Keresztes hadjáratok: A Szentföldért vívott vallási háborúk (1096–1291)
Keresztes hadjáratok 1096–1291: részletes történet a Szentföldért vívott vallási háborúkról — politikai és vallási okok, fő csaták, következmények Európára és Közel-Keletre.
A keresztes háborúk Európa és Nyugat-Ázsia keresztény és muzulmán lakossága közötti vallási és politikai jellegű fegyveres konfliktusok sorozata volt, amelyek fő célja a Szentföldnek — elsősorban Jeruzsálemnek és a hozzá kötődő szent helyeknek — az ellenőrzése volt. Mind a muszlimok, mind a keresztények ugyanazokat a földeket tartották szentnek olyan okok miatt, mint Jézus földi élete és feltámadása vagy Mohamed Mekka–Jeruzsálem közötti éjszakai útja. A leghíresebb, úgynevezett nagy keresztes hadjáratok időszaka 1096 és 1291 közé esik; ezen idő alatt kilenc nagy hadjáratot szoktak megemlíteni, de számos kisebb és regionális jellegű hadjárat is zajlott.
Okok és mozgatórugók
A keresztes hadjáratoknak egyszerre voltak vallási és világi indítékai:
- Vallási motiváció: a zarándokutak biztonságának helyreállítása, a szent helyek birtoklása, a bűnbocsánatot és búcsút ígérő egyházi támogatás.
- Politikai és gazdasági okok: területszerzés, kereskedelmi útvonalak ellenőrzése, fiatal nemesség és más katonai vezetők elfoglaltságának biztosítása.
- Keresi egyházi támogatás: a pápa és az egyházi vezetés propagandája, amely a hadjáratot szent cselekedetként mutatta be, és búcsút (indulgenciát) ígért a résztvevőknek.
- Bizánci kérés: a keleti keresztény Bizánci Birodalom katonai segítséget kért a keleti területek elleni támadások és a seldzsuk terjeszkedés miatt.
Főbb események és államok
Az első keresztes hadjáratot követően a keresztények rövid időre létrehozták a keleti parti latin államokat: a Jerusalemi Királyságot, az Antiokhéiai Hercegséget, az Edessai Grófságot és a Tripoli Grófságot. Ezeket gyakran összefoglaló néven a "Keresztes Államoknak" nevezik. A 1099-es jeruzsálemi bevétel jelentős, de véres esemény volt, amelynek során polgári lakosság és védtelen zarándokok is sokan életüket vesztették.
A muszlim oldalon kulcsszereplők és dinasztiák váltakoztak; a 12. század közepén a kurd vezető, Szaladin (Salah ad-Din) egyesítette az egyiptomi és a szíriai erőket, és 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet, ami újraindította a nyugati hadjáratokat.
A kilenc nagy keresztes hadjárat rövid áttekintése
- 1. hadjárat (1096–1099): a keresztények elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a latin államokat.
- 2. hadjárat (1147–1149): válaszként Edessa 1144-es elesésére — sikertelen kísérlet a visszaszerzésre.
- 3. hadjárat (1189–1192): a híres uralkodók (például I. Richárd, Barbarossa, Fülöp Ágost) részvételével; részleges sikerek, de Jeruzsálem nem került vissza a keresztesekhez.
- 4. hadjárat (1202–1204): eltérítették Konstantinápoly ellen; a város kifosztása után létrejött a Latin Császárság, ami súlyosan meggyengítette Bizáncot.
- 5.–9. hadjárat (13. század): több, részben kísérleti vagy kisebb méretű hadjárat, köztük a gyermekhadjárat (1212 körül) és a kilencedik, amely a végső bukás előtti utolsó nagyobb kísérlet volt; a végső keresztes állások 1291-ben, Akkó (Acre) elestével szűntek meg.
Kisebb hadjáratok és a keresztes gondolat kiterjedése
A keresztes eszme nem korlátozódott kizárólag a Szentföldre. Voltak hadjáratok a Balti-térségben (pogány elleni tevénység), az Ibériai-félszigeten a reconquista részeként, valamint belső európai események és zarándokutak során fellángoló erőszakhullámok. Ezenkívül a 13–16. század folyamán a "keresztes hadjárat" fogalma és intézménye továbbélte az egyházi és királyi politikában.
Hadviselés, szervezetek és társadalmi hatások
- Lovagrendek: a templomosok (Templar), a johanniták (Hospitallers) és a teutonok fontos katonai és gazdasági szereplőkké váltak, kórházakat, erődöket és pénzügyi hálózatot működtettek.
- Vallási és etnikai erőszak: a keresztes hadjáratok során gyakran elkövettek pogromokat és tömeges mészárlásokat — például a Rajna-vidéki zsidóság elleni erőszak a 1096-os népfelkelés során.
- Kulturális és gazdasági csere: a kereszteződések révén növekedett a kelet–nyugat közti kereskedelem, megerősödtek a tengeri köztársaságok (Velence, Genova), és transzfertörtént az ismeretek (klasszikus művek, tudományok, orvostudomány) terén.
Eredmények és hosszú távú következmények
A keresztes hadjáratok következményei összetettek és ellentmondásosak:
- Rövid távon létrejöttek és néhány évszázadon át fennmaradtak a latin államok a Szentföldön, de végül 1291-ben Acre elestével a keresztes uralom megszűnt.
- A Bizánci Birodalom meggyengülése a 4. hadjárat miatt hozzájárult a keresztesek és a keleti ortodoxok közötti bizalom megszűnéséhez.
- Növekedett a kereskedelem és a városok gazdasági ereje, különösen a mediterrán tengerparti államoké.
- A kulturális találkozások révén Európa új ismeretekhez jutott a természettudományokban, az orvostudományban és a filozófiában.
- Súlyos társadalmi és vallási következmények: felerősödött a vallási intolerancia és a zsidóság elleni erőszak, valamint mélyebb kelet–nyugat feszültségek alakultak ki.
Néhány fontos szereplő és fogalom
- Fontos keresztény vezetők: a pápák (pl. II. Orbán pápa, aki Clermont-ban felhívta a hadjáratra), európai királyok és lovagok.
- Fontos muszlim vezetők: különböző emírek és dinasztiák, köztük Szaladin, aki egyesítette az egyiptomi és szíriai erőket.
- Fogalmak: a keresztesek szó eredete a kereszt jelből fakad — a "kereszt" jelképe volt a résztvevők megtisztelő küldetésének —, míg az arab oldalon a "dzsihád" szó a küzdelemre, erőfeszítésre utal, különböző vallási és katonai kontextusokban.
A keresztes hadjáratok története tehát vallási meggyőződésből, politikai és gazdasági érdekekből, valamint személyes ambíciókból egyaránt fakadt. A korszak emlékei ma is élénken jelen vannak a tárgyi emlékekben, a művészetben és a történelmi emlékezetben: a Szentföldön található jelentős helyek ma is fontosak mindhárom nagy monoteista vallás — az iszlám, a judaizmus és a kereszténység — számára. Ezt a földet ma Izraelnek nevezik; Jeruzsálem, Názáret, Betlehem és más helyek történelmi fontossága a kor eseményeivel együtt még ma is élő téma. A térség évszázadokon át tartó konfliktusai és együttélései a középkori keresztes történet részét képezik.
Első keresztes hadjáratok
I. Alexius a Bizánci Birodalom uralkodója volt. Amikor Alexius 1095-ben segítséget kért birodalma megvédéséhez a szeldzsuk törökök ellen, II. urbán pápa minden keresztényt arra kért, hogy csatlakozzon a törökök elleni háborúhoz. A pápa azt mondta a keresztényeknek, hogy a háborúban való harcban Isten megbocsát a bűneikért, és ha a keresztes hadjáratban halnak meg, egyenesen a mennybe jutnak. A keresztény katonákat "keresztes lovagoknak" nevezték el. A keresztény seregek Jeruzsálembe vonultak, útközben több várost is megtámadtak. 1099-ben megnyerték a Jeruzsálemért vívott csatát. Az első keresztes hadjárat eredményeként négy keresztes állam jött létre. Ezek az Edesszai Megye, az Antiochiai Hercegség, a Tripoli Megye és a Jeruzsálemi Királyság voltak.
Első keresztes hadjáratok
I. Alexius a Bizánci Birodalom uralkodója volt. Amikor Alexius 1095-ben segítséget kért birodalma megvédéséhez a szeldzsuk törökök ellen, II. urbán pápa minden keresztényt arra kért, hogy csatlakozzon a törökök elleni háborúhoz. A pápa azt mondta a keresztényeknek, hogy a háborúban való harcban Isten megbocsát a bűneikért, és ha a keresztes hadjáratban halnak meg, egyenesen a mennybe jutnak. A keresztény katonákat "keresztes lovagoknak" nevezték el. A keresztény seregek Jeruzsálembe vonultak, útközben több várost is megtámadtak. 1099-ben megnyerték a Jeruzsálemért vívott csatát. Az első keresztes hadjárat eredményeként négy keresztes állam jött létre. Ezek az Edesszai Megye, az Antiochiai Hercegség, a Tripoli Megye és a Jeruzsálemi Királyság voltak.
Második keresztes hadjárat
Néhány év béke után Clairvaux-i Bernát új keresztes hadjáratra hívott, amikor Edessza városát megtámadták a törökök. Francia és német seregek vonultak a Szentföldre 1147-ben, de vereséget szenvedtek. Útközben a keresztesek segítettek a portugáloknak elfoglalni Lisszabont Al-Andalúztól a reconquista részeként.
Második keresztes hadjárat
Néhány év béke után Clairvaux-i Bernát új keresztes hadjáratra hívott, amikor Edessza városát megtámadták a törökök. Francia és német seregek vonultak a Szentföldre 1147-ben, de vereséget szenvedtek. Útközben a keresztesek segítettek a portugáloknak elfoglalni Lisszabont Al-Andalúztól a reconquista részeként.
Harmadik keresztes hadjárat
1187-ben Szaladin visszafoglalta Jeruzsálemet. VIII. Gergely pápa új keresztes hadjáratra szólított fel, amelyet Európa több királya vezetett: II. Fülöp francia, I. Richárd angol és I. Frigyes szent római császár. Frigyes 1190-ben megfulladt Kilíciában. A keresztes lovagok Akkonban újjáalapították a Jeruzsálemi Királyságot. Richárd legyőzte Szaladint Arszufnál és Jaffánál, de nem volt elég embere ahhoz, hogy megkísérelje Jeruzsálem visszafoglalását. Richárd és Szaladin fegyverszünetet kötött, amely lehetővé tette a keresztények számára, hogy biztonságosan átutazhassanak Jeruzsálemen. Ezt követően Richárd 1192-ben távozott. Richárd hazafelé tartva hajótörést szenvedett, ami Ausztriába vezette. Ausztriában ellensége, Leopold herceg elfogta őt, és Richárdot váltságdíjért kiváltották.
Harmadik keresztes hadjárat
1187-ben Szaladin visszafoglalta Jeruzsálemet. VIII. Gergely pápa új keresztes hadjáratra szólított fel, amelyet Európa több királya vezetett: II. Fülöp francia, I. Richárd angol és I. Frigyes szent római császár. Frigyes 1190-ben megfulladt Kilíciában. A keresztes lovagok Akkonban újjáalapították a Jeruzsálemi Királyságot. Richárd legyőzte Szaladint Arszufnál és Jaffánál, de nem volt elég embere ahhoz, hogy megkísérelje Jeruzsálem visszafoglalását. Richárd és Szaladin fegyverszünetet kötött, amely lehetővé tette a keresztények számára, hogy biztonságosan átutazhassanak Jeruzsálemen. Ezt követően Richárd 1192-ben távozott. Richárd hazafelé tartva hajótörést szenvedett, ami Ausztriába vezette. Ausztriában ellensége, Leopold herceg elfogta őt, és Richárdot váltságdíjért kiváltották.
Negyedik keresztes hadjárat
A negyedik keresztes hadjáratot III. Innocent pápa indította el 1202-ben azzal az ötlettel, hogy Egyiptomon keresztül támadja meg a Szentföldet. A velenceiek megváltoztatták ezt a keresztes hadjáratot, és a keresztény Konstantinápolyba mentek, ahol megpróbáltak egy bizánci száműzöttet a trónra ültetni. Félreértések és erőszakos cselekmények sorozata után 1204-ben kifosztották a várost.
Albigensiai keresztes hadjárat
Az albigens keresztes hadjárat 1209-ben indult a dél-franciaországi katharok felszámolására.
Gyermek keresztes hadjárat
A Gyermekkeresztes hadjárat 1212 keresztes hadjárat. A régi népi lelkesedés kitörése vezetett egy franciaországi és németországi gyermekgyűlésre. Egy francia vagy német fiú azt mondta, hogy Jézus meglátogatta őt, és azt mondta neki, hogy békésen térítse át a muszlimokat a kereszténységre. E látomás nyomán sok gyermek bandát alakított, és Olaszországba vonult. Ott hajókra tették őket, amelyek vagy felborultak egy viharban, vagy Marokkóba mentek. A legtöbb gyermek vagy éhen halt, vagy eladták őket rabszolgának.
Újabb kutatások
Az első tételben Miklós, egy németországi pásztor 1212 kora tavaszán egy csoportot vezetett át az Alpokon és Itáliába. Augusztus végén mintegy 7000-en érkeztek Genovába. Terveik azonban nem vezettek eredményre, amikor a vizek nem váltak el az ígéretnek megfelelően, és a csapat feloszlott. Néhányan hazamentek, mások talán Rómába mentek, míg megint mások a Rhône mentén Marseille-be utazhattak, ahol valószínűleg eladták őket rabszolgának. Kevesen tértek haza, és egyikük sem jutott el a Szentföldre.
A második mozgalmat egy Stephen de Cloyes nevű "pásztorfiú" vezette Châteaudun falu közelében. Az év júniusában a fiú azt mondta, hogy van egy levele a francia király számára Jézustól. Több mint 30 000 fős tömeget tudott összegyűjteni, és Saint-Denis-be ment. Ott látták, hogy csodákat tesz. II. Fülöp parancsára, a párizsi egyetem tanácsára a tömeget hazaküldték, és a legtöbben elmentek. A korabeli források egyike sem említi a tömeg tervét, hogy Jeruzsálembe menjen.
A későbbi krónikások továbbfejlesztették ezeket az eseményeket. A legújabb kutatások szerint a résztvevők nem voltak gyerekek, legalábbis nem a legfiatalabbak. Az 1200-as évek elején a vándorló szegények csoportjai kezdtek felbukkanni Európa-szerte. Ezek az emberek az akkori gazdasági változások miatt kényszerültek elvándorolni, amelyek miatt sok szegény paraszt Észak-Franciaországban és Németországban arra kényszerült, hogy eladja a földjét. Ezeket a bandákat lekezelően pueri (latinul "fiúk") néven emlegették, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Egyesült Államokban a vidéki területekről származó embereket "vidéki fiúknak" nevezik.
1212-ben egy István nevű fiatal francia és egy Miklós nevű német puer külön-külön kezdte azt állítani, hogy mindegyiküknek hasonló látomása volt Jézusról. Ez azt eredményezte, hogy a vándorló szegények e csoportjai vallási tiltakozó mozgalommá egyesültek, amely ezt a kényszerű vándorlást vallási utazásra változtatta. A pueri a keresztet követve vonultak. Jézus bibliai útjához társították magukat. Ez azonban nem egy szent háború előjátéka volt.
Abban az időben a krónikákat többnyire a katolikus egyház vezette. Ezeket latinul írták.
Harminc évvel később a krónikások e felvonulásokról szóló beszámolókat olvasva a pueri szót "gyermekeknek" fordították, anélkül, hogy megértették volna a szóhasználatot. Így született meg a gyermekkeresztes hadjárat. Az így keletkezett történet jól mutatja, hogy a keresztes hadjárat fogalma mennyire mélyen gyökerezett az akkori emberekben - a krónikások feltételezték, hogy a pueri bizonyára keresztes lovagok voltak. Ártatlanságukban visszatértek a Remete Péterre jellemző keresztes hadjárat alapjaihoz, és ugyanolyan tragikus sorsra jutottak.
Matthew Paris szerint a gyermekkeresztes hadjárat egyik vezetője 1251-ben "Le Maître de Hongrie", a pásztorok keresztes hadjáratának vezetője lett.
A gyermekkeresztes hadjárat , Gustave Doré
Negyedik keresztes hadjárat
A negyedik keresztes hadjáratot III. Innocent pápa indította el 1202-ben azzal az ötlettel, hogy Egyiptomon keresztül támadja meg a Szentföldet. A velenceiek megváltoztatták ezt a keresztes hadjáratot, és a keresztény Konstantinápolyba mentek, ahol megpróbáltak egy bizánci száműzöttet a trónra ültetni. Félreértések és erőszakos cselekmények sorozata után 1204-ben kifosztották a várost.
Albigensiai keresztes hadjárat
Az albigens keresztes hadjárat 1209-ben indult a dél-franciaországi katharok felszámolására.
Gyermek keresztes hadjárat
A Gyermekkeresztes hadjárat 1212 keresztes hadjárat. A régi népi lelkesedés kitörése vezetett egy franciaországi és németországi gyermekgyűlésre. Egy francia vagy német fiú azt mondta, hogy Jézus meglátogatta őt, és azt mondta neki, hogy békésen térítse át a muszlimokat a kereszténységre. E látomás nyomán sok gyermek bandát alakított, és Olaszországba vonult. Ott hajókra tették őket, amelyek vagy felborultak egy viharban, vagy Marokkóba mentek. A legtöbb gyermek vagy éhen halt, vagy eladták őket rabszolgának.
Újabb kutatások
Az első tételben Miklós, egy németországi pásztor 1212 kora tavaszán egy csoportot vezetett át az Alpokon és Itáliába. Augusztus végén mintegy 7000-en érkeztek Genovába. Terveik azonban nem vezettek eredményre, amikor a vizek nem váltak el az ígéretnek megfelelően, és a csapat feloszlott. Néhányan hazamentek, mások talán Rómába mentek, míg megint mások a Rhône mentén Marseille-be utazhattak, ahol valószínűleg eladták őket rabszolgának. Kevesen tértek haza, és egyikük sem jutott el a Szentföldre.
A második mozgalmat egy Stephen de Cloyes nevű "pásztorfiú" vezette Châteaudun falu közelében. Az év júniusában a fiú azt mondta, hogy van egy levele a francia király számára Jézustól. Több mint 30 000 fős tömeget tudott összegyűjteni, és Saint-Denis-be ment. Ott látták, hogy csodákat tesz. II. Fülöp parancsára, a párizsi egyetem tanácsára a tömeget hazaküldték, és a legtöbben elmentek. A korabeli források egyike sem említi a tömeg tervét, hogy Jeruzsálembe menjen.
A későbbi krónikások továbbfejlesztették ezeket az eseményeket. A legújabb kutatások szerint a résztvevők nem voltak gyerekek, legalábbis nem a legfiatalabbak. Az 1200-as évek elején a vándorló szegények csoportjai kezdtek felbukkanni Európa-szerte. Ezek az emberek az akkori gazdasági változások miatt kényszerültek elvándorolni, amelyek miatt sok szegény paraszt Észak-Franciaországban és Németországban arra kényszerült, hogy eladja a földjét. Ezeket a bandákat lekezelően pueri (latinul "fiúk") néven emlegették, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Egyesült Államokban a vidéki területekről származó embereket "vidéki fiúknak" nevezik.
1212-ben egy István nevű fiatal francia és egy Miklós nevű német puer külön-külön kezdte azt állítani, hogy mindegyiküknek hasonló látomása volt Jézusról. Ez azt eredményezte, hogy a vándorló szegények e csoportjai vallási tiltakozó mozgalommá egyesültek, amely ezt a kényszerű vándorlást vallási utazásra változtatta. A pueri a keresztet követve vonultak. Jézus bibliai útjához társították magukat. Ez azonban nem egy szent háború előjátéka volt.
Abban az időben a krónikákat többnyire a katolikus egyház vezette. Ezeket latinul írták.
Harminc évvel később a krónikások e felvonulásokról szóló beszámolókat olvasva a pueri szót "gyermekeknek" fordították, anélkül, hogy megértették volna a szóhasználatot. Így született meg a gyermekkeresztes hadjárat. Az így keletkezett történet jól mutatja, hogy a keresztes hadjárat fogalma mennyire mélyen gyökerezett az akkori emberekben - a krónikások feltételezték, hogy a pueri bizonyára keresztes lovagok voltak. Ártatlanságukban visszatértek a Remete Péterre jellemző keresztes hadjárat alapjaihoz, és ugyanolyan tragikus sorsra jutottak.
Matthew Paris szerint a gyermekkeresztes hadjárat egyik vezetője 1251-ben "Le Maître de Hongrie", a pásztorok keresztes hadjáratának vezetője lett.
A gyermekkeresztes hadjárat , Gustave Doré
Ötödik keresztes hadjárat
1213-ban IX. Gergely pápa rábírta II. Frigyes pápát az ötödik keresztes hadjárat vezetésére. Az egyház újabb keresztes hadjáratot kísérelt meg a Szentföld megtámadására. Egy Magyarországról, Ausztriából és Bajorországból érkező keresztes haderő 1219-ben elfoglalta Damietta városát Egyiptomban. A keresztesek kénytelenek voltak megadni magukat, mivel a Kairóért vívott csatát elveszítették.
Ötödik keresztes hadjárat
1213-ban IX. Gergely pápa rábírta II. Frigyes pápát az ötödik keresztes hadjárat vezetésére. Az egyház újabb keresztes hadjáratot kísérelt meg a Szentföld megtámadására. Egy Magyarországról, Ausztriából és Bajorországból érkező keresztes haderő 1219-ben elfoglalta Damietta városát Egyiptomban. A keresztesek kénytelenek voltak megadni magukat, mivel a Kairóért vívott csatát elveszítették.
Hatodik keresztes hadjárat
1228-ban II. Frigyes császár Brindisiből Szíriába hajózott. Tette ezt azután, hogy a pápa kiátkozta őt. A törökökkel tárgyalva sikerrel járt, és Jeruzsálemet, Názáretet és Betlehemet tíz évre harc nélkül átengedte a kereszteseknek. Ez volt az első nagy keresztes hadjárat, amelyet nem a pápaság kezdeményezett, és ez a tendencia folytatódott a század hátralévő részében. Ez a keresztes hadjárat mindössze egy évig, 1228-1229-ig tartott.
Hatodik keresztes hadjárat
1228-ban II. Frigyes császár Brindisiből Szíriába hajózott. Tette ezt azután, hogy a pápa kiátkozta őt. A törökökkel tárgyalva sikerrel járt, és Jeruzsálemet, Názáretet és Betlehemet tíz évre harc nélkül átengedte a kereszteseknek. Ez volt az első nagy keresztes hadjárat, amelyet nem a pápaság kezdeményezett, és ez a tendencia folytatódott a század hátralévő részében. Ez a keresztes hadjárat mindössze egy évig, 1228-1229-ig tartott.
Hetedik keresztes hadjárat
A templomosok 1243-ban vitatkoztak Egyiptommal. 1244-ben Egyiptom megtámadta Jeruzsálemet. IX. Lajos francia király 1248 és 1254 között keresztes hadjáratot indított Egyiptom ellen. Ez kudarcot vallott, és Lajos a keresztes hadjárat nagy részét Akkonban töltötte. E keresztes hadjárat közepette zajlott le az első pásztorok keresztes hadjárata 1251-ben.
Hetedik keresztes hadjárat
A templomosok 1243-ban vitatkoztak Egyiptommal. 1244-ben Egyiptom megtámadta Jeruzsálemet. IX. Lajos francia király 1248 és 1254 között keresztes hadjáratot indított Egyiptom ellen. Ez kudarcot vallott, és Lajos a keresztes hadjárat nagy részét Akkonban töltötte. E keresztes hadjárat közepette zajlott le az első pásztorok keresztes hadjárata 1251-ben.
Nyolcadik keresztes hadjárat
A nyolcadik keresztes hadjáratot a francia IX. Lajos szervezte 1270-ben, hogy segítsen a kereszteseknek Szíriában. A keresztes hadjárat azonban csak Tuniszig jutott el, ahol Lajos egy hónappal később meghalt.
Nyolcadik keresztes hadjárat
A nyolcadik keresztes hadjáratot a francia IX. Lajos szervezte 1270-ben, hogy segítsen a kereszteseknek Szíriában. A keresztes hadjárat azonban csak Tuniszig jutott el, ahol Lajos egy hónappal később meghalt.
Kilencedik keresztes hadjárat
Mielőtt király lett volna, I. Edward angol király 1271-ben keresztes hadjáratot indított. A következő évben egy fegyverszünet után visszavonult.
Kilencedik keresztes hadjárat
Mielőtt király lett volna, I. Edward angol király 1271-ben keresztes hadjáratot indított. A következő évben egy fegyverszünet után visszavonult.
A keresztes háborúk vége
Idővel az emberek más céllal indultak keresztes hadjáratokra. A keresztes hadjáratok két évszázaddal a kezdetük után értek véget, vegyes eredményeket elérve. A keresztes hadjáratok Akkó 1291-es mamlúk elestével értek véget. (a link még nem indult el).
A keresztes háborúk vége
Idővel az emberek más céllal indultak keresztes hadjáratokra. A keresztes hadjáratok két évszázaddal a kezdetük után értek véget, vegyes eredményeket elérve. A keresztes hadjáratok Akkó 1291-es mamlúk elestével értek véget. (a link még nem indult el).
Kérdések és válaszok
Q: Mik voltak a keresztes hadjáratok?
A: A keresztes hadjáratok a keresztények és a muszlimok közötti vallási háborúk sorozata volt, amelyek 1096 és 1291 között zajlottak, főként a Közel-Keleten.
K: Mi volt a keresztes hadjáratok célja?
V: A keresztes hadjáratok fő célja az volt, hogy megszerezzék az ellenőrzést a Szentföld felett, amely ma Izrael néven ismert. Ez a föld három nagy monoteista vallás - az iszlám, a judaizmus és a kereszténység - számára fontos.
K: Hány nagy keresztes hadjárat történt ebben az időszakban?
V: Kilenc nagy keresztes hadjárat volt a 11. század és a 13. század között.
K: Voltak kisebb keresztes hadjáratok is?
V: Igen, sok kisebb keresztes hadjárat is volt, amelyek a 16. században folytatódtak egészen a reneszánszig és a reformációig. Néhány még Európán belül is zajlott (például Németországban, Ausztriában, Skandináviában és Franciaországban).
K: Mit jelent a "keresztes hadjárat" kifejezés?
V: A "keresztes hadjárat" szó a "kereszt" szóval rokon, és keresztény szent háborút jelent. A muszlimok néha az arab "dzsihád" szót használják e háborúk leírására.
K: Mikor vették át a muszlim erők az ellenőrzést Jeruzsálem felett?
V: A muszlim erők Umar kalifátusa idején, a 7. században vették át Jeruzsálemet.
K: Melyek a Szentföldön található néhány fontos vallási helyszín?
V: A Szentföldön található néhány fontos vallási helyszín: a Szikladóm, a Nyugati Fal, a Templom-hegy, az Olajfák hegye és még sok más.
Keres