Zsidók

A zsidó olyan személy, aki zsidó származású, vagy aki áttért a zsidó vallásra. A zsidók jellemzően népnek tekintik magukat, és nem csak egy vallás követőinek, ezért a zsidó nem csak az, aki a judaizmus vallását gyakorolja, hanem az is, aki zsidó etnikai örökséggel rendelkezik. A zsidók etnikai-vallási csoportként a Közel-Keleten alakultak ki. A hagyományos zsidó jog, az úgynevezett halakha szerint valaki akkor zsidó, ha az anyja zsidó volt, vagy ha áttért a zsidóságra. A zsidóságot vallásként, fajként, etnikai csoportként, kultúraként, nemzetként és nagycsaládként is jellemezték.

Izrael az egyetlen modern ország, ahol zsidó többség van, de a világ számos pontján vannak zsidó kisebbségek. Legtöbbjük az Egyesült Államok, Argentína, Európa és Ausztrália nagyvárosaiban él. Izraelben és az Egyesült Államokban is több mint ötmillió zsidó él. A Szovjetunióban több mint kétmillió zsidó élt, de a Szovjetunió összeomlása óta sokan közülük Izraelbe, az Egyesült Államokba és más nyugati országokba költöztek.

A zsidók különböző üldözések áldozatai voltak. Az egyik legismertebb a második világháború alatt történt, amikor a nácik közel hatmillió zsidót öltek meg. Ez a holokauszt néven ismert.

A Dávid-csillag a judaizmus szimbóluma.Zoom
A Dávid-csillag a judaizmus szimbóluma.

Zsidó etnikai csoportok

Minden etnikai (nem konvertita) zsidó genetikai öröksége a Levantéból (a ma Izrael és/vagy Palesztina néven ismert régióból) származik. A világ összes zsidóságán belül vannak zsidó etnikai csoportok. A két legnagyobbat askenázinak (akik történelmileg Közép- és Kelet-Európában éltek) és szefárdnak (akik történelmileg a Földközi-tenger körüli területeken, különösen Spanyolországban és Portugáliában éltek) nevezik. A Közel-Keletről, a Kaukázusból és Közép-Ázsiából származó zsidókat mizrahi zsidóknak nevezik. Vannak még etiópiai zsidók, indiai zsidók (Bene Izrael) és kínai zsidók (Kaifeng zsidók). E csoportok közül sokan költöztek egyik helyről a másikra. Például sok askenázi zsidó él az Egyesült Államokban, és sok szefárd és mizrahi zsidó Franciaországban.

A zsidók annak az országnak a nyelvét beszélik, ahol élnek. A héber a judaizmus nyelve, mert ezen a nyelven írták a Bibliát. A mai napig használják az imákhoz. Izraelben az ivrit, az új héber nyelv elnevezése, az általános nyelv. Vannak más zsidó nyelvek is, mint például a jiddis és a ladino, amelyeket még mindig beszélnek és írnak egyes zsidók.

Történelem

A zsidó szentírások szerint a judaizmus egy Ábrám nevű emberrel kezdődött, aki a mai Irak területén, Ur városában élt. A Midrás szerint Ábrám erősen hitt abban, hogy az Urban élő emberek tévedtek, amikor különböző istenekhez és szobrokhoz imádkoztak. Úgy vélte, hogy valójában csak egyetlen isten létezik, aki nem szobor. A Tóra szerint Isten szólt Ábrámhoz, és azt mondta neki, hogy hagyja el az Urt a családjával együtt, és költözzön Kánaánba, ahol új vallást kezdett. Isten azt mondta neki, hogy a nevét Ábrahámra változtatja. A Midrás azt is mondja, hogy az angyalok megtanították Ábrahámot egy új szent nyelvre, amely a zsidók szerint a ma héberként ismert nyelv. A héber ma is a judaizmus nyelve. Ábrahám unokájáról, Jákobról azt mondják, hogy ő volt az első, akinek az "Izrael" nevet adták.

Amikor a zsidókat Egyiptomban rabszolgákká tették, Isten azt mondta Mózesnek, hogy kérje Izrael 12 törzsének felszabadítását. A fáraó újra és újra nemet mondott, és Isten minden alkalommal sok szörnyű büntetést küldött az egyiptomiakra, hogy rávegye őt a héberek felszabadítására. Végül a fáraó elengedte a hébereket, de aztán úgy döntött, hogy visszaküldi az egyiptomi hadsereget, hogy foglyul ejtse a zsidókat. Hogy segítsen nekik elmenekülni, Isten megparancsolta a Vörös tengernek, hogy nyisson utat számukra. A víz ezután visszatért, és megfojtotta az egyiptomi sereget. A Tóra szerint ezután Mózes találkozott Istennel a Sínai-hegyen, és megkapta Istentől a Tízparancsolatot és a Tórát.

A héberek vagy izraeliták tizenkét törzsben, Kánaánban kezdték meg az Izrael nevű országot. Sok háborút vívtak a térségben élő más népek ellen. A zsidó név az egyik ilyen törzs, Júda nevéből származik. Később Júdát a Kr. e. 6. század elején Babilónia meghódította, és népét babiloni fogságba hurcolták. Akkor térhettek vissza Júdába, amikor Babilont a Perzsa Birodalom meghódította. Néhány zsidó ember Babilonban (ma Irak) maradt, mások pedig más országokban is éltek.

Kr. e. 50-re Júda (akkori nevén Júdea) a Római Birodalom uralma alá került. Ebben az időben Júdea fő nyelve az arámi volt. A zsidóknak nem tetszett a római kormányzat és a szokások, és gyakran okoztak gondot a rómaiaknak. Kr. u. 70-ben, miután a zsidó közösség fellázadt a kormány ellen, a rómaiak lerombolták Júdea fővárosát, Jeruzsálemet, és szinte az összes zsidót száműzetésbe küldték.

Ezután a zsidó népnek nem volt saját országa. Szinte mindenhol, ahol éltek, kis kisebbségben voltak. Ezt az időszakot nevezzük diaszpórának, amikor a zsidók szétszóródtak a világban. Sok más országban éltek. A Spanyolországban és Portugáliában élő zsidók a ladino (más néven zsidó-spanyol) nyelvet használták. A Németországban, Lengyelországban, Oroszországban és más közép-kelet-európai országokban élő zsidók a jiddis nyelvet beszélték. Az Észak-Afrikában élő zsidók judeoarabul vagy haketia nyelven beszéltek, ami a ladino helyi elnevezése. Zsidók éltek a világ legtöbb, de nem minden pontján, beleértve Indiát, Kínát, Jement és Etiópiát. Még ma is gyakran mondják, hogy azok a zsidók, akik nem Izraelben élnek, "a diaszpórában" élnek. Néhány helyen, például Indiában, a zsidók minden gond nélkül éltek. Más helyeken, mint Európa nagy részén és az iszlám országokban, a zsidókkal szemben bigottság, sőt gyűlölet uralkodott, és diszkriminatív törvények alapján éltek. Néha a zsidókat egyenesen üldözték (azaz: szisztematikus gyűlölet és erőszak érte őket), néha arra kényszerítették őket, hogy különleges, csúnya ruhákat viseljenek, magasabb adót fizessenek, mint mások, ne építsenek magasabb házat, mint mások, ne üljenek lovon vagy szamáron, ne viseljenek bizonyos jelvényeket stb. Európában, ahol a római katolikus egyház megtiltotta a keresztényeknek, hogy pénzt adjanak kölcsön kamat ellenében, néhány zsidó bankárként és pénzkölcsönzőként dolgozott, és ügyes bankárként váltak ismertté.

Egy nomád nép, a kazárok a 8. században tértek át a judaizmusra. A khazár kánság, amely a mai Ukrajna és Fehéroroszország területén volt, volt az egyetlen független zsidó állam a mai Izrael előtt. A khazár államot a keleti vikingek (Rusz) 987-ben elpusztították.

A zsidó nép mindig is hitt abban, hogy különleges küldetést kapott Istentől. A saját módszereik szerint tesznek dolgokat, például különleges szabályokat tartanak az ételekre és az étkezésre vonatkozóan, nem dolgoznak a sábátkor, megtartják saját ünnepeiket, és nem házasodnak más vallású emberekkel. Emiatt az emberek sok különböző korban és országban úgy gondolták, hogy a zsidók furcsák, és talán veszélyesek. Sok ország hozott olyan törvényeket, hogy a zsidók bizonyos munkakörökben nem dolgozhattak, vagy bizonyos helyeken nem élhettek. Néha zsidó embereket öltek meg a vallásuk miatt. Az "antiszemitizmus" szó a zsidók iránti gyűlöletet írja le.

Az 1930-as és 1940-es években a náci vagy nemzetiszocialista kormány Németországban meghódította Európa nagy részét. Szörnyű dolgokat tettek a zsidó emberekkel, mert úgy vélték, hogy a zsidók felelősek az első világháború alatti és utáni németországi problémákért. A náci kormány több mint hatmillió zsidó embert ölt meg. Mielőtt megölték volna őket, gyakran gázkamra vagy kemencébe döntött vasúti vagonok segítségével, sok zsidót kényszermunkára kényszerítettek, és néhányukat arra kényszerítették, hogy segítsenek a többiek megölésében és elfogásában.

1948-ban, a második világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezete a zsidók számára létrehozta Izrael országát Palesztinában, amely ugyanazon a helyen van, mint az eredeti Izrael, a Közel-Keleten. A terület az első világháború előtt az Oszmán Birodalom része volt, majd az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete alatt Nagy-Britannia ellenőrizte a területet. Sok zsidó költözött vissza Izraelbe, amelyet akkor Palesztinának hívtak, az 1800-as évek végétől kezdve. Amikor 1948-ban létrejött Izrael országa, körülbelül 600 000 zsidó élt benne. Ma körülbelül 5 600 000 zsidó él benne.

Amikor a zsidók visszaköltöztek Palesztinába, akkor ott már éltek néhányan. Legtöbbjük nem akart zsidó országban élni. Ez volt az izraeli-arab vagy izraeli-palesztin konfliktus kezdete, amely a mai napig tart.

A zsidók a világ minden tájáról érkeztek Izraelbe, különböző nyelveket, zenét, ételeket és történelmet hoztak magukkal, és így egy egyedülálló kultúrát hoztak létre. Izrael az egyetlen ország a világon, ahol a legtöbb ember zsidó, és ahol a héber a fő nyelv.

A zsidó történelem ma is folytatódik mind Izraelben, mind a diaszpórában. Izraelen kívül sok zsidó él az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Franciaországban, Oroszországban, Ukrajnában, Németországban, Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikában és Ausztráliában. A világ más részein kisebb számban élnek zsidók.

A zsidó nép előtt álló legfontosabb problémák közé tartozik az izraeli-palesztin konfliktus megoldása és az asszimiláció (a zsidó identitás elvesztése) magas arányának kezelése egyes országokban, például az Egyesült Államokban.

Híres zsidók

Sok zsidó ember tett nagyszerű dolgokat a tudomány, az irodalom, az üzleti élet és a művészetek területén. A leghíresebbek közé tartoznak többek között:

  • Lauren Bacall, színésznő
  • David Ben-Gurion, izraeli politikus
  • Mel Brooks, filmrendező
  • Noam Chomsky, amerikai nyelvész és író
  • Jézus Krisztus , a kereszténység központi alakja
  • Aaron Copland, zeneszerző
  • Bob Dylan, amerikai énekes
  • Albert Einstein, tudós
  • Anne Frank, naplóíró
  • George Gershwin, zeneszerző
  • Karl Marx, filozófus és a marxizmus atyja
  • Theodor Herzl, a modern cionizmus megalapítója
  • Franz Kafka, író
  • Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter
  • Emma Lazarus, író
  • Sigmund Freud, tudósok, a pszichoanalitikus atyja
  • Marx Brothers, komikusok
  • Golda Meir, izraeli politikus
  • Benjamin Netanjahu, izraeli politikus
  • Shimon Peres, izraeli politikus
  • Philip Roth, amerikai író
  • Mark Rothko, amerikai festő
  • Steven Spielberg, filmrendező
  • Baruch Spinoza, filozófus
  • Mark Spitz, úszó
  • Barbra Streisand, énekesnő és színésznő
  • Larry David, színész, producer
  • Jerry Seinfeld, komikus
  • Andy Samberg, komikus
  • Natalie Portman, színésznő
  • Adam Sandler, színész
  • Drake, rapper
  • Rick Rubin, amerikai lemezproducer
  • Bernie Sanders, az Egyesült Államok szenátora
  • Jon Stewart, amerikai humorista
  • Sarah Silverman, amerikai komikus
  • Maimonidész, zsidó filozófus
Albert Einstein, aki kitalálta az E=mc egyenletet 2, zsidó származású volt.Zoom
Albert Einstein, aki kitalálta az E=mc egyenletet 2, zsidó származású volt.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a zsidó?


A: A zsidó olyan személy, aki zsidó származású, vagy aki áttért a zsidó vallásra. A zsidók jellemzően népnek tekintik magukat, és nem csak egy vallás követőinek, tehát nem csak az, aki a judaizmust gyakorolja, hanem az is, aki zsidó etnikai örökséggel rendelkezik.

K: Honnan származnak a zsidók?


V: A zsidók etnikai-vallási csoportként a Közel-Keleten alakultak ki.

K: Hogyan határozza meg a hagyományos zsidó jog a zsidó létet?


V: A hagyományos zsidó jog, az úgynevezett halakha szerint valaki akkor számít zsidónak, ha az anyja zsidó volt, vagy ha áttért a zsidóságra.

K: Van olyan ország, ahol többségben vannak a zsidók?


V: Igen, Izrael az egyetlen modern ország, ahol a zsidók többségben vannak. Azonban a világon számos más helyen is van jelentős zsidó népesség, például az Egyesült Államokban, Argentínában, Európában és Ausztráliában. Izraelben és az Egyesült Államokban egyaránt több mint ötmillió zsidó él.

K: Hány zsidó élt a Szovjetunióban a Szovjetunió összeomlása előtt?


V: Az összeomlás előtt több mint kétmillió zsidó élt a Szovjetunióban, de azóta sokan közülük Izraelbe, az Egyesült Államokba és más nyugati országokba költöztek.

K: Mi történt a második világháború alatt, ami zsidók millióit érintette?


V: A második világháború alatt a nácik közel hatmillió zsidót öltek meg, ami holokauszt néven vált ismertté.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3