Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio) – a 266. római katolikus pápa, életrajz
Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio) életrajza: útja Buenos Airestől a Vatikánig, jezsuita hagyomány, szegényekért való elkötelezettség és környezetvédelem.
Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio) (latinul: Franciscus, olaszul: Francesco, spanyolul: Francisco; született 1936. december 17-én Buenos Airesben) a római katolikus egyház 266., jelenlegi pápája. Megválasztása 2013. március 13-án történt a Szent Péter-bazilikában tartott konklávé után. A pápai nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta; tevékenysége és szimbólumhasználata sokszor az egyszerűség, a béke és a teremtett világ iránti felelősség üzenetét közvetíti.
Korai élete és jezsuita formálódás
Jorge Mario Bergoglio olasz bevándorló családban született Buenos Airesben. Fiatalként vegyésztechnikusi képesítést szerzett, majd 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. Tanulmányait filozófiában és teológiában folytatta, és hosszabb időt töltött lelkipásztori szolgálatban és oktatásban. 1969-ben szentelték pappá; később 1973 és 1979 között a jezsuita rend argentín provinciálisa volt, majd teológiai oktatóként és rendi vezetőként dolgozott.
Érseki szolgálat és bíborosi kinevezés
Bergoglio 1998-tól a Buenos Aires érseke volt a pápává választásáig. 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki. Érsekként és bíborosként hangsúlyozta a szegények melletti kiállást, a plébániai élet megerősítését és a papi közösség egyszerűségét.
Pápaság — stílus és főbb kezdeményezések
Ferenc pápa pápasága az egyszerűbb életmód és a közvetlenebb pásztori jelenlét jellemzői miatt széles körben figyelmet kapott. A hivatal gyakorlásában kevésbé formális stílust képvisel: a pápai rezidencia helyett a vatikáni vendégházban (Casa Santa Marta) lakik, nyíltan közlekedik a hívek között, és gyakran találkozik rászorulókkal, menekültekkel, börtönlakókkal. Többször hangsúlyozta, hogy a keresztény üzenet középpontjában a könyörület és a szolgálat áll.
Dokumentumok és tanítás
- 2013-ban megjelent apostoli buzdítása, az Evangelii Gaudium, a misszió és az egyház megújulásának szükségességét hangsúlyozta.
- 2015-ben megjelent környezetvédelmi témájú enciklikája, a Laudato si', a teremtett világ védelméről, a klímaváltozás és a szegénység összefüggéseiről szólt, és globális figyelmet keltett az ökológiai felelősség kérdésében. Aggodalmát fejezte ki a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban.
- 2016-ban közzétett Amoris Laetitia című apostoli buzdítása a család és a családpasztoráció kihívásaival foglalkozott.
Prioritások és nemzetközi fellépés
Ferenc pápa kiemelten foglalkozik a szegénység ügyével, a társadalmi igazságossággal, a bevándorlók és menekültek helyzetével, valamint a párbeszéd előmozdításával különböző vallások és kultúrák között. Pápasága alatt többször tett látogatást szegénynegyedekbe, menekülttáborokba és migránsokat fogadó központokba, valamint világvezetőkkel is tárgyalt a globális problémákról. Stílusára jellemzők a megbocsátás, az egyszerű liturgikus megjelenés és az ökumenikus, interreligiózus párbeszédre való nyitottság.
Reformok a Vatikánban
Pápasága alatt különböző adminisztratív és pénzügyi reformokat indított el a Vatikán működésének átláthatósága érdekében, és hangsúlyozta a szinodalitás — az Egyház közösségi döntéshozatalának — fontosságát. Ugyanakkor a reformok végrehajtása és a belső ellenállás kezelése kihívást jelentett.
Megítélés és hatás
Ferenc pápát világszerte sokan tisztelik a szegények iránti elkötelezettsége és a környezeti felelősségről szóló tanítása miatt; kritikák is érték bizonyos teológiai és pásztorális megnyilatkozásai miatt, különösen a család, a házasság és a papi fegyelem kérdéseiben folytatott viták kapcsán. Pápasága jelentős hatást gyakorolt a katolikus egyház társadalmi tanításának és a pápa közszereplésének megítélésére.
Összefoglalva: Ferenc pápa a modern egyházban markáns hangsúlyt helyez a könyörületre, a szegények melletti szolgálatra, a teremtés védelmére és a párbeszédre, miközben — mint az első jezsuita pápa és az első, aki az amerikai kontinensről, a déli féltekéről érkezett — történelmi jelentőségű személyiség az egyháztörténetben.
Korai életút
Ferenc pápa az argentínai Buenos Airesben született. Mario Bergoglio olasz vasúti könyvelő és Regina Maria Bergoglio (született Sívori) háziasszony egyik gyermeke volt.
A Buenos Aires-i Egyetemen szerzett mesterdiplomát filozófiából és teológiából. Ezt követően a Villa Devoto-i szemináriumban tanult. 1958. március 11-én lépett be a Jézus Társaságába (jezsuiták).
Pápává válás előtti pályafutása
Jezsuita
Bergoglio 1958-ban lett a Jézus Társasága tagja. Pappá 1969-ben szentelték pappá. 1973-ban kinevezték "provinciálisnak", vagyis az argentin jezsuiták vezetőjének. Az 1980-as évek közepén kezdett doktori tanulmányokat folytatni a Sankt Georgen Graduate School of Philosophy and Theology-ban, Frankfurtban, Németországban.
Bishop
János Pál pápa 1998-ban nevezte ki Bergogliót Buenos Aires érsekévé. A 2001-es konzisztórium során a pápa Bergogliót bíborossá nevezte ki.
Pápa
Bergoglio bíborost 2013. március 13-án választották meg. A Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta. Ferenc közvetlenül megválasztása után egy újságnak elmondta, hogyan választotta az új nevet:
"Hadd meséljek el egy történetet - mondta. Aztán [elmondta], hogy a konklávé alatt hogyan ült Cláudio Hummes brazil bíboros mellett, akit "nagy barátjának" nevezett. A szavazás után Hummes bíboros "megölelt, megcsókolt, és azt mondta: 'Ne feledkezz meg a szegényekről!'. És ez a szó ide került be" - mondta a pápa a szívére mutatva. "A háborúkra gondoltam, miközben a szavazás folytatódott, bár minden szavazat" - mondta ... "Ferenc pedig a béke embere. És így jött a név, így került a szívembe: Assisi Ferenc."
Annak ellenére, hogy mindkét szülője olasz, Ferenc az első nem európai pápa III. Gergely pápa óta a 8. században.
Ferenc pápa az első pápa, aki az Egyesült Államok kongresszusának ülésén beszél. Az Egyesült Államokban 2015. szeptember 24-én tett látogatása során beszélt ott.
Egyéb érdekeltségek
Ferenc pápa személy szerint szívesen olvas olyan szerzők könyveit, mint Friedrich Hölderlin, Jorge Luis Borges vagy Fjodor Dosztojevszkij. Szívesen néz olasz neorealista filmeket, és szívesen jár operába.
A futball is érdekli. Aktív tagja a San Lorenzo de Almagro csapatának, amely a Primera División bajnokság egyik csapata.
Ferenc pápa 2015-ben egy progresszív rockalbumot adott ki Wake Up! címmel.
Tanítások
A papok cölibátusa
Amikor Bergoglio bíboros volt, a papok cölibátusáról vallott nézeteit az Ég és föld című könyvében rögzítette. A könyv egy Buenos Aires-i rabbival folytatott beszélgetéseit rögzíti. Ebben a könyvben azt mondta, hogy a cölibátus "fegyelem kérdése, nem pedig hit kérdése. Ez változhat". Ugyanakkor hozzátette: "Egyelőre azonban a cölibátus fenntartása mellett vagyok, annak minden [pozitív és negatív részével] együtt, mert tíz évszázadnyi jó tapasztalatunk van, nem pedig kudarcaink [...] A hagyománynak súlya és érvényessége van".
Azt is mondta, hogy "a bizánci, ukrán, orosz és görög katolikus egyházakban [...] a papok házasok lehetnek, de a püspököknek cölibátusban kell élniük". Azt mondta, hogy a nyugati katolicizmusban sokan, akik a kérdésről való nagyobb vitát szorgalmazzák, ezt a "pragmatizmus" álláspontjából teszik, amely a munkaerő-veszteségen alapul. Kijelenti, hogy "ha hipotetikusan a nyugati katolicizmus felülvizsgálná a cölibátus kérdését, akkor azt hiszem, hogy ezt kulturális okokból tenné (mint Keleten), nem annyira egyetemes lehetőségként". Hangsúlyozta, hogy addig is a szabályt szigorúan be kell tartani, és minden papnak, aki nem tudja betartani, "el kell hagynia a szolgálatot".
A National Catholic Reporter vatikáni elemzője, Thomas Reese, aki szintén jezsuita, "figyelemre méltónak" nevezte Bergoglio "feltételes nyelvezetét" a cölibátus szabályával kapcsolatban. Azt mondta, hogy az olyan kifejezések, mint "egyelőre" és "egyelőre" "nem az a fajta minősítés, amit általában hallani szokás, amikor püspökök és bíborosok a cölibátusról beszélnek".
A homoszexualitással kapcsolatos hiedelmek
Ferenc pápa támogatja azt a katolikus tanítást, hogy a homoszexuális cselekedetek erkölcstelenek. Ugyanakkor azt mondta, hogy a melegekkel tisztelettel kell bánni. Bergoglio ellenzi az azonos neműek házasságát. Ezt 2011-ben "az ördög művének" nevezte.
Argentína 2010-ben fontolóra vette az azonos neműek házasságának legalizálását. Bergoglio akkoriban ellenezte ezt a törvényhozást. "Valódi és szörnyű antropológiai visszalépésnek" nevezte. 2010 júliusában, amikor a törvényt fontolgatták, levelet írt az argentin kolostori apácáknak, amelyben így fogalmazott:
Az elkövetkező hetekben az argentin nép olyan helyzettel néz szembe, amelynek kimenetele súlyosan károsíthatja a családot... A tét a család: apa, anya és gyermekek identitása és túlélése. Sok gyermek élete forog kockán, akiket eleve diszkriminálnak, és megfosztanak az apa és anya által adott és Isten akaratából kapott emberi fejlődésüktől. A tét Isten szívünkbe vésett törvényének teljes elutasítása.
Ne legyünk naivak: Ez nem egy egyszerű politikai harc; ez egy pusztító javaslat Isten tervére. Ez nem egy egyszerű jogalkotási javaslat (ez csak a formája), hanem a hazugság atyjának lépése, amely Isten gyermekeit akarja összezavarni és megtéveszteni... Tekintsünk Szent Józsefre, Máriára és a Gyermekre, hogy buzgón kérjük, hogy ebben a pillanatban védjék meg az argentin családot... Támogassanak, védjenek és kísérjenek bennünket ebben az Isten háborúban.
Miután a L'Osservatore Romano beszámolt erről, több pap is támogatását fejezte ki a törvény mellett. A melegek úgy vélik, hogy az egyház ellenállása és Bergoglio nyelvezete valójában segített a törvény elfogadásában. Azt is gondolják, hogy a katolikus tisztségviselők úgy reagáltak, hogy a későbbi vitákban, például a szülői béranyaságról szóló társadalmi kérdésekben kevésbé kemény hangnemet ütöttek meg.
2013. július 29-én Ferenc pápa interjút adott néhány vele utazó újságírónak. Arra a kérdésre, hogy legyenek-e meleg papok, Ferenc pápa így válaszolt:
Ha valaki meleg, és keresi az Urat, és jóakaratú, ki vagyok én, hogy elítéljem?
Ezt követően, amikor megkérdezték, hogy nőkből is lehet-e pap, Ferenc azt válaszolta:
Az Egyház megszólalt és azt mondja, hogy nem... ez az ajtó zárva van.
A nem katolikusokkal kapcsolatos hiedelmek
Három nappal pápává választása után Ferenc pápa több ezer újságírónak nyilatkozott:
[Mivel] sokan közületek nem tartoznak a katolikus egyházhoz, mások pedig nem hívők, szívemből, csendben adom ezt az áldást mindnyájatoknak, tiszteletben tartva mindnyájatok lelkiismeretét, de tudva, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagytok. Isten áldjon meg benneteket.
Nagyon ritka, hogy egy pápa megáldja azokat az embereket, akik nem katolikusok. Ezzel a pápa azt akarta megmutatni, hogy elfogadja a különböző vallású embereket.
| “ | Találkoznunk kell egymással, amikor jót teszünk. "De én nem hiszek, atyám, ateista vagyok! De tegyetek jót: ott találkozunk majd egymással. | ” |
Ferenc pápa március 20-i beszédében azt mondta, hogy vannak emberek, akik nem követnek semmilyen vallást, de mégis keresik "az igazságot, a jóságot és a szépséget". Azt mondta, ezek az emberek fontos szövetségesek az emberi méltóság védelmében; a béke megteremtésében; és a Föld gondozásában. Ez azt jelentette, hogy a pápa szerint az ateisták ellenségek helyett a katolikus egyház szövetségesei lehetnek.
Ugyanebben a beszédében a pápa azt mondta, hogy a katolikus és a zsidó népet "a legkülönlegesebb lelki kötelék" köti össze. A muszlim vezetőknek a beszédben azt mondta: "[A] muszlimokhoz, akik Istent egyként, élő és irgalmasnak imádják, és [őt] imádságban [hívják]... Nagyra értékelem a jelenléteteket ... [Benne] annak ... jelét látom, hogy az emberiség közös javára a kölcsönös megbecsülésben és az együttműködésben növekedni akarnak"."
2013 szeptemberében Ferenc írt egy levelet, amelyet a La Repubblica című napilap közölt. A levélben az állt, hogy az ateistáknak Isten megbocsát, ha lelkiismeretüket követik, és azt teszik, amit helyesnek tartanak. Az újság szerkesztője, aki nem katolikus, egy kérdéslistával írt vissza. Ferenc válaszolt:
Azt kérdezed tőlem, hogy a keresztények Istene megbocsát-e azoknak, akik nem hisznek és nem keresik a hitet. Azzal kezdem, hogy azt mondom - és ez a [legfontosabb] dolog -, hogy Isten irgalmának nincsenek határai, ha őszinte és [valóban sajnálkozó] szívvel fordulsz hozzá. Azok számára, akik nem hisznek Istenben, az a kérdés, hogy engedelmeskedjenek a lelkiismeretüknek. A bűn, még azok számára is, akik nem hisznek, akkor áll fenn, ha az emberek nem engedelmeskednek a lelkiismeretüknek.
Felismerés
Ferencet 2013 decemberében a Time 2013-as év emberének választotta.
Kapcsolódó oldalak
- A pápák listája
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Ferenc pápa?
V: Ferenc pápa a római katolikus egyház 266. és jelenlegi pápája. Megválasztása 2013. március 13-án történt, és a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta.
K: Mi a különleges Ferenc pápában?
V: Ferenc pápa az első jezsuita pápa, az első Amerikából származó pápa, és több mint egy évezred óta az első a déli féltekéről származó pápa, aki nem európai.
K: Mit csinált, mielőtt pápává választották?
V: Mielőtt pápává választották, 1998-tól pápává választásáig Buenos Aires érseke volt.
K: Hogyan ismerték egész életében?
V: Egész életében, mind magánemberként, mind vallási vezetőként ismerték alázatosságáról, a szegények iránti aggodalmáról és a párbeszéd iránti elkötelezettségéről, amely hidakat épít a különböző hátterű, hitű és vallású emberek között.
K: Milyen környezetvédelmi kérdés foglalkoztatja?
V: Aggodalmát fejezte ki a globális felmelegedés (éghajlatváltozás) miatt. 2015-ben Laudato si' címmel enciklikát írt, amely többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozott.
K: Miben másképp közelíti meg Ferenc pápa a hivatalát, mint más pápák?
V: Amióta pápa lett, egyszerűbb és kevésbé formális megközelítést alkalmaz a hivatalához, mivel pápai rezidencia helyett a Vatikán vendégházában lakik.
Keres