Ókori Róma
Az ókori Róma egy olaszországi civilizáció neve. Kis földművelő közösségként indult az i. e. 8. században. Várossá vált, és alapítójáról, Romulusról vette fel a Roma nevet. Az ókori világ legnagyobb birodalmává nőtte ki magát. Királyságként indult, majd köztársasággá, végül birodalommá vált.
A Római Birodalom olyan nagy volt, hogy a Britanniától a Közel-Keletig terjedő terület irányítása gondot okozott. Kr. u. 293-ban Diocletianus két részre osztotta a birodalmat. Egy évszázaddal később, Kr. u. 395-ben végleg kettévált a Nyugat-Római Birodalomra és a Kelet-Római Birodalomra. A Nyugati Birodalom a germán törzs, a vizigótok miatt szűnt meg Kr. u. 476-ban. A Kr. u. 5. században a birodalom nyugati része különböző királyságokra szakadt szét. A Kelet-római Birodalom Bizánci Birodalom néven együtt maradt. A Bizánci Birodalmat 1453-ban legyőzte az Oszmán Birodalom.
Rómát a legenda szerint i. e. 753. április 21-én alapították, és i. sz. 476-ban bukott el, közel 1200 évig független volt, és nagyjából 700 évig uralkodott az ókori világ nagyhatalmaként. Ezzel az ókor egyik leghosszabb életű civilizációja.


A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése Trajánus alatt Kr. u. 117-ben.


A német és hun törzsek betörtek a Római Birodalomba, Kr. u. 100-500 között. Ezek az inváziók végül a Nyugatrómai Birodalom bukását okozták a Kr. u. 5. században.
Kultúra
A római kultúra elterjedt Nyugat-Európában és a Földközi-tenger környékén. Történelme még ma is nagy hatással van a világra. Például a római elképzelések a törvényekről, a kormányzásról, a művészetről, az irodalomról és a nyelvről fontosak az európai kultúra számára. A római nyelv, a latin lassan fejlődött tovább, és a mai francia, spanyol, olasz és román nyelvvé vált. A latin sok más nyelvre is hatással volt, például az angolra.
Vallás
Néró császártól kezdve a Krisztus utáni első században a római kormány nem szerette a kereszténységet. A történelem bizonyos szakaszaiban embereket halálra lehetett ítélni, mert keresztények voltak. Diocletianus császár alatt vált a legerősebbé a keresztények üldözése. A kereszténység azonban a Római Birodalomban hivatalosan támogatott vallássá vált I. Konstantin alatt, aki a következő császár volt. A milánói ediktum 313-as aláírásával gyorsan a legnagyobb vallássá vált. Majd Kr. u. 391-ben I. Theodosius császár rendelete a kereszténységet Róma hivatalos vallásává tette.
A Keleti Birodalom
A bizánciakat az iszlám térhódítása fenyegette, amelynek követői elfoglalták Szíria, Örményország és Egyiptom területeit, és hamarosan Konstantinápoly elfoglalásával fenyegettek. A következő évszázadban az arabok elfoglalták Dél-Itáliát és Szicíliát is.
A bizánciak a 8. században megmaradtak, és a 9. századtól kezdve visszavették a meghódított területek egy részét. Kr. u. 1000-ben a Keleti Birodalom a legnagyobb csúcspontján volt, a kultúra és a kereskedelem virágzott. A terjeszkedés azonban 1071-ben, a manzikéri csatában hirtelen megállt. Ez végleg gyengülni kezdett a birodalom. Évszázados harcok és török inváziók után I. Alexius Comnenus császár 1095-ben segítséget kért Nyugatról.
A Nyugat keresztes hadjáratokkal válaszolt, amelyek végül a negyedik keresztes hadjárathoz vezettek, amely 1204-ben meghódította Konstantinápolyt. Új országok, köztük Nicaea is, darabokat foglaltak el az immár kisebb birodalomból. Miután a császári erők visszafoglalták Konstantinápolyt, a birodalom alig volt több, mint egy görög állam, amely az Égei-tenger partvidékére korlátozódott. A Keleti Birodalomnak az vetett véget, amikor II. Mehmed 1453. május 29-én elfoglalta Konstantinápolyt.
Régészet
A római munkák és építészet maradványait a késői birodalom legtávolabbi szegleteiben is megtalálták.
- A Római Birodalom határai
- Római házak
- Római utak Nagy-Britanniában
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a meghatározása az ókori Róma fogalmának?
V: Az ókori Róma a római civilizáció középkor előtti ókori történelmére utal, amely a nyugatrómai birodalom bukásával kezdődött a Kr. u. 5. században.
K: Hol helyezkedett el az ókori Róma?
V: Az ókori Róma az Itáliai-félszigeten helyezkedett el, és egy nagy területet uralt, amely Nagy-Britanniától az Arab-félszigetig terjedt.
K: Hogyan befolyásolta az ókori Róma a későbbi civilizációkat?
V: Az ókori Róma nagy hatást gyakorolt a későbbi civilizációkat más kultúrákból származó eszmék, különösen az ókori Görögország és a hellenisztikus királyságok eszméinek, valamint a latin nyelvüknek a bevezetésével, amely Nyugat-Európában elterjedt, és a román nyelvek egyik őse. Emellett a késő ókorban elterjesztették birodalmukban a kereszténységet, és számos fejlesztést hajtottak végre a hadviselés, az írás, a mérnöki tudományok, az építészet, az öntözés és a közlekedés terén.
K: Milyen vallást gyakoroltak a rómaiak?
V: A római császároknak köszönhető, hogy a kereszténység a rómaiak államvallása lett. Ez váltotta fel az általuk korábban gyakorolt hagyományos vallásokat.
K: Mikor zajlott a klasszikus ókor?
V: A klasszikus ókor a Kr. e. 3. század végétől a Kr. u. 5. századig tartott, amikor Nyugat-Európában a Nyugat-Római Birodalom bukása miatt átment a középkorba.
K: Hogyan kölcsönöztek a rómaiak ötleteket más kultúrákból?
V: A rómaiak más kultúrákból, például az ókori Görögországból és a görög királyságokból kölcsönöztek eszméket a hellenisztikus korszakban, ami jelentősen hozzájárult kultúrájuk alakításához.