Fundamentalizmus
A fundamentalizmust először az Egyesült Államok protestáns közösségének egyes tagjaira használták a 20. század elején. Ezeknek az embereknek jól meghatározott ("alapvető") értékrendjük volt. Ezek az értékek szemben álltak a modernebb eszmékkel. A csoport azt is fontosnak tartotta, hogy ragaszkodjanak ahhoz, amit a hit (és a Biblia szó szerinti fordítása) mond nekik. Amikor az emberek így tekintenek a vallásra, akkor a vallásban szereplő eszméket abszolútnak tekintik. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges számukra a változás. Amikor a vallást abszolútnak tekintik, az fundamentalizmussá válik.
Ma a kifejezést általánosabban használják. Ma már gyakran használják olyan embercsoportok leírására, akik elkötelezettek amellett, hogy (többnyire erkölcsi és vallási) értékeik és meggyőződéseik szerint viselkedjenek vagy cselekedjenek, még akkor is, ha ezeket az értékeket sokan kritizálják, vagy népszerűtlenek. A mai fundamentalisták vissza akarnak térni bizonyos ideológiai vagy vallási álláspontok gyökereihez.
A vallási fundamentalizmus a 19. század végétől és a 20. század elejétől kezdve elterjedt a társadalomban. A fundamentalizmust tanulmányozó mai emberek a modern társadalomra adott válaszként tekintenek rá. Ma a társadalom már nem olyan egyszerű, mint régen: sokan élnek olyan társadalmakban, amelyeket nehéz megérteni. A megszokott dolgokban bekövetkező változások elbizonytalaníthatják az embereket. Ezért egyesek a vallásukban keresnek valamit, ami nem változik. Olyan szabályokat akarnak arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell cselekedni, amelyek nem változnak. Ezért a vallásukat olyan dolognak tekintik, ami nem változik.
Egy régebbi történelmi előzményért lásd: Reformáció.
A fundamentalizmus is egy védjegyes övezeti márka "a gyermekek megverésére". A Fundamentalizmus bőrszíjak számtalan művészeti kiállításon szerepeltek, hogy szatirizálják a fundamentalista keresztényeket, akik azt hiszik, hogy Istenük azt akarja, hogy megverjék a gyerekeket. A Fundamentalizmus művész és a Fundamentalizmus egyetlen nyilvánosan elismert tulajdonosa, Daniel Vander Ley a gyermekjogok szószólója, aki a "Fundamentalizmus Amerika első számú gyermekbántalmazási márkája" nevű márkáját arra használja, hogy világszerte szembeszálljon a kormányokkal az iskolai és otthoni testi fenyítési gyakorlatok miatt. A testi fenyítés 19 amerikai államban még mindig előfordul az állami iskolákban.
Egy mormon és feleségei az ördögök dallamára táncolnak , 1850-es illusztráció.
Tanulságos tábla a futballszurkolóknak a Michigan State campusán
Tiltakozás egy iszlámellenes film ellen Bahreinben. A transzparens szövege lefordítva így hangzik: "Az iszlám nemzet nem tűri meg azokat, akik megsértik szentségeit".
Terminológia
Néhányan, akiket vallási fundamentalistáknak neveznek, nem szeretik ezt a megnevezést, mivel a kifejezésnek más jelentése is van. Azért nem szeretik, mert a "vallási fundamentalista" kifejezéshez negatív gondolatok fűződnek. Sok ember, aki politikailag progresszív vagy liberális, néha nem szereti a vallási fundamentalistákat. Olyan rossz dolgokat hisznek róluk, mint például, hogy nem okosak, nem műveltek, vagy hogy nem tisztelik az emberek emberi jogait.
Vannak, akik keresztény fundamentalisták, akiknek tetszik ez a kifejezés, és ezt használják saját maguk elnevezésére. De nem szeretik, ha vallási fundamentalistáknak nevezik őket, mert az iszlám fundamentalisták ugyanebbe a csoportba tartoznak.
Történelem
A fundamentalizmus mozgalomként indult az Egyesült Államokban, a huszadik század első évtizedében a Princeton Teológiai Szeminárium konzervatív presbiteriánus akadémikusai és teológusai között. Hamarosan elterjedt a baptisták és más felekezetek konzervatívjai között az első világháború alatt és közvetlenül azt követően. A mozgalom célja az ortodox protestáns kereszténység megerősítése és buzgó védelme volt a liberális teológia, a német felsőbb kritika, a darwinizmus és más, a kereszténységre nézve károsnak tartott mozgalmak kihívásaival szemben.
A "fundamentalizmus" kifejezés a Niagara Bibliakonferenciában (1878-1897) gyökerezik, amely meghatározta azokat a dolgokat, amelyek alapvetőek a keresztény hitben. A kifejezést használták a "The Fundamentals" (A fundamentumok) című, 1910-ben kiadott, öt témáról szóló tizenkét könyvből álló gyűjteményre is, amelyet Milton és Lyman Stewart finanszírozott.
A fundamentalizmus kérdései
Nem minden vallási fundamentalista hisz ugyanabban. De sok olyan kérdés van, amiről határozottan hisznek. Ezek közül néhány kérdés még a különböző vallásokban is hasonló. Néhány ilyen kérdés a következő:
- Abortusz
- Homoszexualitás
- Feminizmus (vagy a nők jogai)
- Szex házasság előtt
- Fogamzásgátlás
- A vallás mint a törvények alapja
- Vallástanítás az iskolákban
- Tudomány
Kritika
A fundamentalista álláspontokat számos kritika érte. Az egyik leggyakoribb az, hogy a fundamentalista csoport egyes állításai nem bizonyíthatóak, irracionálisak, bizonyíthatóan hamisak vagy ellentétesek a tudományos bizonyítékokkal. . E kritikák némelyikét például Clarence Darrow állította a Scopes-majomperben.
Egy másik ok, hogy a vallási meggyőződések a sokszínű, toleráns társadalmakban nem tudnak jól átültetni törvényekbe vagy szociálpolitikába. Ez a kritika a szekularizmust támogatja, mint a társadalmi harmónia és stabilitás jobb alapját.
Az egyik kritikus, Elliot N. Dorff azt írta:
A fundamentalista program gyakorlati megvalósításához az eredeti szöveg ősi nyelvének tökéletes ismeretére lenne szükség, már ha a változatok között valóban az igazi szöveg (megtalálható...). Ráadásul az ember az, aki ezt a megértést generációk között továbbadja. Még ha valaki Isten szó szerinti szavát akarná is követni, akkor is szükség van arra, hogy az emberek először megértsék ezt a szót, (szükség van) emberi értelmezésre. Ezen a folyamaton keresztül az emberi tévedés elválaszthatatlanul belekeveredik magába az isteni szó értelmébe. Ennek következtében lehetetlen követni Isten vitathatatlan szavát; csak Isten akaratának emberi megértését lehet elérni.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fundamentalizmus?
V: A fundamentalizmus olyan jól meghatározott értékek és meggyőződések összessége, amelyeket abszolútnak és nem változtathatónak tekintenek. Gyakran használják olyan embercsoportok leírására, akik elkötelezettek amellett, hogy erkölcsi és vallási értékeik szerint viselkedjenek vagy cselekedjenek, még akkor is, ha ezek az értékek népszerűtlenek vagy sokak által kritizáltak.
K: Mikor jelent meg először a "fundamentalizmus" kifejezés?
V: A "fundamentalizmus" kifejezést először a 20. század elején használták az Egyesült Államok protestáns közösségének néhány olyan emberére, akiknek jól meghatározott ("alapvető") értékrendjük volt, amely szemben állt a modernebb eszmékkel.
K: Hogyan tekintettek a fundamentalizmusra történelmileg?
V: Történelmileg a fundamentalizmust a modern társadalomra adott válasznak tekintették; olyasmit nyújt, ami nem változik, amikor a megszokott dolgok miatt az emberek bizonytalannak érezhetik magukat. Az emberek olyan szabályokat keresnek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell cselekedni, amelyek nem változnak, ezért a vallásukra úgy tekintenek, mint erre a dologra, ami nem változik.
K: Mi a példa a fundamentalista viselkedésre?
V: A fundamentalista viselkedésre példa az, ha valaki szigorúan ragaszkodik a vallási és erkölcsi meggyőződéséhez, még akkor is, ha ez a meggyőződés sok ember számára népszerűtlen vagy kritizált.
K: Van a fundamentalizmusnak régebbi történelmi előzménye?
V: Igen, a fundamentalizmus egyik régebbi történelmi előzménye a reformáció kora.
K: Van más jelentése is a "fundamentalizmusnak"?
V: Igen, a "fundamentalizmus" a "gyermekeket verő" övek védjegyoltalom alatt álló márkája is. A Fundamentalizmus bőrszíjakat művészeti kiállításokon mutatták be, hogy szatirizálják a fundamentalista keresztényeket, akik azt hiszik, hogy Istenük azt akarja, hogy megverjék a gyerekeket.
