I. Mária (1516. február 18. – 1558. november 17.), más néven Tudor Mária, 1553. július 19-től haláláig Anglia és Írország uralkodó királynője volt. Ő volt VIII. Henrik legidősebb lánya és Aragóniai Katalin egyetlen olyan gyermeke, aki túlélte a gyermekkort. Neveltetését és személyiségét erősen alakította vallásos, katolikus családi háttere és az a politikai környezet, amelyben apja egyházi szakítása Angliával megszületett.

Korai élet és trónöröklés

Mária fiatal korában többszörös politikai és vallási fordulatokat élt át: apja öröksége és házassági politikája miatt egyszer elismert, majd megfosztott trónörökös volt. Apja halála után rövid ideig uralkodott az ifjú VI. Edward, akinek várható halála 1553-ban lehetőséget adott Máriának a visszatérésre. A trónra lépését megelőzően rövid ideig tartottak hatalmukat a királyságban a Lady Jane Greyhez köthető erők, de Mária támogatói gyorsan megszerezték a helyzet irányítását, és őt koronázták királynővé. Ő lett a Tudor-dinasztia negyedik megkoronázott uralkodója.

Uralkodása: célok és intézkedések

Mária egyik legfontosabb célja az volt, hogy visszaállítsa a pápai hatalmat és a római katolikus egyház befolyását Angliában. Hivatalos politikáját ennek megfelelően alakította: visszaállíttatta a katolikus liturgiát, visszavonta az elődjei — különösen VI. Edward — alatt bevezetett protestáns reformokat, és próbálkozott külföldi kapcsolatok létrehozásával, többek között házassága révén is.

1554-ben Mária házasságot kötött II. Fülöp spanyol herceggel (később spanyol királlyal), amelyet azonban sok angol politikus és közember ellenezett. A házasság és külső politikai kapcsolatokat fémjelző döntések hozzájárultak belső ellenálláshoz, például a Wyatt-féle felkeléshez (1554), amelyet levert.

Vallási üldözések és a „Véres Mária” név

Mária uralma alatt több száz embert ítéltek halálra vallási okokból; a pontos számot a források különbözőképpen adják meg, de általában közel 280–300 áldozatról beszélnek, akiket máglyahalálra ítéltek. Ezek között voltak lelkészek, laikus protestánsok és ismert személyiségek is. Az üldözéseket később John Foxe részletesen megörökítette a Mártírok könyvében (Book of Martyrs), amely jelentős hatással volt a Máriáról kialakult, protestáns szemléletű történeti kép formálására: emiatt ragadt rá a „Véres Mária” (Bloody Mary) jelző.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a vallási politikát motiváló tényezők között személyes vallásossága és az államvallás visszaállításának politikai szándéka is szerepelt. A történeti megítélést erősen befolyásolják a korszak forrásai és a későbbi, különösen protestáns szerzők beszámolói.

Háborúk, diplomácia és belpolitikai következmények

Mária uralma alatt Anglia elvesztette a franciaországi Calais-t 1558-ban, amely hosszú ideje angol fennhatóság alatt állt; ez nagy csapásnak számított politikailag és szimbolikusan egyaránt. Belsőleg a vallási megtorlások és a spanyol kapcsolatok miatt nőtt az elégedetlenség, ami a későbbi politikai irányváltások alapját képezte.

Magánélet, egészség és halál

Mária házasságából nem született élve maradt utód; az ismert terhességi időszakok és a rá vonatkozó pletykák — köztük egy 1554 körüli úgynevezett „hamis terhesség” — a királynő életének tragikus vonásai közé tartoztak. Ugyanakkor 1558 szeptemberében rossz egészségi állapotot mutatott, és novemberben, 42 éves korában meghalt. A halál okát a korabeli források és a modern kutatások különbözőképpen értelmezik (influenza, belső daganatos megbetegedés vagy általános gyengeség valószínűsíthető), de pontos diagnózis nem áll rendelkezésre. Máriát Angliában temették el, és holtteste utóéletét a politikai emlékezet erősen befolyásolta.

Örökség és megítélés

Amikor apai féltestvére, I. Erzsébet Mária halála után trónra lépett, Angliát ismét protestánssá tette, és a királyság vallási berendezkedését hosszabb távon a protestáns irányvonal határozta meg. Erzsébet uralma alatt nem folytatódott a máglyahalálok széleskörű rendszere, bár politikai és vallási ellenfeleket korábban és ezután is kivégeztek vádból vagy konspiráció miatt.

I. Mária történelmi megítélése megosztó: egyes történészek a vallási intolerancia és az üldöztetések miatt bírálják, mások a kortörténeti kontextus és a politikai kényszerek fényében próbálják értékelni cselekedeteit. John Foxe és a protestáns hagyomány nagyban hozzájárult a „Véres Mária” imázs kialakulásához, míg modern kutatások gyakran árnyalják ezt a képet, rávilágítva az uralkodó személyes meggyőződésére, politikai kényszerekre és a korabeli nemzetközi környezetre.

  • Trónra lépés: 1553. július 19.
  • Uralkodás időtartama: 1553–1558
  • Vallási irány: római katolikus restauráció
  • Áldozatok a vallási üldözésben: kb. 280–300 elítélt a korszak forrásai szerint
  • Halál: 1558. november 17., 42 éves korában