Az 325-ös nikaiai zsinat és a nikaiai hitvallás
Fedezd fel az 325-ös nikaiai zsinat és a nikaiai hitvallás keletkezését: Nicea, I. Konstantin és az egységes keresztény tanítás története röviden és érdekfeszítően.
Az első nikaiai zsinatot 325-ben tartották a bithyniai Nikaia városában. Nicea a törökországi Iznik városa. I. Konstantin római császár hívta össze a Római Birodalom püspökeit a korai keresztény egyház első ökumenikus konferenciájára. Ennek legfontosabb eredménye volt az első egységes keresztény tanítás, az úgynevezett nikaiai hitvallás.
A hitvallás megalkotásával precedenst teremtettek a későbbi "általános (ökumenikus) püspöki zsinatok" (zsinatok) számára, amelyek hitvallási és egyházjogi nyilatkozatokat alkottak. A cél az volt, hogy az egész kereszténység számára meghatározzák a hit egységét.
Történeti háttér és okok
A zsinat legfőbb kiváltó oka az ún. ariánus vita volt: Arius alexandriai presbiter tanítása szerint a Fiú (Jézus Krisztus) nem volt öröktől fogva azonos lényegű az Atyával, hanem teremtett, és ezért alárendelt. Ez a nézet súlyos teológiai és egységi válságot okozott a birodalomban. I. Konstantin politikai és vallási okokból is rendezni akarta a nézeteltérést, ezért hívta össze a püspököket, hogy közös hitvallást fogadjanak el és elhatárolják az ortodoxiát az eretnekségtől. A zsinatra hagyományosan mintegy 318 püspök érkezett a birodalom különböző részeiből; a gyakorlatban a részvétel területenként változó volt.
A nikaiai hitvallás tartalma
A zsinat egyik központi döntése volt annak kimondása, hogy a Fiú "homoousios" az Atyával — azaz ugyanazon lényeget osztja. Ez a görög kifejezés lett a legfőbb teológiai fordulópont: a hitvallás elutasította Arius tanítását és kijelentette, hogy a Fiú és az Atya egyenlők az isteni természetben. A hitvallás rövid, tárgyszerű megfogalmazásban foglalta össze a keresztény alapvető hitelveket a Szentháromságról, Krisztus istenségéről, megtestesüléséről, kereszthaláláról, feltámadásáról és a végső ítéletről.
Következmények és hagyomány
A nikaiai zsinat fontos precedenst teremtett: világossá tette, hogy az egyház legfőbb kérdéseiben ökumenikus zsinat állapíthat meg kötelező tanítást. A hitvallás politikai és egyházi hatása nagy volt — bár az ariánus eszmék nem tűntek el azonnal, és a vita a következő évtizedekben is folytatódott. A későbbi 381-es konstantinápolyi zsinat tovább bővítette és megerősítette a nikaiai hitvallást; az így kialakult szöveg (a nikaia–konstantinápolyi hitvallás) vált sok keresztény közösség ma is használt hitvallásává.
Jelentőség ma
A nikaiai hitvallás teológiai alapot biztosított a keresztény közösségek számára a Szentháromság és a Krisztus istenségének megértéséhez. A katolikus, ortodox és a legtöbb protestáns tradíció továbbra is nagy tisztelettel tekint rá, és liturgiáikban, katekéziseikben ma is hivatkoznak rá. Emellett a zsinat példája fontos fejezet a keresztény egyház és az államhatalom viszonyának történetében, mivel jól mutatja, hogy a császári hatalom milyen szerepet vállalt a hit kérdéseinek rendezésében.
Röviden: az 325-ös nikaiai zsinat nemcsak egy konkrét hitirat megfogalmazását eredményezte, hanem megalapozta az ökumenikus zsinatok szerepét és a keresztény ortodoxia egységére irányuló törekvést a későbbi évszázadokra.
I. Konstantin Níceába hívta össze a keresztény egyház püspökeit, hogy az egyházon belüli megosztottsággal foglalkozzanak. (mozaik a konstantinápolyi Hagia Sophia-ban, 1000 körül)
Napirend
A zsinat napirendje a következő volt:
- Az ariánus kérdés;
- A pészah ünneplése;
- A meletiánus szakadás;
- Az Atya és a Fiú egy a céljában vagy személyében;
- Az eretnekek megkeresztelése;
- A hitehagyottak helyzete a Licinius alatti üldözés alatt.
Főbb pontok
A zsinat célja az volt, hogy megoldja az alexandriai egyházon belüli nézeteltéréseket Jézusnak az Atyához való viszonyával kapcsolatos természetéről; különösen arról, hogy Jézus ugyanabból az anyagból való-e, mint az Atyaisten, vagy csupán hasonló anyagból. Alexandriai Szent Sándor és Athanasius az első álláspontot képviselték; a népszerű presbiter, Arius, akitől az ariánus vita kifejezés származik, a másodikat. A zsinat az ariánusok ellen döntött (a becslések szerint 250-318 résztvevő közül 2 kivételével mindenki Arius ellen szavazott). A keleti püspökök közül azonban sokan, akik Ariánus-pártiak voltak, a szavazásig nem jutottak el a zsinatra.
A zsinat másik eredménye a keresztény húsvét (görögül pászka, modern angolul húsvét), az egyházi naptár legfontosabb ünnepének időpontjáról szóló megállapodás volt. A zsinat úgy döntött, hogy a feltámadást a tavaszi napéjegyenlőséget követő első teliholdat követő első vasárnapon ünnepeljék, függetlenül a Biblia héber naptárától, és felhatalmazta Alexandria püspökét, hogy évente közölje püspöktársaival a pontos dátumot.
A nikaiai zsinat történelmi jelentőségű volt, mert ez volt az első olyan kísérlet, amely az egész kereszténységet képviselő gyűlésen keresztül konszenzusra törekedett az egyházban. "Ez volt az első alkalom a technikai krisztológia kidolgozására". Továbbá, "Konstantin a zsinat összehívásával és vezetésével jelezte az egyház feletti császári ellenőrzés mértékét". A Nikaiai Hitvallás megalkotásával precedenst teremtettek a későbbi általános zsinatok számára, hogy olyan hitvallást és kánonokat alkossanak, amelyek a tanbeli ortodoxia irányelveivé és az egész kereszténység egységének forrásává kívántak válni - ez az egyház és később Európa történetében is jelentős esemény volt.
Jelleg és cél
Az első nikaiai zsinatot I. Konstantin hívta össze a 325-ös keleti napokban a cordobai Hosius által vezetett zsinat javaslatai alapján. A legtöbb püspök számára Arius tanításai eretnekek voltak, és veszélyt jelentettek a lelkek üdvösségére. 325 nyarán az összes tartomány püspökei eljöttek Níceába (a mai İznik, a mai Törökország területén), amely a többségük számára könnyen megközelíthető hely volt, különösen Kis-Ázsia, Szíria, Palesztina, Egyiptom, Görögország és Trákia püspökei számára.
Körülbelül 300 püspök vett részt, a birodalom minden régiójából, kivéve Nagy-Britanniát. Ez volt az első általános zsinat az egyház történetében a jeruzsálemi apostoli zsinat óta. A nikaiai zsinaton "az egyház megtette első nagy lépését a tanítás pontosabb meghatározása érdekében, válaszul az eretnek teológia kihívására". A zsinat határozatai, mivel ökumenikusak voltak, az egész Egyháznak szóltak.
Résztvevők
Konstantin meghívta a keresztény egyház mind az 1800 püspökét (keleten mintegy 1000, nyugaton 800), de csak 250-320 püspök vett részt a meghíváson. A kazáriai Euszebiosz 250-et, az alexandriai Athanasiosz 318-at, az antiókhiai Eusztatiosz pedig 270-et számolt (mindhárman jelen voltak a zsinaton). Később Socrates Scholasticus több mint 300-at, Evagrius, Hilarius, Jeromos és Rufinus pedig 318-at jegyzett fel.
A püspökök ingyen utazhattak a zsinatra, és szállást is kaptak. Ezek a püspökök nem egyedül utaztak; mindegyikük engedélyt kapott arra, hogy két papot és három diakónust vigyen magával; így a résztvevők száma összesen több mint 1500 lehetett. Euszebiosz a kísérő papok, diakónusok és akolitusok szinte megszámlálhatatlan seregéről beszél.
E zsinat azért is kapott különös jelentőséget, mert a keresztényüldözés éppen akkor ért véget Konstantin és Licinius császárok 313. februári milánói ediktumával.
A keleti püspökök alkották a nagy többséget. Közülük az első helyen a három pátriárka állt: Alexandriai Sándor, Antiochiai Eusztathiosz és Jeruzsálemi Makariosz. A latin nyelvű tartományok legalább öt képviselőt küldtek: Calabriai Marcus Itáliából, Karthágói Cecilianus Afrikából, Córdobai Hosius Hispaniából, Dijoni Nicasius Galliából és Stridoni Domnus a Duna menti tartományból. I. Szilveszter pápa nem vett részt, mivel beteg volt, de két pap képviselte.
Alexandriai Athanasius, egy fiatal diakónus, Alexandriai Sándor püspök társa, a segédek között volt. Athanasius végül élete nagy részét az arianizmus elleni küzdelemmel töltötte. A konstantinápolyi Sándor, aki akkor még presbiter volt, szintén jelen volt idős püspöke képviselőjeként.
Kérdések és válaszok
K: Mikor tartották az első nikaiai zsinatot?
V: Az első nikaiai zsinatot 325-ben tartották.
K: Hol tartották az első nikaiai zsinatot?
V: Az első nikaiai zsinatot Nikaia városában tartották, Bithyniában, amely ma a törökországi Iznik városként ismert.
K: Ki hívta össze a Római Birodalom püspökeit az első nikaiai zsinatra?
V: I. Konstantin római császár hívta össze a Római Birodalom püspökeit az első nikaiai zsinatra.
K: Mi volt az első nikaiai zsinat legfontosabb eredménye?
V: Az első nikaiai zsinat legfontosabb eredménye a Nikaiai Hitvallás megalkotása volt, amely az első egységes keresztény tanítást rögzítette.
K: Milyen precedenst teremtett a Nikaiai Hitvallás megalkotása?
V: A Nikaiai Hitvallás megalkotása precedenst teremtett a későbbi "általános (ökumenikus) püspöki zsinatok" (zsinatok) számára, hogy hitvallásokat és egyházi törvényeket alkossanak.
K: Mi volt a célja az első nikaiai zsinatnak?
V: Az első nikaiai zsinat célja az volt, hogy az egész kereszténység számára meghatározza a hitek egységét.
K: Hogyan kapcsolódik a Nikaiai Hitvallás a későbbi püspöki zsinatokhoz?
V: A Nikaiai Hitvallás precedenst teremtett a későbbi püspöki zsinatok számára, hogy hitvallásokat és egyházi törvényeket alkossanak, hogy meghatározzák a hitek egységét az egész kereszténység számára.
Keres