Thomas Cromwell — VIII. Henrik főminisztere és reformátor
Thomas Cromwell: VIII. Henrik befolyásos főminisztere és reformátor — a királyi hatalom és az anglikán egyház alakítója, aki a középkori kormányzást modernizálta.
Thomas Cromwell, Essex 1. grófja, KG, PC (1485 körül - 1540. július 28.) angol államférfi és jogász. VIII. Henrik király főminisztere (mint miniszterelnök) volt 1532 és 1540 között. Számos fontos tisztséget töltött be, végül Lord Chamberlain volt. Cromwell nem gazdag vagy nemesi családból származott: munkája és érdemei révén emelkedett fel az életben.
Cromwell megpróbálta modernizálni a kormányzást, de ez azt jelentette, hogy mind a nemességnek, mind az egyháznak kevesebb hatalma lesz. Emiatt felemelkedőnek tekintették. Ő volt az egyik legerősebb támogatója az angol reformációnak, az angol egyháznak a római pápasággal való szakításának. VIII. Henriket a parlament 1534-ben tette meg az anglikán egyház vezetőjévé. Cromwell az új egyház irányítását két új állásával segítette: a lelkészi helynök és a fővikárius.
Korai élet és pályafutás
Thomas Cromwell szerény sorból, vélhetően egy középkorú ügyvéd vagy kézműves családjából származott. Fiatal korában külföldre utazott, majd visszatérve Angliába jogi és kereskedelmi ismereteket szerzett. Korai pályafutása során kereskedőként és titkárként dolgozott, majd Cardinal Thomas Wolsey mellett kapott állást, ahol adminisztratív és diplomáciai tapasztalatokat szerzett. Wolsey bukása után Cromwell át tudott állni VIII. Henrik szolgálatába, és lassan a király bizalmas tanácsadójává, majd főminiszterévé vált.
Főbb hivatalok és reformok
Cromwell modernizációs célja az volt, hogy a királyi hatalmat és a központi apparátust megerősítse, és a kormányzást hatékonyabbá tegye. Ennek része volt a jogi eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív centralizáció és a parlament nagyobb szerepbe vonása a fontos kérdésekben.
- Az egyházzal kapcsolatos intézkedések: Cromwell kulcsszerepet játszott a pápai fennhatóság megszüntetésében Angliában, elősegítve az 1534-es törvényeket, amelyek a királyt tették meg az anglikán egyház fejévé. 1535 körül őt nevezte ki a király a lelkészi helynök (Vicegerent in Spirituals) és a fővikárius pozíciók valamelyikébe, így gyakorlatilag a király helyetteseként irányította az egyházi ügyeket.
- Kolostorok felszámolása: Cromwell vezette a kolostorok vagyonának felmérését és elosztását, ami jelentős bevételeket hozott a kincstárnak. A kolostorok felszámolásával kapcsolatos adminisztráció működtetésére új hivatalok és eljárások jöttek létre (például a kolostori javak kezelésével foglalkozó hivatalok, angolul gyakran a Court of Augmentations említik).
- Kormányzati átalakítások: Cromwell átszervezte a Királyi Tanács működését, erősítette a központi kormányzati apparátust, és hatékonyabb pénzügyi ellenőrzést vezetett be. Fontos szerepe volt a parlament megszokott használatának terjedésében is politikai döntések legitimizálására.
Politikai hatalom és ellenfelek
Cromwell emelkedése a hagyományos nemesi családok és a katolikus érdekek ellenében történt, ezért sok ellenfelet szerzett, különösen a konzervatív udvari csoportok, így a Norfolk hercege (a Howard család) részéről. Bár kezdetben részt vett VIII. Henrik feleségeinek ügyében, később politikai döntései – különösen a protestáns irányvonal támogatása és a házassági döntésekben vállalt szerepe – vitákat szítottak.
Bukás és kivégzés
Cromwell pozícióját végül a belső udvari intrikák, a király elégedetlensége (például az Anne of Cleves-szel kötött házasság kudarca miatt) és a konzervatív ellenfelek összeesküvése rombolta le. 1540-ben letartóztatták, árulással és más váddal illették, majd július 28-án kivégezték. Érdekes módon címeit és birtokait részben csak rövid időre kapta meg: az Essex grófságot 1540-ben nyerte el, de nem sokkal később már letartóztatták.
Örökség
Thomas Cromwell megítélése vegyes: egyes történészek reformerként, az állami intézmények modernizálójának tekintik, aki előkészítette a központosított modern állam alapjait; mások számára számító politikus volt, aki kegyetlen és számító módszerekkel érte el céljait. Mindenesetre szerepe az angol reformáció előmozdításában, az egyházi vagyon újraelosztásában és a királyi hatalom megerősítésében vitathatatlanul jelentős.
Fontosabb címek, amelyeket viselt:
- VIII. Henrik főminisztere (miniszterelnök-szerű pozíció) 1532–1540
- Essex 1. grófja (1540)
- KG — a Garter lovagja
- PC — a Privy Council tagja
Összefoglalva: Thomas Cromwell a XVI. századi Anglia egyik meghatározó államférfija volt: alacsony származása ellenére a király legfőbb tanácsadója lett, és jelentős szerepet játszott az ország vallási és közigazgatási átalakításában. Bukása és kivégzése a kor politikai kockázataira és az udvari intrikák intenzitására is rávilágít.
Bukás és kivégzés
Cromwell támogatta VIII. Henriket abban, hogy megszabaduljon Boleyn Annától, és Jane Seymourral helyettesítse. A király legfőbb minisztereként eltöltött évei alatt Cromwell számos nagyhatalmú ellenséget szerzett magának.
Végső bukását az okozta, hogy sietve arra biztatta a királyt, hogy vegye feleségül Klevei Annát. Ez volt az a házasság, amelytől Cromwell azt remélte, hogy az angol reformációt a hat cikkely okozta nemrégiben bekövetkezett kudarc után újra síkra tereli. A vállalkozás akkor vált katasztrófává, amikor Henrik király közölte Cromwell-lel, hogy a házasság nem teljesedett be. Henrik azt mondta Cromwellnek, hogy jogi úton szabadítsa ki a házasságból, de a király kénytelen volt folytatni a házasságot, különben kockáztatta a létfontosságú német szövetséget. A király és Klevei Anna házassága Cromwell számára katasztrófa volt. Ez volt az a lehetőség, amelyre Cromwell ellenfeleinek (leginkább Norfolk hercegének) szüksége volt ahhoz, hogy a bukását sürgetni tudják.
Cromwellt 1540. július 28-án végezték ki Tyburnben, ugyanazon a napon, amikor a király elvált Klevei Annától és feleségül vette Catherine Howardot.p60 Kivégzése után Thomas Cromwell fejét megfőzték, majd a London Bridge-en, London városától elfordulva egy karóra tűzték.
Henrik sajnálni kezdte Cromwell kivégzését. Körülbelül nyolc hónappal később Henrik azzal vádolta minisztereit, hogy hamis vádakkal előidézték Cromwell bukását.p496 Henrik élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy azon kesergett, hogy Cromwellt kivégezték.
Megjegyzés:
Oliver Cromwell, a forradalmi vezető, aki a 17. században megdöntötte a brit monarchiát és egy rövid életű köztársasági kormányt vezetett, Thomas Cromwell húgának, Catherine Cromwellnek (született 1482 körül) a leszármazottja volt.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Thomas Cromwell?
V: Thomas Cromwell angol államférfi és jogász volt, aki 1532 és 1540 között VIII. Henrik király legfőbb minisztere volt.
K: Hogyan került Cromwell hatalomra?
V: Cromwell nem gazdag vagy nemesi családból származott, de kemény munkával és érdemei felhasználásával jutott hatalomra.
K: Mi volt Cromwell célja a kormány modernizálásával?
V: Cromwell célja a kormány modernizálásával az volt, hogy csökkentse a nemesség és az egyház hatalmát.
K: Miért tekintették Cromwellt felemelkedőnek?
V: Cromwellt azért tekintették felemelkedőnek, mert megpróbálta modernizálni a kormányt, és csökkenteni a nemesség és az egyház hatalmát.
K: Milyen álláspontot képviselt Cromwell az angol reformációval kapcsolatban?
V: Cromwell volt az egyik legerősebb támogatója az angol reformációnak, amely az angol egyház szakítását jelentette a római pápasággal.
K: Ki tette VIII. Henriket az anglikán egyház fejévé?
V: A parlament 1534-ben VIII. Henriket tette meg az anglikán egyház fejévé.
K: Mi volt az a két új állás, amellyel Cromwell segített az új egyház irányításában?
V: A két új állás, amellyel Cromwell segített az új egyház irányításában, a lelki helynök és a főpásztor volt.
Keres