Keresztes háborúk

Első keresztes hadjáratok

I. Alexius a Bizánci Birodalom uralkodója volt. Amikor Alexius 1095-ben segítséget kért birodalma megvédéséhez a szeldzsuk törökök ellen, II. urbán pápa minden keresztényt arra kért, hogy csatlakozzon a törökök elleni háborúhoz. A pápa azt mondta a keresztényeknek, hogy a háborúban való harcban Isten megbocsát a bűneikért, és ha a keresztes hadjáratban halnak meg, egyenesen a mennybe jutnak. A keresztény katonákat "keresztes lovagoknak" nevezték el. A keresztény seregek Jeruzsálembe vonultak, útközben több várost is megtámadtak. 1099-ben megnyerték a Jeruzsálemért vívott csatát. Az első keresztes hadjárat eredményeként négy keresztes állam jött létre. Ezek az Edesszai Megye, az Antiochiai Hercegség, a Tripoli Megye és a Jeruzsálemi Királyság voltak.

Első keresztes hadjáratok

I. Alexius a Bizánci Birodalom uralkodója volt. Amikor Alexius 1095-ben segítséget kért birodalma megvédéséhez a szeldzsuk törökök ellen, II. urbán pápa minden keresztényt arra kért, hogy csatlakozzon a törökök elleni háborúhoz. A pápa azt mondta a keresztényeknek, hogy a háborúban való harcban Isten megbocsát a bűneikért, és ha a keresztes hadjáratban halnak meg, egyenesen a mennybe jutnak. A keresztény katonákat "keresztes lovagoknak" nevezték el. A keresztény seregek Jeruzsálembe vonultak, útközben több várost is megtámadtak. 1099-ben megnyerték a Jeruzsálemért vívott csatát. Az első keresztes hadjárat eredményeként négy keresztes állam jött létre. Ezek az Edesszai Megye, az Antiochiai Hercegség, a Tripoli Megye és a Jeruzsálemi Királyság voltak.

Második keresztes hadjárat

Néhány év béke után Clairvaux-i Bernát új keresztes hadjáratra hívott, amikor Edessza városát megtámadták a törökök. Francia és német seregek vonultak a Szentföldre 1147-ben, de vereséget szenvedtek. Útközben a keresztesek segítettek a portugáloknak elfoglalni Lisszabont Al-Andalúztól a reconquista részeként.

Második keresztes hadjárat

Néhány év béke után Clairvaux-i Bernát új keresztes hadjáratra hívott, amikor Edessza városát megtámadták a törökök. Francia és német seregek vonultak a Szentföldre 1147-ben, de vereséget szenvedtek. Útközben a keresztesek segítettek a portugáloknak elfoglalni Lisszabont Al-Andalúztól a reconquista részeként.

Harmadik keresztes hadjárat

1187-ben Szaladin visszafoglalta Jeruzsálemet. VIII. Gergely pápa új keresztes hadjáratra szólított fel, amelyet Európa több királya vezetett: II. Fülöp francia, I. Richárd angol és I. Frigyes szent római császár. Frigyes 1190-ben megfulladt Kilíciában. A keresztes lovagok Akkonban újjáalapították a Jeruzsálemi Királyságot. Richárd legyőzte Szaladint Arszufnál és Jaffánál, de nem volt elég embere ahhoz, hogy megkísérelje Jeruzsálem visszafoglalását. Richárd és Szaladin fegyverszünetet kötött, amely lehetővé tette a keresztények számára, hogy biztonságosan átutazhassanak Jeruzsálemen. Ezt követően Richárd 1192-ben távozott. Richárd hazafelé tartva hajótörést szenvedett, ami Ausztriába vezette. Ausztriában ellensége, Leopold herceg elfogta őt, és Richárdot váltságdíjért kiváltották.

Harmadik keresztes hadjárat

1187-ben Szaladin visszafoglalta Jeruzsálemet. VIII. Gergely pápa új keresztes hadjáratra szólított fel, amelyet Európa több királya vezetett: II. Fülöp francia, I. Richárd angol és I. Frigyes szent római császár. Frigyes 1190-ben megfulladt Kilíciában. A keresztes lovagok Akkonban újjáalapították a Jeruzsálemi Királyságot. Richárd legyőzte Szaladint Arszufnál és Jaffánál, de nem volt elég embere ahhoz, hogy megkísérelje Jeruzsálem visszafoglalását. Richárd és Szaladin fegyverszünetet kötött, amely lehetővé tette a keresztények számára, hogy biztonságosan átutazhassanak Jeruzsálemen. Ezt követően Richárd 1192-ben távozott. Richárd hazafelé tartva hajótörést szenvedett, ami Ausztriába vezette. Ausztriában ellensége, Leopold herceg elfogta őt, és Richárdot váltságdíjért kiváltották.

Negyedik keresztes hadjárat

A negyedik keresztes hadjáratot III. Innocent pápa indította el 1202-ben azzal az ötlettel, hogy Egyiptomon keresztül támadja meg a Szentföldet. A velenceiek megváltoztatták ezt a keresztes hadjáratot, és a keresztény Konstantinápolyba mentek, ahol megpróbáltak egy bizánci száműzöttet a trónra ültetni. Félreértések és erőszakos cselekmények sorozata után 1204-ben kifosztották a várost.

Albigensiai keresztes hadjárat

Az albigens keresztes hadjárat 1209-ben indult a dél-franciaországi katharok felszámolására.

Gyermek keresztes hadjárat

A Gyermekkeresztes hadjárat 1212 keresztes hadjárat. A régi népi lelkesedés kitörése vezetett egy franciaországi és németországi gyermekgyűlésre. Egy francia vagy német fiú azt mondta, hogy Jézus meglátogatta őt, és azt mondta neki, hogy békésen térítse át a muszlimokat a kereszténységre. E látomás nyomán sok gyermek bandát alakított, és Olaszországba vonult. Ott hajókra tették őket, amelyek vagy felborultak egy viharban, vagy Marokkóba mentek. A legtöbb gyermek vagy éhen halt, vagy eladták őket rabszolgának.

Újabb kutatások

Az első tételben Miklós, egy németországi pásztor 1212 kora tavaszán egy csoportot vezetett át az Alpokon és Itáliába. Augusztus végén mintegy 7000-en érkeztek Genovába. Terveik azonban nem vezettek eredményre, amikor a vizek nem váltak el az ígéretnek megfelelően, és a csapat feloszlott. Néhányan hazamentek, mások talán Rómába mentek, míg megint mások a Rhône mentén Marseille-be utazhattak, ahol valószínűleg eladták őket rabszolgának. Kevesen tértek haza, és egyikük sem jutott el a Szentföldre.

A második mozgalmat egy Stephen de Cloyes nevű "pásztorfiú" vezette Châteaudun falu közelében. Az év júniusában a fiú azt mondta, hogy van egy levele a francia király számára Jézustól. Több mint 30 000 fős tömeget tudott összegyűjteni, és Saint-Denis-be ment. Ott látták, hogy csodákat tesz. II. Fülöp parancsára, a párizsi egyetem tanácsára a tömeget hazaküldték, és a legtöbben elmentek. A korabeli források egyike sem említi a tömeg tervét, hogy Jeruzsálembe menjen.

A későbbi krónikások továbbfejlesztették ezeket az eseményeket. A legújabb kutatások szerint a résztvevők nem voltak gyerekek, legalábbis nem a legfiatalabbak. Az 1200-as évek elején a vándorló szegények csoportjai kezdtek felbukkanni Európa-szerte. Ezek az emberek az akkori gazdasági változások miatt kényszerültek elvándorolni, amelyek miatt sok szegény paraszt Észak-Franciaországban és Németországban arra kényszerült, hogy eladja a földjét. Ezeket a bandákat lekezelően pueri (latinul "fiúk") néven emlegették, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Egyesült Államokban a vidéki területekről származó embereket "vidéki fiúknak" nevezik.

1212-ben egy István nevű fiatal francia és egy Miklós nevű német puer külön-külön kezdte azt állítani, hogy mindegyiküknek hasonló látomása volt Jézusról. Ez azt eredményezte, hogy a vándorló szegények e csoportjai vallási tiltakozó mozgalommá egyesültek, amely ezt a kényszerű vándorlást vallási utazásra változtatta. A pueri a keresztet követve vonultak. Jézus bibliai útjához társították magukat. Ez azonban nem egy szent háború előjátéka volt.

Abban az időben a krónikákat többnyire a katolikus egyház vezette. Ezeket latinul írták.

Harminc évvel később a krónikások e felvonulásokról szóló beszámolókat olvasva a pueri szót "gyermekeknek" fordították, anélkül, hogy megértették volna a szóhasználatot. Így született meg a gyermekkeresztes hadjárat. Az így keletkezett történet jól mutatja, hogy a keresztes hadjárat fogalma mennyire mélyen gyökerezett az akkori emberekben - a krónikások feltételezték, hogy a pueri bizonyára keresztes lovagok voltak. Ártatlanságukban visszatértek a Remete Péterre jellemző keresztes hadjárat alapjaihoz, és ugyanolyan tragikus sorsra jutottak.

Matthew Paris szerint a gyermekkeresztes hadjárat egyik vezetője 1251-ben "Le Maître de Hongrie", a pásztorok keresztes hadjáratának vezetője lett.

A gyermekkeresztes hadjárat , Gustave Doré

Negyedik keresztes hadjárat

A negyedik keresztes hadjáratot III. Innocent pápa indította el 1202-ben azzal az ötlettel, hogy Egyiptomon keresztül támadja meg a Szentföldet. A velenceiek megváltoztatták ezt a keresztes hadjáratot, és a keresztény Konstantinápolyba mentek, ahol megpróbáltak egy bizánci száműzöttet a trónra ültetni. Félreértések és erőszakos cselekmények sorozata után 1204-ben kifosztották a várost.

Albigensiai keresztes hadjárat

Az albigens keresztes hadjárat 1209-ben indult a dél-franciaországi katharok felszámolására.

Gyermek keresztes hadjárat

A Gyermekkeresztes hadjárat 1212 keresztes hadjárat. A régi népi lelkesedés kitörése vezetett egy franciaországi és németországi gyermekgyűlésre. Egy francia vagy német fiú azt mondta, hogy Jézus meglátogatta őt, és azt mondta neki, hogy békésen térítse át a muszlimokat a kereszténységre. E látomás nyomán sok gyermek bandát alakított, és Olaszországba vonult. Ott hajókra tették őket, amelyek vagy felborultak egy viharban, vagy Marokkóba mentek. A legtöbb gyermek vagy éhen halt, vagy eladták őket rabszolgának.

Újabb kutatások

Az első tételben Miklós, egy németországi pásztor 1212 kora tavaszán egy csoportot vezetett át az Alpokon és Itáliába. Augusztus végén mintegy 7000-en érkeztek Genovába. Terveik azonban nem vezettek eredményre, amikor a vizek nem váltak el az ígéretnek megfelelően, és a csapat feloszlott. Néhányan hazamentek, mások talán Rómába mentek, míg megint mások a Rhône mentén Marseille-be utazhattak, ahol valószínűleg eladták őket rabszolgának. Kevesen tértek haza, és egyikük sem jutott el a Szentföldre.

A második mozgalmat egy Stephen de Cloyes nevű "pásztorfiú" vezette Châteaudun falu közelében. Az év júniusában a fiú azt mondta, hogy van egy levele a francia király számára Jézustól. Több mint 30 000 fős tömeget tudott összegyűjteni, és Saint-Denis-be ment. Ott látták, hogy csodákat tesz. II. Fülöp parancsára, a párizsi egyetem tanácsára a tömeget hazaküldték, és a legtöbben elmentek. A korabeli források egyike sem említi a tömeg tervét, hogy Jeruzsálembe menjen.

A későbbi krónikások továbbfejlesztették ezeket az eseményeket. A legújabb kutatások szerint a résztvevők nem voltak gyerekek, legalábbis nem a legfiatalabbak. Az 1200-as évek elején a vándorló szegények csoportjai kezdtek felbukkanni Európa-szerte. Ezek az emberek az akkori gazdasági változások miatt kényszerültek elvándorolni, amelyek miatt sok szegény paraszt Észak-Franciaországban és Németországban arra kényszerült, hogy eladja a földjét. Ezeket a bandákat lekezelően pueri (latinul "fiúk") néven emlegették, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Egyesült Államokban a vidéki területekről származó embereket "vidéki fiúknak" nevezik.

1212-ben egy István nevű fiatal francia és egy Miklós nevű német puer külön-külön kezdte azt állítani, hogy mindegyiküknek hasonló látomása volt Jézusról. Ez azt eredményezte, hogy a vándorló szegények e csoportjai vallási tiltakozó mozgalommá egyesültek, amely ezt a kényszerű vándorlást vallási utazásra változtatta. A pueri a keresztet követve vonultak. Jézus bibliai útjához társították magukat. Ez azonban nem egy szent háború előjátéka volt.

Abban az időben a krónikákat többnyire a katolikus egyház vezette. Ezeket latinul írták.

Harminc évvel később a krónikások e felvonulásokról szóló beszámolókat olvasva a pueri szót "gyermekeknek" fordították, anélkül, hogy megértették volna a szóhasználatot. Így született meg a gyermekkeresztes hadjárat. Az így keletkezett történet jól mutatja, hogy a keresztes hadjárat fogalma mennyire mélyen gyökerezett az akkori emberekben - a krónikások feltételezték, hogy a pueri bizonyára keresztes lovagok voltak. Ártatlanságukban visszatértek a Remete Péterre jellemző keresztes hadjárat alapjaihoz, és ugyanolyan tragikus sorsra jutottak.

Matthew Paris szerint a gyermekkeresztes hadjárat egyik vezetője 1251-ben "Le Maître de Hongrie", a pásztorok keresztes hadjáratának vezetője lett.

A gyermekkeresztes hadjárat , Gustave Doré

Ötödik keresztes hadjárat

1213-ban IX. Gergely pápa rábírta II. Frigyes pápát az ötödik keresztes hadjárat vezetésére. Az egyház újabb keresztes hadjáratot kísérelt meg a Szentföld megtámadására. Egy Magyarországról, Ausztriából és Bajorországból érkező keresztes haderő 1219-ben elfoglalta Damietta városát Egyiptomban. A keresztesek kénytelenek voltak megadni magukat, mivel a Kairóért vívott csatát elveszítették.

Ötödik keresztes hadjárat

1213-ban IX. Gergely pápa rábírta II. Frigyes pápát az ötödik keresztes hadjárat vezetésére. Az egyház újabb keresztes hadjáratot kísérelt meg a Szentföld megtámadására. Egy Magyarországról, Ausztriából és Bajorországból érkező keresztes haderő 1219-ben elfoglalta Damietta városát Egyiptomban. A keresztesek kénytelenek voltak megadni magukat, mivel a Kairóért vívott csatát elveszítették.

Hatodik keresztes hadjárat

1228-ban II. Frigyes császár Brindisiből Szíriába hajózott. Tette ezt azután, hogy a pápa kiátkozta őt. A törökökkel tárgyalva sikerrel járt, és Jeruzsálemet, Názáretet és Betlehemet tíz évre harc nélkül átengedte a kereszteseknek. Ez volt az első nagy keresztes hadjárat, amelyet nem a pápaság kezdeményezett, és ez a tendencia folytatódott a század hátralévő részében. Ez a keresztes hadjárat mindössze egy évig, 1228-1229-ig tartott.

Hatodik keresztes hadjárat

1228-ban II. Frigyes császár Brindisiből Szíriába hajózott. Tette ezt azután, hogy a pápa kiátkozta őt. A törökökkel tárgyalva sikerrel járt, és Jeruzsálemet, Názáretet és Betlehemet tíz évre harc nélkül átengedte a kereszteseknek. Ez volt az első nagy keresztes hadjárat, amelyet nem a pápaság kezdeményezett, és ez a tendencia folytatódott a század hátralévő részében. Ez a keresztes hadjárat mindössze egy évig, 1228-1229-ig tartott.

Hetedik keresztes hadjárat

A templomosok 1243-ban vitatkoztak Egyiptommal. 1244-ben Egyiptom megtámadta Jeruzsálemet. IX. Lajos francia király 1248 és 1254 között keresztes hadjáratot indított Egyiptom ellen. Ez kudarcot vallott, és Lajos a keresztes hadjárat nagy részét Akkonban töltötte. E keresztes hadjárat közepette zajlott le az első pásztorok keresztes hadjárata 1251-ben.

Hetedik keresztes hadjárat

A templomosok 1243-ban vitatkoztak Egyiptommal. 1244-ben Egyiptom megtámadta Jeruzsálemet. IX. Lajos francia király 1248 és 1254 között keresztes hadjáratot indított Egyiptom ellen. Ez kudarcot vallott, és Lajos a keresztes hadjárat nagy részét Akkonban töltötte. E keresztes hadjárat közepette zajlott le az első pásztorok keresztes hadjárata 1251-ben.

Nyolcadik keresztes hadjárat

A nyolcadik keresztes hadjáratot a francia IX. Lajos szervezte 1270-ben, hogy segítsen a kereszteseknek Szíriában. A keresztes hadjárat azonban csak Tuniszig jutott el, ahol Lajos egy hónappal később meghalt.

Nyolcadik keresztes hadjárat

A nyolcadik keresztes hadjáratot a francia IX. Lajos szervezte 1270-ben, hogy segítsen a kereszteseknek Szíriában. A keresztes hadjárat azonban csak Tuniszig jutott el, ahol Lajos egy hónappal később meghalt.

Kilencedik keresztes hadjárat

Mielőtt király lett volna, I. Edward angol király 1271-ben keresztes hadjáratot indított. A következő évben egy fegyverszünet után visszavonult.

Kilencedik keresztes hadjárat

Mielőtt király lett volna, I. Edward angol király 1271-ben keresztes hadjáratot indított. A következő évben egy fegyverszünet után visszavonult.

A keresztes háborúk vége

Idővel az emberek más céllal indultak keresztes hadjáratokra. A keresztes hadjáratok két évszázaddal a kezdetük után értek véget, vegyes eredményeket elérve. A keresztes hadjáratok Akkó 1291-es mamlúk elestével értek véget. (a link még nem indult el).

A keresztes háborúk vége

Idővel az emberek más céllal indultak keresztes hadjáratokra. A keresztes hadjáratok két évszázaddal a kezdetük után értek véget, vegyes eredményeket elérve. A keresztes hadjáratok Akkó 1291-es mamlúk elestével értek véget. (a link még nem indult el).