Fundamentalizmus: vallási meghatározás, eredet és társadalmi hatások
Fundamentalizmus: vallási meghatározás, eredet és társadalmi hatások — történeti gyökerek, modern mozgalmak, motivációk és a társadalomra gyakorolt politikai, kulturális következmények áttekintése.
A fundamentalizmust először az Egyesült Államok protestáns közösségének egyes tagjaira használták a 20. század elején. Ezek az emberek olyan jól meghatározott, „alapvető” hitelvekhez ragaszkodtak, amelyek szemben álltak a társadalom modernizációjával és bizonyos tudományos vagy kulturális újításokkal. Különösen fontosnak tartották, hogy következetesen tartsanak ki a hit által közvetített szabályok mellett, és sok esetben a Biblia szó szerinti értelmezését tekintették irányadónak. Amikor valaki a vallás tanításait abszolút igazságként kezeli, és nem fogad el belőlük következetes változtatást, akkor gyakran beszélünk fundamentalizmusról.
Mai használat és általános jellemzés
Ma a kifejezést általánosabban alkalmazzák: olyan csoportokra is mondják, amelyek makacsul ragaszkodnak erkölcsi vagy vallási értékeikhez, és azok szerint kívánnak élni, még akkor is, ha ezek az értékek vitatottak vagy kevésbé népszerűek a társadalom nagyobb részében. A modern fundamentaliszták gyakran vissza akarnak térni bizonyos ideológiai vagy vallási gyökerekhez, illetve ellenállnak a gyors társadalmi változásoknak.
Eredet és történelmi háttér
A vallási alapú fundamentalizmus jelensége a 19. század végétől és a 20. század elejétől terjedt el szélesebb körben a társadalomban. Sok kutató a jelenséget a modernitásra, a tudományos szemlélet, az urbanizáció és a globalizáció gyorsuló folyamataira adódó válaszként értelmezi. Egy korábbi történelmi előzményként gyakran hivatkoznak a Reformáció mozgalmára, amely szintén erős hitbéli és doktrinális vitákat indított el.
Fő jellemzők
- Szkripturalizmus: a szentírás szó szerinti vagy szigorú értelmezése.
- Válasz a modernitásra: elutasítás vagy kritikája a modern tudományos, társadalmi és kulturális normáknak.
- Identitás és közösségi kohézió: erős közösségi identitás, amely védelmet nyújt a bizonytalanság és gyors változások idején.
- Elkülönülés és „mi–ők” gondolkodás: világos határok a hívők és a „világi” vagy heterodox csoportok között.
- Autoritás és tekintély: vezető szerepek és gyakran hierarchikus szerveződés, illetve a hagyományos tanításokhoz való engedelmesség.
Típusok és példák
A fundamentalizmus nem korlátozódik egyetlen vallásra. Létezik keresztény (például bizonyos amerikai protestáns irányzatok), muszlim (iszlám megújuló vagy konzervatív mozgalmak), hindu, zsidó és más vallásokon belüli fundamentális tendenciák is. Emellett politikai és ideológiai formákban is előfordulhat, amikor valaki egy adott eszmerendszer „alapvető” elemeihez ragaszkodik.
Társadalmi hatások
A fundamentalizmus társadalmi hatásai sokrétűek és ellentmondásosak lehetnek:
- Politikai befolyás: befolyásolhatja a közpolitikát, jogalkotást és választási viselkedést.
- Oktatás: konfliktusokhoz vezethet az iskolai tananyag, például a törzsfejlődés és a teremtés tanítása körül.
- Emberi jogok és egyéni szabadságok: bizonyos fundamentális értelmezések korlátozhatják nők, szexuális kisebbségek és más csoportok jogait.
- Radikalizálódás és erőszak: bár a fundamentalizmus önmagában nem jelent feltétlenül erőszakot, néhány esetben radikális csoportokhoz és erőszakos megnyilvánulásokhoz vezetett.
- Közösségi támogatás: sok fundamentális közösség erős szociális hálót és érzelmi támogatást nyújt tagjainak.
Tudományos vizsgálat
Szociológusok, vallástörténészek és politológusok a fundamentalizmust gyakran a modern társadalomra adott válaszként vizsgálják. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a fundamentalizmus nem egyetlen egységes jelenség: a helyi történelmi, kulturális és politikai környezettől nagyban függ, hogyan jelenik meg és milyen következményekkel jár.
Művészeti és szatirikus használat
A „fundamentalizmus” kifejezést időnként művészeti provokációkban és kritikai kampányokban is használják. Például léteznek olyan művészeti projektek és márkák, amelyek a fogalmat szatirikusan értelmezik vagy társadalmi problémák — például a testi fenyítés — ellen emelik fel a hangjukat. Egyes esetekben az alkotók így kívánnak rámutatni bizonyos vallási gyakorlathoz vagy társadalmi nézetekhez kapcsolódó problémákra, és ezzel párbeszédet kezdeményezni.
Összefoglalva: a fundamentalizmus komplex és sokszínű jelenség. Leírható, mint a változásokra adott reakció, amely a vallási vagy ideológiai alapelvek merev fenntartásában nyilvánul meg, de megjelenése és következményei erősen függnek a konkrét társadalmi és történelmi kontextustól.
Egy mormon és feleségei az ördögök dallamára táncolnak , 1850-es illusztráció.
Tanulságos tábla a futballszurkolóknak a Michigan State campusán
Tiltakozás egy iszlámellenes film ellen Bahreinben. A transzparens szövege lefordítva így hangzik: "Az iszlám nemzet nem tűri meg azokat, akik megsértik szentségeit".
Terminológia
Néhányan, akiket vallási fundamentalistáknak neveznek, nem szeretik ezt a megnevezést, mivel a kifejezésnek más jelentése is van. Azért nem szeretik, mert a "vallási fundamentalista" kifejezéshez negatív gondolatok fűződnek. Sok ember, aki politikailag progresszív vagy liberális, néha nem szereti a vallási fundamentalistákat. Olyan rossz dolgokat hisznek róluk, mint például, hogy nem okosak, nem műveltek, vagy hogy nem tisztelik az emberek emberi jogait.
Vannak, akik keresztény fundamentalisták, akiknek tetszik ez a kifejezés, és ezt használják saját maguk elnevezésére. De nem szeretik, ha vallási fundamentalistáknak nevezik őket, mert az iszlám fundamentalisták ugyanebbe a csoportba tartoznak.
Történelem
A fundamentalizmus mozgalomként indult az Egyesült Államokban, a huszadik század első évtizedében a Princeton Teológiai Szeminárium konzervatív presbiteriánus akadémikusai és teológusai között. Hamarosan elterjedt a baptisták és más felekezetek konzervatívjai között az első világháború alatt és közvetlenül azt követően. A mozgalom célja az ortodox protestáns kereszténység megerősítése és buzgó védelme volt a liberális teológia, a német felsőbb kritika, a darwinizmus és más, a kereszténységre nézve károsnak tartott mozgalmak kihívásaival szemben.
A "fundamentalizmus" kifejezés a Niagara Bibliakonferenciában (1878-1897) gyökerezik, amely meghatározta azokat a dolgokat, amelyek alapvetőek a keresztény hitben. A kifejezést használták a "The Fundamentals" (A fundamentumok) című, 1910-ben kiadott, öt témáról szóló tizenkét könyvből álló gyűjteményre is, amelyet Milton és Lyman Stewart finanszírozott.
A fundamentalizmus kérdései
Nem minden vallási fundamentalista hisz ugyanabban. De sok olyan kérdés van, amiről határozottan hisznek. Ezek közül néhány kérdés még a különböző vallásokban is hasonló. Néhány ilyen kérdés a következő:
- Abortusz
- Homoszexualitás
- Feminizmus (vagy a nők jogai)
- Szex házasság előtt
- Fogamzásgátlás
- A vallás mint a törvények alapja
- Vallástanítás az iskolákban
- Tudomány
Kritika
A fundamentalista álláspontokat számos kritika érte. Az egyik leggyakoribb az, hogy a fundamentalista csoport egyes állításai nem bizonyíthatóak, irracionálisak, bizonyíthatóan hamisak vagy ellentétesek a tudományos bizonyítékokkal. . E kritikák némelyikét például Clarence Darrow állította a Scopes-majomperben.
Egy másik ok, hogy a vallási meggyőződések a sokszínű, toleráns társadalmakban nem tudnak jól átültetni törvényekbe vagy szociálpolitikába. Ez a kritika a szekularizmust támogatja, mint a társadalmi harmónia és stabilitás jobb alapját.
Az egyik kritikus, Elliot N. Dorff azt írta:
A fundamentalista program gyakorlati megvalósításához az eredeti szöveg ősi nyelvének tökéletes ismeretére lenne szükség, már ha a változatok között valóban az igazi szöveg (megtalálható...). Ráadásul az ember az, aki ezt a megértést generációk között továbbadja. Még ha valaki Isten szó szerinti szavát akarná is követni, akkor is szükség van arra, hogy az emberek először megértsék ezt a szót, (szükség van) emberi értelmezésre. Ezen a folyamaton keresztül az emberi tévedés elválaszthatatlanul belekeveredik magába az isteni szó értelmébe. Ennek következtében lehetetlen követni Isten vitathatatlan szavát; csak Isten akaratának emberi megértését lehet elérni.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fundamentalizmus?
V: A fundamentalizmus olyan jól meghatározott értékek és meggyőződések összessége, amelyeket abszolútnak és nem változtathatónak tekintenek. Gyakran használják olyan embercsoportok leírására, akik elkötelezettek amellett, hogy erkölcsi és vallási értékeik szerint viselkedjenek vagy cselekedjenek, még akkor is, ha ezek az értékek népszerűtlenek vagy sokak által kritizáltak.
K: Mikor jelent meg először a "fundamentalizmus" kifejezés?
V: A "fundamentalizmus" kifejezést először a 20. század elején használták az Egyesült Államok protestáns közösségének néhány olyan emberére, akiknek jól meghatározott ("alapvető") értékrendjük volt, amely szemben állt a modernebb eszmékkel.
K: Hogyan tekintettek a fundamentalizmusra történelmileg?
V: Történelmileg a fundamentalizmust a modern társadalomra adott válasznak tekintették; olyasmit nyújt, ami nem változik, amikor a megszokott dolgok miatt az emberek bizonytalannak érezhetik magukat. Az emberek olyan szabályokat keresnek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell cselekedni, amelyek nem változnak, ezért a vallásukra úgy tekintenek, mint erre a dologra, ami nem változik.
K: Mi a példa a fundamentalista viselkedésre?
V: A fundamentalista viselkedésre példa az, ha valaki szigorúan ragaszkodik a vallási és erkölcsi meggyőződéséhez, még akkor is, ha ez a meggyőződés sok ember számára népszerűtlen vagy kritizált.
K: Van a fundamentalizmusnak régebbi történelmi előzménye?
V: Igen, a fundamentalizmus egyik régebbi történelmi előzménye a reformáció kora.
K: Van más jelentése is a "fundamentalizmusnak"?
V: Igen, a "fundamentalizmus" a "gyermekeket verő" övek védjegyoltalom alatt álló márkája is. A Fundamentalizmus bőrszíjakat művészeti kiállításokon mutatták be, hogy szatirizálják a fundamentalista keresztényeket, akik azt hiszik, hogy Istenük azt akarja, hogy megverjék a gyerekeket.
Keres