I. Mária (1516–1558) — angol királynő, "Véres Mária" és a katolicizmus
I. Mária (1516–1558), a Tudor "Véres Mária" — Anglia katolicizmusba való visszavezetése, közel 300 vallási kivégzés és a drámai vallási fordulat története.
I. Mária (1516. február 18. – 1558. november 17.), más néven Tudor Mária, 1553. július 19-től haláláig Anglia és Írország uralkodó királynője volt. Ő volt VIII. Henrik legidősebb lánya és Aragóniai Katalin egyetlen olyan gyermeke, aki túlélte a gyermekkort. Neveltetését és személyiségét erősen alakította vallásos, katolikus családi háttere és az a politikai környezet, amelyben apja egyházi szakítása Angliával megszületett.
Korai élet és trónöröklés
Mária fiatal korában többszörös politikai és vallási fordulatokat élt át: apja öröksége és házassági politikája miatt egyszer elismert, majd megfosztott trónörökös volt. Apja halála után rövid ideig uralkodott az ifjú VI. Edward, akinek várható halála 1553-ban lehetőséget adott Máriának a visszatérésre. A trónra lépését megelőzően rövid ideig tartottak hatalmukat a királyságban a Lady Jane Greyhez köthető erők, de Mária támogatói gyorsan megszerezték a helyzet irányítását, és őt koronázták királynővé. Ő lett a Tudor-dinasztia negyedik megkoronázott uralkodója.
Uralkodása: célok és intézkedések
Mária egyik legfontosabb célja az volt, hogy visszaállítsa a pápai hatalmat és a római katolikus egyház befolyását Angliában. Hivatalos politikáját ennek megfelelően alakította: visszaállíttatta a katolikus liturgiát, visszavonta az elődjei — különösen VI. Edward — alatt bevezetett protestáns reformokat, és próbálkozott külföldi kapcsolatok létrehozásával, többek között házassága révén is.
1554-ben Mária házasságot kötött II. Fülöp spanyol herceggel (később spanyol királlyal), amelyet azonban sok angol politikus és közember ellenezett. A házasság és külső politikai kapcsolatokat fémjelző döntések hozzájárultak belső ellenálláshoz, például a Wyatt-féle felkeléshez (1554), amelyet levert.
Vallási üldözések és a „Véres Mária” név
Mária uralma alatt több száz embert ítéltek halálra vallási okokból; a pontos számot a források különbözőképpen adják meg, de általában közel 280–300 áldozatról beszélnek, akiket máglyahalálra ítéltek. Ezek között voltak lelkészek, laikus protestánsok és ismert személyiségek is. Az üldözéseket később John Foxe részletesen megörökítette a Mártírok könyvében (Book of Martyrs), amely jelentős hatással volt a Máriáról kialakult, protestáns szemléletű történeti kép formálására: emiatt ragadt rá a „Véres Mária” (Bloody Mary) jelző.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a vallási politikát motiváló tényezők között személyes vallásossága és az államvallás visszaállításának politikai szándéka is szerepelt. A történeti megítélést erősen befolyásolják a korszak forrásai és a későbbi, különösen protestáns szerzők beszámolói.
Háborúk, diplomácia és belpolitikai következmények
Mária uralma alatt Anglia elvesztette a franciaországi Calais-t 1558-ban, amely hosszú ideje angol fennhatóság alatt állt; ez nagy csapásnak számított politikailag és szimbolikusan egyaránt. Belsőleg a vallási megtorlások és a spanyol kapcsolatok miatt nőtt az elégedetlenség, ami a későbbi politikai irányváltások alapját képezte.
Magánélet, egészség és halál
Mária házasságából nem született élve maradt utód; az ismert terhességi időszakok és a rá vonatkozó pletykák — köztük egy 1554 körüli úgynevezett „hamis terhesség” — a királynő életének tragikus vonásai közé tartoztak. Ugyanakkor 1558 szeptemberében rossz egészségi állapotot mutatott, és novemberben, 42 éves korában meghalt. A halál okát a korabeli források és a modern kutatások különbözőképpen értelmezik (influenza, belső daganatos megbetegedés vagy általános gyengeség valószínűsíthető), de pontos diagnózis nem áll rendelkezésre. Máriát Angliában temették el, és holtteste utóéletét a politikai emlékezet erősen befolyásolta.
Örökség és megítélés
Amikor apai féltestvére, I. Erzsébet Mária halála után trónra lépett, Angliát ismét protestánssá tette, és a királyság vallási berendezkedését hosszabb távon a protestáns irányvonal határozta meg. Erzsébet uralma alatt nem folytatódott a máglyahalálok széleskörű rendszere, bár politikai és vallási ellenfeleket korábban és ezután is kivégeztek vádból vagy konspiráció miatt.
I. Mária történelmi megítélése megosztó: egyes történészek a vallási intolerancia és az üldöztetések miatt bírálják, mások a kortörténeti kontextus és a politikai kényszerek fényében próbálják értékelni cselekedeteit. John Foxe és a protestáns hagyomány nagyban hozzájárult a „Véres Mária” imázs kialakulásához, míg modern kutatások gyakran árnyalják ezt a képet, rávilágítva az uralkodó személyes meggyőződésére, politikai kényszerekre és a korabeli nemzetközi környezetre.
- Trónra lépés: 1553. július 19.
- Uralkodás időtartama: 1553–1558
- Vallási irány: római katolikus restauráció
- Áldozatok a vallási üldözésben: kb. 280–300 elítélt a korszak forrásai szerint
- Halál: 1558. november 17., 42 éves korában
Life
Tudor Mária 1516. február 18-án született a greenwichi Placentia-palotában. Katalin többi gyermekével ellentétben ő felnőttként élt. Keresztapja a híres Thomas Wolsey bíboros volt.
Bár nem ő volt az az örökös, akit VIII. Henrik keresett, szülei szerették. Amikor a lány 11 éves volt, Henrik úgy döntött, hogy elválik Mária édesanyjától, Aragóniai Katalintól, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát.
Miután Boleyn Annának lánya született, II. Henrik bizalmatlan volt Máriával szemben, és úgy gondolta, hogy viselkedése az anyjától származik. Ezért céltudatosan szétválasztotta Máriát és Aragóniai Katalint. Mindkettőjüket száműzte az udvarból is, és Máriát eltávolította az örökösödési sorból. Máriának az egyik szolgálójává kellett válnia. Miután Boleyn Annát megölte a király, Mária féltestvére is szolga lett. Egy hónappal később VIII. Henrik feleségül vette Jane Seymourt. Jane királynő szülte meg Edwardot, a walesi herceget. 9 nappal később Jane királynő meghalt.
Mária elvesztette hűséges barátját és büszkeségét is. Elismerte, hogy szülei házassága érvénytelen volt, és ő maga is törvénytelen leány. Mária hátralévő élete VIII. Henrik mellett mostohaanyák gyors egymásutánját hozta. VIII. Henrik nem sokkal azután halt meg, hogy feleségül vette utolsó feleségét, Catherine Parrt.
Henrik úgy döntött, hogy az ifjú herceg lesz az utódja. Ha nem lesznek örökösei, akkor idősebb féltestvére, Mária lesz a királyné.
Ha Máriának nem születik gyermeke, akkor Mária féltestvére, Erzsébet lesz a királyné. Erzsébet és örökösei után Henrik nővére, Tudor Mária következne a családból.
Edward követte a trónon Anglia és Írország királyaként. Edwardon egy köhögési betegség jelei kezdtek mutatkozni.
Edward nem akarta, hogy Mary legyen az utódja. Edward azt a tervet követte, hogy halála után protestáns unokatestvére, Lady Jane Grey legyen a királynő. Lady Jane Grey csak kilenc napig volt Anglia királynője. Mária kivégeztette Jane Greyt, és hozzáment II. spanyol Fülöphöz.
Máriának két fantomterhessége volt, de nem született gyermeke. A fantomterhességek a májában lévő rákot jelentették. Mária halála után Erzsébet lépett a trónra, ő lett az új angol királynő, I. Erzsébet.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Mary I?
V: I. Mária 1553. július 19-től haláláig Anglia és Írország regnáló királynője volt.
K: Kik voltak Mária szülei?
V: Mária szülei VIII. Henrik és Aragóniai Katalin voltak.
K: Hogyan lett Mária Anglia királynője?
V: Mária rövid életű féltestvére, VI. Edward halála után lett Anglia királynője.
K: Mi Mária kapcsolata a Tudor-dinasztiával?
V: Mária a Tudor-dinasztia negyedik megkoronázott uralkodója volt.
K: Miről emlékeznek meg Máriáról?
V: Máriára azért emlékeznek, mert rövid időre újra római katolikus országgá tette Angliát, és több mint 280 vallási nézeteltérő embert máglyán égetett el.
K: Miért hívták Máriát "Véres Máriának"?
V: Máriát azért nevezték "Véres Máriának", mert sok vallásos személyt máglyán égetett el.
K: Ki követte I. Máriát Anglia királynőjeként?
V: Mária apai ági féltestvére, I. Erzsébet követte őt Anglia királynőjeként.
Keres