Mormonizmus: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza ismertetése

Ifjabb Joseph Smith azt mondta, hogy az Atyaisten, Jézus Krisztus és sok angyal látogatta meg. Az első látogatást nevezik az első látomásnak. Ez akkor történt, amikor Joseph 14 éves volt. Elhatározta, hogy imádkozik arról, hogy melyik valláshoz csatlakozzon. Azt mondta, hogy elment a családja New York-i házától távol eső erdőbe, imádkozott, érezte, hogy gonosz erők harcolnak ellene, és megmenekült, amikor egy ragyogó fény jelent meg fölötte. A ragyogó fényben azt mondta, hogy látta az Atyaistent és Jézus Krisztust. Azt mondták neki, hogy ne csatlakozzon egyetlen egyházhoz sem, mert egyik egyházban sincs meg a teljes igazság. Azt is mondták neki, hogy van munkájuk, amit el kell végeznie.

Joseph munkájának része volt a Mormon könyvének lefordítása. Joseph azt mondta, hogy egy Moróni nevű angyal meglátogatta őt, és megmutatta neki, hol van eltemetve egy nagyon régi könyv. Ez a könyv aranylemezekre volt írva (néha Aranylemezeknek is nevezik). Egy kőládában volt eltemetve egy dombon, Joseph New York-i otthona közelében. Moróni négy éven át évente egyszer meglátogatta Józsefet, amíg azt nem mondta Józsefnek, hogy vigye el az Aranylemezeket. Mivel a könyv nagyon régi nyelven íródott, Joseph lefordította a könyvet angolra. Ezt Isten segítségével és az "Urim" és "Thummim" nevű eszközökkel tette. A könyvet Mormon könyve címmel 1830-ban adták ki. A könyv két fő népcsoport történetét meséli el, akik több száz évvel ezelőtt Észak- és Dél-Amerikában éltek (a nefiták és a lámániták), valamint egy olyan népcsoport történetét, amely több ezer évvel ezelőtt, a Bábel tornyából való kilépés után érkezett Amerikába (a jarediták). Emellett sok mindent tanít Jézusról is. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai számára a Mormon könyve a Bibliához hasonló különleges könyv Istentől. A mormonok úgy vélik, hogy A Mormon könyve és a Biblia olvasásával az emberek megtanulhatják, hogyan kerülhetnek közelebb Istenhez, és hogyan találhatják meg a boldogságot az életben. Ez a könyv az oka annak is, hogy az egyháztagokat néha "mormonoknak" nevezik.

Ma az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának központja Utahban van, de több mint 16 millió mormon él szerte a világon. Az egyház vezetőjét elnöknek, követői pedig prófétának nevezik. Hiszik, hogy Isten vezeti a prófétát, ahogyan Isten vezette Joseph Smith-t és a prófétákat a Bibliában. Az egyház tagjai hisznek abban, hogy fontos, hogy a családok sok időt töltsenek együtt, és hogy haláluk után örökké együtt élhetnek. Az aktív tagok nem isznak alkoholt, kávét vagy teát, és nem dohányoznak. Hetente egyszer, vasárnap találkoznak a templomban, ahol szentséget osztanak, és rövid előadásokat vagy prédikációkat hallgatnak. Vasárnapi iskolát is tartanak, hogy többet tanuljanak. A gyülekezetnek hét közben is vannak tevékenységei. A mormonoknak templomoknak nevezett épületeik is vannak. Ezek a vallásuk legszentebb épületei. Amikor egy templomot először építenek, és a felújítások után a nagyközönség meghívást kap, hogy bejárja a belsejét. A templom felszentelése után azonban csak azok az egyháztagok léphetnek be, akik a püspökkel vagy a karó elnökével méltósági beszélgetésen vettek részt.

Ma három fő mozgalom létezik a mormonizmusban, bár messze az egyik a legnagyobb. Ezeket képviseli Utolsó Napok SzentjeinekJézus Krisztus Egyháza, a Krisztus Közössége és az Illés-üzenetet hirdető Krisztus Egyháza. Amikor az emberek mormonokról beszélnek, általában az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza követőire gondolnak, amely a legnagyobb mormon mozgalom. Ez a mozgalom azt is mondja, hogy a mormon kifejezés egy becenév, amelyet az egyház történelmének korai szakaszában adtak a tagoknak, és jobban szeretnék, ha Utolsó Napok Szentjei vagy "LDS" néven emlegetnék őket.

Néhányan, akik mormonoknak nevezik magukat, nem tartoznak az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházához. Ezek az emberek más mormon egyházakhoz tartoznak. Néhány hitük más.

Amikor Joseph Smith meggyilkolása után Brigham Young lett az egyház második elnöke, néhányan úgy gondolták, hogy nem ő a jogos elnök. Amikor Brigham Young a mormonok nagy részét Utahba vezette, ezek az emberek Illinoisban maradtak. Úgy vélték, hogy Joseph Smith fiának kellene lennie a következő elnöknek. Ma ezt az egyházat Krisztus Közösségének nevezik. Ez a második legnagyobb egyház, amely mormonoknak nevezi magát. Több mint 250 000 ember tartozik az egyházukhoz. Más mormonok egészen más tanításokat tanítanak, mint a Krisztus Közössége.

Az egyházban később más szakadások is történtek. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (LDS) azt tanítja, hogy egy férfi csak egy nőt vehet feleségül. Ezt monogámiának nevezik. Az egyház kezdetén ez másképp volt. Egy férfi egyszerre több nőt is elvehetett (ezt nevezik poligámiának). Amikor az egyház 1890-ben megváltoztatta álláspontját, néhányan elhagyták a hivatalos egyházat, és folytatták a poligámiát. Ezek a csoportok nagyon kicsik az LDS-hez képest. Azokat a csoportokat, amelyek nem akartak lemondani a poligámiáról, néha még mindig mormonoknak nevezik, annak ellenére, hogy a hivatalos egyházban 1890 óta tilos a poligámia. A legtöbb ilyen kisebb csoport távol tartja magát másoktól, mivel a poligámia illegális az Egyesült Államokban. Az LDS azt mondja az embereknek, hogy ne használják a mormon szót vagy az egyházi vezetők és templomok képeit, amikor ezekről a csoportokról beszélnek, mivel ez azt a látszatot kelti, mintha még mindig kapcsolatban állnának az LDS-szel, holott nem állnak kapcsolatban.

A mormonizmusban sok olyan gyakorlat van, amely nagyon hasonlít a keresztény mozgalmakban használtakhoz. Vannak azonban olyan gyakorlatok, amelyekben a mormon mozgalom érezhetően különbözik más keresztény mozgalmaktól, például a katolikus, ortodox vagy protestáns hitektől. Azok az emberek, akik a kereszténységet úgy határozzák meg, hogy valamelyik ilyen felekezethez tartoznak, általában azt mondják, hogy a mormonizmus nem keresztény mozgalom.

Angolul az LDS egyház a Biblia King James verzióját fogadja el a hivatalos szentírás részeként.

Kezdetben a mormon mozgalom azt mondta, hogy helyreállította a keresztény hitet, és hogy a többi akkori mozgalom téves hiteket vallott. Az 1830-as években a mozgalom gyorsan olyan tagokat szerzett, akik a keresztény mozgalmakból érkeztek. Az akkori keresztények közül sokan politikai és kulturális szempontból felforgatónak tekintették a mormon mozgalom által akkoriban vallott egyes gyakorlatokat és hiteket. Ezek közül a legvitatottabbak közé tartozott az az elképzelés, hogy a rabszolgaság helytelen, hogy a férfiaknak egynél többfeleségükés hogy az egyház a mormonizmuson alapuló törvényekkel akarta vezetni a kormányt. E hitek némelyikét ma már a legtöbb mormon mozgalom nem vallja. Az ilyen nézeteltérések erőszakos konfliktusokhoz vezettek a mormonok és a főáramú keresztény csoportok között. Bár ma már nem igazán van erőszak, a mozgalom egyedi tanbeli nézeteit még mindig kritizálják.

A mormonok hisznek Jézus Krisztusban, mint Isten szó szerinti elsőszülött Fiában és Messiásban, a keresztre feszítésében, mint a bűnért való felajánlás lezárásában és a feltámadásban. Az Utolsó Napok Szentjei (LDS) azonban elutasítják a római katolikus egyház, a keleti ortodox egyház, az anglikán közösség és a trinitárius protestantizmus által tanított ökumenikus hitvallásokat és a Szentháromság definícióját. Szerintük az Újszövetség megjövendölte, hogy az emberek elfordulnak a keresztény tanításoktól, és hogy Krisztus második eljövetele előtt helyreáll a helyzet.

Néhány fontos különbség a főáramú kereszténységhez képest: A hit, hogy Jézus a Getszemáni kertben kezdte meg a bűnökért való vezeklését, és mindenki bűneit magára vette, akár mormon, akár nem. Minden pórusából vérzett, és így imádkozott mennyei Atyjához: "Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazonáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen meg". Az ő felfogásuk szerint a menny a dicsőség három fokára és a pokolra (gyakran külső sötétségnek nevezik) oszlik. Emellett a mormonok nem hisznek az ex nihilo teremtésben, hisznek abban, hogy az anyag örökkévaló, és hogy Isten szervezi a létező anyagot.

A mormon hitrendszer nagy része földrajzilag az észak- és dél-amerikai kontinensek köré szerveződik. A mormonok hiszik, hogy a Mormon könyvének népe a nyugati féltekén élt, hogy Krisztus a nyugati féltekén jelent meg halála és feltámadása után, hogy az igaz hitet Joseph Smith New York állam északi részén állította helyre, és hogy az Édenkert és Krisztus második eljövetelének helye Missouri államban volt és lesz. Emiatt és más okok miatt - többek között azért, mert sok mormon hisz az amerikai kivételességben - Molly Worthen úgy véli, hogy ez lehet az oka annak, hogy Leó Tolsztoj a mormonizmust "az "amerikai vallás" kvintesszenciájának" nevezte.