A Római Birodalom hanyatlása és bukása
A Római Birodalom hanyatlása és bukása a 18. századi angol történész, Edward Gibbon fontos könyvének rövid címe. A könyv a Római Birodalmat - és a nyugati civilizáció egészét - a Kr. u. I. század végétől a Keleti vagy Bizánci Birodalom bukásáig követi nyomon.
Hat kötetben jelent meg, az I. kötettől 1776-ban a IV., V. és VI. kötetig 1788-89-ben. A mű a Római Birodalom, Európa és a katolikus egyház történetét öleli fel Kr. u. 98-tól Kr. u. 1590-ig, és tárgyalja a Római Birodalom hanyatlását keleten és bukását nyugaton. Viszonylagos objektivitása és elsődleges források erőteljes felhasználása miatt módszertana mintául szolgált a későbbi történészek számára. Ez vezetett ahhoz, hogy Gibbont az "ókori Róma első modern történészének" nevezték.
Edward Gibbon (1737-1794).
Szakdolgozat
Gibbon magyarázatot adott arra, hogy miért bukott el a Római Birodalom.Gibbon szerint a Római Birodalom azért hódolt be a barbár invázióknak, mert polgárai fokozatosan elvesztették "polgári erényeiket". Gyengévé váltak, és barbár zsoldosokat használtak birodalmuk védelmére, akik aztán olyan sokan lettek, hogy képesek voltak átvenni a hatalmat a birodalom felett.
Úgy vélte, a rómaiak nem voltak hajlandóak a keményebb, "férfiasabb" katonai életmódra. Gibbon emellett azzal érvelt, hogy a kereszténység azt a hitet keltette, hogy a halál után egy jobb élet létezik. Ez a jelen iránti közömbösséget táplálta a római polgárok körében, és elfojtotta bennük a birodalomért való áldozathozatal iránti vágyat. Úgy vélte továbbá, hogy a pacifizmus inkább gátolta a hagyományos római harci szellemet. Végül pedig, más felvilágosult gondolkodókhoz hasonlóan, Gibbon is megvetette a középkort, mint papoktól terhes, babonás, "sötét korszakot". Csak az ész és a racionális gondolkodás saját korszakában - így vélte - indulhatott újra fejlődésnek az emberi történelem.
Gibbon a praetoriánus gárdát tekinti a birodalom kezdeti hanyatlásának és végső összeomlásának fő katalizátorának, amelyet Augustus vetett el a birodalom kezdetén. Ismételten példákat említ arra, hogy a pretoriánus gárda visszaélt hatalmával, aminek katasztrofális következményei lettek, beleértve a császári merényletek számos esetét és a fizetésemelés iránti szüntelen követeléseket.
Nézetek a kereszténységről
Az I. kötetben, különösen a XV. és XVI. fejezetben Gibbon megkérdőjelezte az egyháztörténelmet. A keresztény mártírok számát jóval kisebbre becsülte, mint azt korábban gondolták. Az egyház korai történetének változatát korábban ritkán kérdőjelezték meg. Gibbon számára azonban az egyházi írások másodlagos források voltak. Ő elkerülte őket, és inkább az elsődleges forrásokat használta fel abból a korból, amelyről írt. Ez az egyik oka annak, hogy Gibbont az "első modern történészként" emlegetik.
Gibbon fő elmélete az volt, hogy a kereszténység a birodalom hanyatlásának és bukásának elsődleges tényezője.
"A kereszténység bevezetése, vagy legalábbis a vele való visszaélés némileg befolyásolta a Római Birodalom hanyatlását és bukását. A papság sikeresen hirdette a türelem és a kishitűség tanait; a társadalom aktív erényeit elrettentették; a katonai szellem utolsó maradványait pedig a kolostorban temették el".
És általánosságban:
"A római világban uralkodó különböző istentiszteleti módokat a nép egyformán igaznak, a filozófusok egyformán hamisnak, az elöljárók pedig egyformán hasznosnak tartották". (1. kötet, 1. fejezet)
A későbbi történészek többnyire nem értettek egyet Gibbonnal. Ma a történészek inkább a gazdasági és katonai tényezőket elemzik Róma hanyatlásában.
Kérdések és válaszok
K: Ki írta A Római Birodalom hanyatlása és bukása című filmet?
A: A Római Birodalom hanyatlása és bukása című könyvet Edward Gibbon 18. századi angol történész írta.
K: Hány kötetből áll a könyv?
V: A könyv hat kötetből áll, az 1776-ban megjelent I. kötettől az 1788-89-ben megjelent IV., V. és VI. kötetig.
K: Milyen időszakot ölel fel a könyv?
V: A mű a Római Birodalom, Európa és a katolikus egyház történetét öleli fel Kr. u. 98-tól Kr. u. 1590-ig.
K: Mit tárgyal a könyv?
V: A könyv a Római Birodalom hanyatlását keleten és bukását nyugaton tárgyalja.
K: Mi az egyedi Gibbon módszertanában?
V: Gibbon módszertana viszonylag objektív volt, és nagymértékben felhasználta az elsődleges forrásokat, ami a későbbi történészek számára mintául szolgált. Ez vezetett ahhoz, hogy "az ókori Róma első modern történészének" nevezték.
K: Miért tartják fontosnak ezt a művet?
V: Ezt a művet azért tartják fontosnak, mert a nyugati civilizáció egészét követi nyomon a Kr. u. első század végétől Kr. u. 1590-ig, és betekintést nyújt abba, hogy a civilizációk hogyan emelkednek és buknak az idők során.
