Ókori Róma – definíció és rövid története

Az ókori Róma egy olaszországi civilizáció neve. Kis földművelő közösségként indult az i. e. 8. században. Várossá vált, és alapítójáról, Romulusról vette fel a Roma nevet. Az ókori világ legnagyobb birodalmává nőtte ki magát. Királyságként indult, majd köztársasággá, végül birodalommá vált.

A Római Birodalom olyan nagy volt, hogy a Britanniától a Közel-Keletig terjedő terület irányítása gondot okozott. Kr. u. 293-ban Diocletianus két részre osztotta a birodalmat. Egy évszázaddal később, Kr. u. 395-ben végleg kettévált a Nyugat-Római Birodalomra és a Kelet-Római Birodalomra. A Nyugati Birodalom a germán törzs, a vizigótok miatt szűnt meg Kr. u. 476-ban. A Kr. u. 5. században a birodalom nyugati része különböző királyságokra szakadt szét. A Kelet-római Birodalom Bizánci Birodalom néven együtt maradt. A Bizánci Birodalmat 1453-ban legyőzte az Oszmán Birodalom.

Rómát a legenda szerint i. e. 753. április 21-én alapították, és i. sz. 476-ban bukott el, közel 1200 évig független volt, és nagyjából 700 évig uralkodott az ókori világ nagyhatalmaként. Ezzel az ókor egyik leghosszabb életű civilizációja.

Eredet, korai hatások és királyság

Róma a Tiberis mentén jött létre, a hagyomány szerint Romulus alapította testvérével, Remusszal. A város korai fejlődésére erősen hatottak az etruszkok és a görög települések; ezek az idegen hatások hozzájárultak a város szervezett állami intézményeinek, vallási gyakorlatainak és építészeti megoldásainak kialakulásához. A történeti időszak elején Róma királyságként működött (hagyományosan i. e. 753–i. e. 509), majd a király elűzése után megalakult a köztársaság.

A köztársaság (i. e. 509–27)

A Római köztársaság politikai rendszere alapvetően a hatalmi megosztáson, az ellenőrzéseken és a választott hivatalnokokon alapult. A legfontosabb intézmények közé tartoztak a szenátus, a népgyűlések és a választott magistratusok (például a consulok). Kialakult a hivatalok lépcsőfokos rendszere (cursus honorum), amely rendszerezte a politikai karriert. Fontos jogi mérföldkő a Tizenkét táblás törvény (i. e. V. század körül), amely a római jog korai megfogalmazásának tekinthető.

A köztársaság időszaka egyben a katonai hódítások kora is volt: Róma fokozatosan meghódította az Itáliai-félszigetet, legyőzte a punokat Karthágót a pun háborúkban, majd a hellenisztikus királyságokat és más területeket is. A hadsereg szervezett, toborzott és képzett egységekben, legionárius alakulatokban harcolt, és a római utak, erődítmények, ellátási rendszerek jelentősen hozzájárultak a birodalom terjeszkedéséhez.

A császárság (Kr. e. 27 — Kr. u. 476 nyugaton, Kr. u. 1453 keleten)

A köztársaság belső konfliktusai (polgárháborúk, hatalmi harcok) végül az i. e. 1. században átadták a helyüket a principátus intézményének, amelyben az államfő — a császár — gyakorlatilag egyeduralmat kapott. Az első császár Augustus (Octavianus) volt, aki i. e. 27-ben konszolidálta a hatalmát.

A császárság kora a birodalom virágzása: béke és rend (Pax Romana), gazdasági növekedés, építkezések (utak, vízvezetékek, középületek) és jogi fejlődés jellemezte. A császárok közül sokan nagy építkezéseket és közigazgatási reformokat hajtottak végre; például Diocletianus (uralkodott 284–305) adminisztratív reformokkal és a tetrarchia rendszerének előkészítésével próbálta kezelni a birodalom méretéből fakadó nehézségeket. Később Constantinus (Kr. u. 306–337) keresztény pártfogóvá vált és 330-ban Konstantinápolyt tette a második fővárossá.

A birodalom kettéválása (formálisan Kr. u. 395 után) Keletre és Nyugatra osztotta a hatalmat; a nyugati rész a belső gyengülés és a germán népek betörései miatt 476-ban összeomlott. A keleti rész, a Bizánci Birodalom, tovább élt és végül 1453-ban esett el az Oszmán Birodalom kezében.

Társadalom, jog és kultúra

A római társadalom rétegzett volt: polgárok (patriciusok és plebejusok), felszabadítottak, rabszolgák. A család központi szerepet játszott, erős patriarchális szerkezettel. A római jog alapelvei (pl. megfelelő eljárás, szerződések tisztelete) olyan alapokat adtak, amelyek a modern európai jogrendszerekbe is beépültek. A Latin nyelv a közigazgatás, irodalom és jog nyelve lett; később a latin nyelvből alakultak ki a román nyelvek.

A római kultúra nagyban merített a görög hagyományból (művészet, filozófia, tudomány), de saját vívmányai is jelentősek: epikus és lírai irodalom (pl. Vergilius, Ovidius), történetírás (pl. Tacitus), és a római építészeti vívmányok.

Technika és építészet

A római mérnöki tudás kiemelkedő: utak hálózata, akvaduktok a városok vízellátásához, közfürdők, csatornázás, valamint az olyan építészeti újítások, mint a beton alkalmazása és a boltozatos szerkezetek. Jól ismert példák a Colosseum, a Forum Romanum és a Pantheon (a ma megőrzött épületek közül sok a császárkori Rómából származik).

A bukás okai és az örökség

A Nyugat-Római Birodalom bukása több tényező kombinációjának eredménye: belső politikai válságok, gazdasági nehézségek, katonai túlterheltség, a határok védelmének gyengülése és a bevándorló népek (germán törzsek) betörései. A hagyományos dátum 476, amikor a last nyugati császárt, Romulus Augustulust lemondatták.

Róma öröksége rendkívül nagy: jogi alapelvek, nyelv, építészeti megoldások, utak és várostervezés, valamint kulturális-szellemi hatásai mind a középkoron át a modern korig érvényesülnek. A római jog alapelvei ma is a polgári jog rendszereinek gerincét képezik sok országban.

Rövid kronológia

• i. e. 753 – Hagyományos alapítási dátum (Romulus).
• i. e. 509 – A királyság vége, a köztársaság kezdete.
• i. e. 450 körül – A Tizenkét táblás törvény.
• i. e. 27 – Augustus megalapítja a császárságot (principátus kezdete).
• Kr. u. 284–305 – Diocletianus reformjai, a birodalom átszervezése.
• Kr. u. 330 – Konstantinápoly alapítása (Konstantin által új főváros).
• Kr. u. 395 – A birodalom formális felosztása Keletre és Nyugatra.
• Kr. u. 476 – A Nyugat-Római Birodalom bukása (hagyományos dátum).
• Kr. u. 1453 – Bizánc (Kelet-Római Birodalom) bukása az Oszmánok ellen.

Ez a rövid áttekintés a római civilizáció főbb állomásait és jellegzetességeit foglalja össze. A téma sokrétű; az egyes korszakok, politikai intézmények, jogi és kulturális vonatkozások részletes ismertetése külön alfejezeteket igényelne.

Kérdések és válaszok

K: Mi a meghatározása az ókori Róma fogalmának?

K: Hol helyezkedett el az ókori Róma?

K: Hogyan befolyásolta az ókori Róma a későbbi civilizációkat?

K: Milyen vallást gyakoroltak a rómaiak?

K: Mikor zajlott a klasszikus ókor?

K: Hogyan kölcsönöztek a rómaiak ötleteket más kultúrákból?

Keresés betűvel