Órigenész (exegéta)
Origenész (vagy Origenész, más néven Origen(es) Adamantius) korai keresztény tudós volt. Alexandriában élt a 3. században. A 185. vagy 186. évben született, és valószínűleg 254 körül halt meg. Ma az egyházatyák egyikeként tartják számon, de nem szentként. Ez valószínűleg azért van így, mert voltak olyan elképzelései, amelyeket később hamisnak nyilvánítottak. Ezek közé az elképzelések közé tartozott, hogy az emberi lélek már a fogantatás előtt létezett, és a születés előtt belépett az emberi testbe (általánosan ismert preexisztencia). Egy másik elképzelés az volt, hogy a lelkek a halál után egy másik emberi testbe lépnek. Egy harmadik elképzelés, az úgynevezett apokatasztázis, hogy az isteni uralom a világvége után helyreáll. Ezeket az elképzeléseket az egyházatyák megvitatták, de úgy döntöttek, hogy tévhitek. A Kr. u. 453-ban tartott konstantinápolyi ökumenikus zsinat posztumusz kiátkozta Origenészt, a Kr. u. 553-ban tartott 2. konstantinápolyi zsinat pedig eretnekségnek nyilvánította az apokatasztázist. Az utóbbi években azonban az eszme újra megfontolásra talált, különösen a restaurációs keresztény csoportok körében.
Írásai a korai egyházatyák általános gyűjteményében szerepelnek. Sok egyházatyától eltérően azonban Origenészt a katolikus egyház sohasem kanonizálta, mert néhány tanítása (például, hogy minden férfi és nő, sőt még az ördög és démonai is végül üdvözülnek) közvetlenül ellentmondott az apostolok tanításainak és tetteinek.
Origenész a teológia számos ágáról írt, beleértve a szövegkritikát, a bibliai exegézist és hermeneutikát, a filozófiai teológiát, a prédikációt és a lelkiséget. Néhány tanítása azonban hamar ellentmondásos lett. Nevezetesen, gyakran hivatkozott a lelkek preexisztenciájára vonatkozó hipotézisére. Kezdetben minden értelmes lény egyesült Istennel. Írásaiban Origenész azt a lehetőséget is mérlegelte, hogy a végén minden lény, talán még a főördög Sátán is, kibékül Istennel az úgynevezett apokatasztázis ("visszaszolgáltatás") során.
Origenész Isten Fiát az Atya Istennek alárendeltnek tekintette. Bár a Szentháromságnak ez a nézete akkoriban általános volt, a negyedik századi ariánus vita során vitatottá vált. Egy csoportot, amely origenisták néven vált ismertté, és amely szilárdan hitt a lelkek preegzisztenciájában és az apokatasztázisban, a 6. században anatémának nyilvánítottak. Ezt az elítélést a konstantinápolyi II. ökumenikus zsinatnak (553) tulajdonítják, bár a zsinat hivatalos dokumentumaiban nem szerepel.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Origenész?
V: Origenész (vagy Origenész, más néven Origen(es) Adamantius) egy korai keresztény tudós volt, aki a 3. században élt Alexandriában.
K: Mikor élt?
V: 185-ben vagy 186-ban született, és valószínűleg 254 körül halt meg.
K: Mi a mai státusza?
V: Ma az egyházatyák egyikeként tartják számon, de nem szentként.
K: Milyen eszméket nyilvánítottak később hamisnak?
V: A hamisnak nyilvánított eszméi közé tartozott, hogy az emberi lélek már a fogantatás előtt létezik, és a születés előtt belép az emberi testbe (általánosan ismert preexisztencia). Egy másik elképzelés az volt, hogy a lelkek a halál után egy másik emberi testbe lépnek. Egy harmadik elképzelés, amelyet apokatasztázisnak neveztek, az, hogy a világvége után helyreáll az isteni uralom.
K: A katolikus egyház valaha is szentté avatta?
V: Nem, sok egyházatyával ellentétben Origenészt a katolikus egyház soha nem kanonizálta, mert néhány tanítása közvetlenül ellentmondott az apostolok tanításainak és cselekedeteinek.
K: A teológia mely ágairól írt? V: A teológia számos ágáról írt, többek között szövegkritikáról, bibliai exegézisről és hermeneutikáról, filozófiai teológiáról, prédikációról és lelkiségről.
K: Milyen nézete volt Isten Szentháromságáról ? V: Isten Fiát az Atya Istennek alárendeltnek látta , bár a Szentháromságnak ez a nézete akkoriban általános volt , a IV. század ariánus vitája során ellentmondásos lett .
