoszra néha úgy hivatkoznak, mint aki meséket és csodákat is beszámolt. Ugyanakkor munkája azért is nagy jelentőségű, mert az ő műve előtt nagyon kevés átfogó, több területet érintő írásos összegzés maradt fenn ezekről a témákról.

Megítélése és hatása

Cicero a "történelem atyjának" nevezte Hérodotoszt, és őt tekintik az egyik első nagy történetírói alaknak, aki nem csupán hadjáratokról, hanem a népek életéről és kultúrájáról is mesélt. Művei nagy hatást gyakoroltak a későbbi történetírásra, földrajztudományra és etnográfiára. Bár módszere ma már nem minden tekintetben felel meg a korszerű történettudománynak, forrásértéke óriási: sok, másként el nem érhető adatot őrzött meg.

Nyomtatásban és fordításokban

Hérodotosz művei ma már számos nyelvre le vannak fordítva, és a klasszikus szerzők között gyakran olvasható kiadásokat érnek. Az eredeti görög szöveg mellett elérhetőek modern kommentárok és kritikai kiadások, amelyek segítik az értelmezést és a források összevetését.

Összefoglalva: Hérodotosz munkássága azért kiemelkedő, mert kiterjedt gyűjtőmunkával, élénk elbeszélői stílussal és széles látókörrel mesélte el a görög, perzsa és keleti világ fontos eseményeit és szokásait. Művei ma is alapvető forrást jelentenek az ókori történelem és kultúrák megismeréséhez.