Tridenti zsinat
A tridenti zsinat a római katolikus egyház 19. ökumenikus zsinata volt. A katolikus egyház fontos tagjai 1545. december 13. és 1563. december 4. között három alkalommal találkoztak Trentóban, a protestáns reformációra adott reakcióként. Kimondta az üdvösségről, a szentségekről és a bibliai kánonról szóló aktuális katolikus tanokat, választ adott minden protestáns vitára.
A pápák ellenállása és a császár elleni lázadás miatt a zsinat gyakran nem tudott akkor összeülni, amikor akart, és néha egyáltalán nem is tudott ülésezni. V. Károly szent római császár szerette volna, ha a zsinat összeül, és III. Pál pápa 1537-ben összehívta a zsinatot, de a tervek meghiúsultak. 1538-ban a zsinatra vonatkozó elképzelések ismét kudarcot vallottak. A pápa 1542-ben kérte a zsinat összehívását, de az csak 1545-ben ült össze ténylegesen. A zsinat 1547 és 1551 között nem tevékenykedett. Újra összeült 1551 és 1552 között, amikor a császár elleni lázadás miatt felfüggesztették. IV. Pál pápa (1555-1559) erősen ellenezte a protestáns eszméket, és a zsinat nem indulhatott újra, amíg utódja hivatalba nem lépett. A zsinat 1562 és 1563 között ülésezett utoljára.
A tridenti zsinat az ellenreformáció része volt. A következő ökumenikus zsinatig több mint 300 év telt el.
III. Pál pápa látta, hogy a protestáns reformáció egyre nagyobb méreteket ölt. Korábban csak néhány pap csatlakozott a reformációhoz, de hamarosan sok fejedelem, különösen Németországban, támogatta annak eszméit. Ezért III. pál pápa zsinatot kívánt. A zsinat azonban csak 1545-ben tudott összeülni, és közvetlenül Luther Márton halála előtt ülésezett. A zsinatot 1547 márciusában a pestis elkerülése ürügyén Bolognába helyezték át; anélkül, hogy tervezték volna, hogy 1549. szeptember 17-én újra összeüljön. A zsinatot újra megnyitotta Trentóban, 1551. május 1-jén, III. Julius pápa (1550-55); 1552-ben feloszlatta, IV. Pius pápa (1559-65) hívta vissza utoljára, 1562. január 18-án, amikor 1563. december 4-ig tartott.
A tridenti zsinat egyik ülése, metszet alapján
Tárgyak és általános eredmények
A tárgyak a következők voltak:
- A protestantizmus eszméinek és gyakorlatának megállítása és a katolikus egyház eszméinek támogatása.
- Megváltoztatni az egyház azon részeit és az egyházi vezetők cselekedeteit, amelyek ártottak vagy ártottak a katolikus egyház eszméinek és imázsának.
Az eredmények a következők voltak:
- A Biblia egyházi értelmezése végleges volt. Minden keresztény, aki nem értett egyet az értelmezéssel, eretneknek számított. A Bibliának és az egyházi hagyománynak azonos tekintélye volt.
- A hit és a cselekedetek viszonyát az üdvösségben a Luther Márton "egyedül hit által való megigazulás" tana körüli nézeteltéréseket követően határozták meg.
- A katolikus szokások, mint a zarándoklatok, a szentek és ereklyék tisztelete, valamint Szűz Mária tisztelete erőteljesen megerősödtek.
- A hamis bűnbocsánatok eladását és vásárlását betiltották.
A zsinat tanbeli határozatai dekrétumokra (decreta) oszlanak, amelyek a zsinati dogmák pozitív kijelentését tartalmazzák, és rövid kánonokra (canones), amelyek az eltérő protestáns nézeteket az "anathema sit" ("legyen anathema") zárómondattal ítélik el.
A dogmatikai rendeletek listája
| Tanítás | Ülés | Dátum | Canons | Rendeletek |
| A hit szimbólumáról | 3 | 1546. február 4. | Nincs | 1 |
| 4 | 1546. április 8. | Nincs | 1 | |
| Eredendő bűn | 5 | 1546. június 7. | 5 | 4 |
| Indoklás | 6 | 1547. január 13. | 33 | 16 |
| A szentségek általában | 7 | 1547. március 3. | 13 | 1 |
| 7 | 1547. március 3. | 14 | Nincs | |
| Megerősítés | 7 | 1547. március 3. | 3 | Nincs |
| Szent Eucharisztia | 13 | 1551. október 11. | 11 | 8 |
| 14 | 1551. november 15. | 15 | 15 | |
| Extrém kenet | 14 | 1551. november 4. | 4 | 3 |
| Szent Eucharisztia, Az áldozásról | 21 | 1562. június 16. | 4 | 3 |
| Szent Eucharisztia, A szentmiseáldozatról | 22 | 1562. szeptember 9. | 9 | 4 |
| Szentelések | 23 | 1563. július 15. | 8 | 3 |
| Házasság | 24 | 1563. november 11. | 12 | 1 |
| 25 | 1563. december 4. | Nincs | 1 | |
| 25 | 1563. december 4. | Nincs | 3 | |
| 25 | 1563. december 4. | Nincs | 1 |
Kapcsolódó oldalak
- Ellenreformáció
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a tridenti zsinat?
V: A tridenti zsinat a római katolikus egyház 19. ökumenikus zsinata volt. A katolikus egyház fontos tagjainak találkozója volt a protestáns reformációra reagálva, és megerősítette a katolikus tanítást az üdvösségről, a szentségekről és a bibliai kánonról.
K: Mikor került sor a zsinatra?
V: A zsinatra 1545. december 13. és 1563. december 4. között került sor.
K: Ki akarta megtartani a zsinatot?
V: V. Károly, Szent Római császár akarta megtartani a zsinatot, és III. Pál pápa hívta össze 1537-ben.
K: Miért hiúsultak meg a zsinatra vonatkozó tervek 1538-ban?
V: A zsinat tervei 1538-ban a pápai ellenállás és a császár elleni lázadás miatt meghiúsultak.
K: Miért tartott olyan sokáig, amíg Trent után újabb ökumenikus zsinatot tartottak?
V: Több mint 300 évbe telt, amíg Trent után újabb ökumenikus zsinatot tartottak, mert III. Pál pápa látta, hogy a protestáns reformáció jelentősen megerősödött, és sok fejedelem támogatta az eszméit.
