Lutheranizmus: Luther Márton, alapelvek és a protestáns reformáció
Lutheranizmus: ismerd meg Luther Márton életét, alapelveit és a protestáns reformáció hatását — hit, megigazulás, liturgia és történelmi háttér.
A lutheranizmus egy felekezet a keresztény valláson belül.
Luther Márton volt a névadó, aki a lutheránusok élére állt a római katolikus egyház elleni tiltakozásukban. Ő kezdte ezt a katolikus egyház elleni tiltakozást a 16. században. Luther német pap, teológus és egyetemi tanár volt Wittenbergben. A római katolikus egyház teológiájának és gyakorlatának, elsősorban az engedékenységnek és a római püspök hatalommal való visszaélésének javításán dolgozott. Ezt az átfogó mozgalmat protestáns reformáció néven ismerjük.
A lutheranizmus akkor kezdődött, amikor Luther Mártont és követőit kiközösítették a római katolikus egyházból. Luther eszméi segítettek elindítani a protestáns reformációt. Más reformációs vezetők, akik elszakadtak a római katolikus egyháztól, bizonyos dolgokban egyetértettek Lutherrel, de bírálták őt, amiért nem szakadt el eléggé a római katolikus tanítástól (lásd Kálvin János és Ulrich Zwingli).
A lutheránusok hisznek abban, hogy a Biblia a keresztény hit és tanítás első és egyetlen hiteles forrása. A többi keresztényhez hasonlóan hisznek a Szentháromságban, abban, hogy Jézus Krisztus egyszerre volt Isten és ember, hogy minden ember bűnös Ádám és Éva óta (lásd: eredendő bűn), és hogy az emberek Jézus kereszthalála által üdvözülnek. A lutheránusok szerint minden hitük központi gondolata az, hogy az emberek egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül Jézus Krisztus miatt üdvözülnek (lásd megigazulás (teológia)). A lutheri teológia fő pontjait 1530-ban Fülöp Melanchthon foglalta össze az Augsburgi hitvallás című írásban.
A római katolikus hittel való hasonlóságok közé tartozik (de nem kizárólagosan) a liturgia, az Eucharisztia valóságos jelenlétéről szóló tanítás, a keresztség és az eredendő bűn. A római katolicizmussal ellentétben a lutheránus lelkészek és püspökök házasodhatnak, nem imádkoznak a szentek közbenjárásáért (beleértve Máriát is), elutasítják a gyónást mint szentséget, elutasítják a pápa vagy a tanítóhivatal tekintélyét (és tévedhetetlenségét), és így tovább.
A nagyobb amerikai felekezetek közé tartozik az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA), a Lutheránus Egyház-Missouri Szinódus (LCMS) és a Wisconsini Evangélikus-Lutheránus Szinódus (WELS), valamint az Észak-Amerikai Lutheránus Konferencia (NALC).
A lutheranizmus történetének kulcspillanatai közé tartozik, hogy Luther 1517-ben a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte fel a 95 tételt (a köznyelv szerint „95 tétel”), amellyel a zsoldos búcsúcédulák és más visszaélések ellen tiltakozott. 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlésen (Diet of Worms) visszautasította a tanításai megváltoztatását, ami után a pápa kiközösítette, a birodalmi rendelet (Edict of Worms) pedig száműzetésre ítélte. Luther jelentős hatást gyakorolt a liturgiára, az iskolaszervezésre és az egyházi élet magyar nyelvű vagy német nyelvű formáinak kialakítására: lefordította a Biblia egy részét németre (Újszövetség 1522, teljes Biblia 1534), és sok lelki éneket (hymnusokat) szerzett, például a népszerű „Ein feste Burg” (magyarul: „Egy szilárd vár a mi Istenünk”) című dalt.
A tanítást tekintve a lutheranizmus néhány meghatározó alapelve, amelyeket gyakran latin kifejezésekkel is jelölnek:
- Sola Scriptura — egyedül a Szentírás: a Biblia az első és végső mérce a hit és gyakorlat tekintetében.
- Sola Fide — egyedül hit által: az üdvösség az Istenbe vetett hitből ered, nem emberi érdemekből.
- Sola Gratia — egyedül kegyelemből: Isten kegyelme az, ami megment.
- Solus Christus — egyedül Krisztus: Jézus Krisztus az üdvösség egyedüli közvetítője.
- Soli Deo Gloria — egyedül Istené a dicsőség.
A szentségek kérdésében a lutheránusok hagyományosan két szentséget ismernek el — a keresztséget és az Eucharisztiát (úrvacsora) —, bár a gyakorlatban elismerik a bűnbánat és a feloldozás liturgikus szerepét is. A lutheránus tanítás az úrvacsoráról a Krisztus valós jelenlétét vallja; ezt a kapcsolatot sokszor „szakramentális unió” kifejezéssel írják le, amely különbözik a római katolikus transzsubstanciáció és a református szimbolikus értelmezéstől.
A lutheranizmusnak jelentős hatása volt Észak- és Közép-Európa vallási térképére: államegyházak és nemzeti egyházak jöttek létre, különösen Skandináviában (pl. Svéd, Norvég és Finn egyházak), Németországban, valamint később a missziók révén Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában is számos lutheránus közösség alakult. A korai reformáció és a lutheri következetesség eredményeként formálódott meg a 16–17. századi hitvallási irodalom is: az Augsburgi hitvallás, a Schmalkald-i cikkek, a Konföderációs formulák és végül a 1580-as Könyv a Hitvallásokból (Book of Concord).
A modern lutheranizmus sokszínű: találunk közöttük konzervatív, kifejezetten hitvalló (konfesszionális) irányzatokat és liberálisabb, ecumenikusabb irányvonalakat is. Az 1999-es Joint Declaration on the Doctrine of Justification (Közös Nyilatkozat a Megigazulásról) például jelentős lépés volt a római katolikus és a lutheránus közösségek teológiai párbeszédében, bár nem minden lutheránus szervezet fogadta el egyformán.
Gyakorlati szinten a lutheránus istentiszteletre jellemző a liturgikus rend, az igehirdetés központi szerepe, az úrvacsora rendszeres ünneplése és az énekkultúra. A lutheránus lelkészek és püspökök házassága, a szentek közbenjárásának elutasítása, valamint a pápa tekintélyével szembeni kritikus álláspont további jellegzetességek, amelyek megkülönböztetik a lutheri egyházakat a római katolikustól és más protestáns hagyományoktól.
Összefoglalva: a lutheranizmus középpontjában a Biblia és az üdvösség Isten kegyelme által, hit által való ajándéka áll. Történelmi gyökerei Luther Mártonhoz és a 16. századi reformációhoz nyúlnak vissza, de tanítása és gyakorlatuk a mai napig számos országban élő és befolyásos egyházi hagyományt alkot.
Kérdések és válaszok
K: Mi a lutheranizmus?
V: A lutheranizmus a kereszténység egyik felekezete. Luther Márton és követői alapították, akik az 1500-as években váltak el a római katolikus egyháztól. A lutheránusok hisznek abban, hogy az emberek egyedül kegyelemből, egyedül Jézus Krisztusba vetett hit által üdvözülnek, és hitük összefoglalására az Augsburgi Hitvallást használják.
K: Ki volt Luther Márton?
V: Luther Márton német pap, teológus és egyetemi tanár volt Wittenbergben, aki a 16. században tiltakozásba kezdett a római katolikus egyház ellen. Igyekezett javítani a teológiáján és gyakorlatán, leginkább a kegyelmezésen és a római püspök hatalmával való visszaélésen. Ezt az átfogó mozgalmat protestáns reformációnak nevezik.
Mit hisznek a lutheránusok?
V: A többi keresztényhez hasonlóan a lutheránusok is hisznek a Szentháromságban, abban, hogy Jézus Krisztus egyszerre volt Isten és ember, hogy Ádám és Éva óta minden ember bűnös (lásd: eredendő bűn), és hogy az emberek Jézus kereszthalála által üdvözülnek. Azt is hiszik, hogy a Biblia a keresztény hit és tanítás első számú hiteles forrása.
K: Miben különbözik a lutheranizmus a római katolicizmustól?
V: A római katolicizmussal ellentétben a lutheránus lelkészek és püspökök házasodhatnak, nem imádkoznak a szentek (köztük Mária) közbenjárására, elutasítják a pápa vagy az egyháztanács tekintélyét (és tévedhetetlenségét), és még sok más különbség van.
K: Melyek a lutheránizmus néhány nagy amerikai felekezete?
V: A nagyobb amerikai felekezetek közé tartozik az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA), a Lutheránus Egyház-Missouri Zsinat (LCMS), a Wisconsini Evangélikus-Lutheránus Zsinat (WELS), az Észak-Amerikai Lutheránus Konferencia (NALC).
K: Ki írta az Augsburgi Hitvallást?
V: Melanchthon Fülöp 1530-ban írta meg az Augsburgi Hitvallást, amely összefoglalja a lutheri teológia főbb pontjait.
Keres