A Gutenberg-biblia (más néven 42 soros Biblia vagy Mazarin-biblia) a latin Vulgata fordításának nyomtatott változata, amelyet Johannes Gutenberg nyomtatott ki a 15. században a németországi Mainzban. Bár nem ez az első könyv, amelyet Gutenberg új, mozgatható betűrendszerével nyomtattak, mégis ez a fő műve, és központi jelentőségű a "Gutenberg-forradalom" és a nyomtatott könyv korának kezdetén. A kiadás rendkívül ritka és értékes: a történészek becslése szerint eredetileg körülbelül 180 példány készült, és napjainkban nagyjából 49 teljes vagy csaknem teljes példány ismert. A teljes munka több mint 1 200 oldalas, két oszlopos, oldalanként 42 soros tördeléssel készült.

Készítési mód és jellemzők

Gutenberg munkája több technikai újítást egyesített: finomított ötvözetű fémbetűk (moveable type), pontos öntőforma (mould), valamint sűrű, olajbázisú festék használata tette lehetővé a tiszta, egyenletes nyomatokat. A Biblia textusa textura (fekete) északi gótikus betűtípust utánzó tördelésben jelent meg, két hasábban, oldalanként 42 sorral — innen eredt a „42 soros” elnevezés.

A nyomtatott oldalakat gyakran kézzel díszítették tovább: rubrikálással (vörös betűk, címszavak), kézzel festett iniciálékkal és aranyozással tették gazdagabbá a példányokat. Néhány példány pergamenre (vellum) készült, a többség viszont papírra nyomtatott, ami részben magyarázza a kiadás költség- és időigényességét.

Megjelenés, példányszám és fennmaradt példányok

A mai kutatások szerint a Gutenberg-biblia kiadása körülbelül 180 példányra tehető; ezek közül sokat részben kézzel egészítettek ki, másokat teljesen kézzel díszítettek. A fennmaradt példányok száma (teljes vagy majdnem teljes) mintegy 49, ezek szétszórva találhatók múzeumokban és könyvtárakban világszerte. Néhány kiemelt példány különösen ritka és nagy értékű a bibliográfiai és művészettörténeti jelentőségük miatt.

Jelentősége

A Gutenberg-biblia kulturális és technológiai mérföldkő: a nyomtatott könyv elterjedése felgyorsította az információk, az irodalmi és tudományos művek terjedését, hozzájárult a nyelvi és szövegi standardizáláshoz, és közvetetten támogatta az oktatás, a reformáció és a modern tudomány fejlődését. A nyomtatás iparosítása csökkentette a könyvek előállítási költségét, így fokozatosan szélesebb olvasóközönség számára váltak hozzáférhetővé művek.

Korábbi mozgatható betűs próbálkozások

Bár Gutenberg neve összefonódott a mozgatható fémbetűs nyomtatás elterjedésével Európában, nem ő volt az első ilyen kísérlet. A legkorábbi ismert, mozgatható betűkkel készült fennmaradt nyomtatvány Koreából származik: a Jikji (1377) a legrégebbi ismert fennmaradt nyomtatott könyv, amely fém mozgatható betűkkel készült, így a nyomtatás technológiájának fejlődése nemcsak Európában zajlott.

Megőrzés és kutatás

A Gutenberg-bibliák állapota és díszítettsége példányonként igen eltérő, ezért restaurálásuk és kutatásuk fontos feladat a könyvtárak és múzeumok számára. A kutatók tipográfiai, papír- és tintaelemzéssel, valamint kézírásos díszítések vizsgálatával igyekeznek pontosabb képet kapni a műhelyről, a kiadás menetéről és a korabeli könyvhasználatról.

Összefoglalva: a Gutenberg-biblia nemcsak technikai bravúr és könyvnyomtatási csúcsteljesítmény, hanem a korszak kulturális átalakulásának jelképe is: megteremtette a modern könyv tömeges előállításának lehetőségét, és ezzel alapjaiban változtatta meg az információ terjedését Európában.