Keleti ortodox egyház: az ortodox kereszténység alapjai
Fedezze fel a keleti ortodox egyház alapjait: hit, történet, apostoli hagyomány és liturgia. Áttekintés az ortodox kereszténység lényegéről.
A keleti ortodox egyház, hivatalosan az ortodox egyház, egy keresztény egyház. Kereszténységük típusát ortodox kereszténységnek vagy ortodoxiának is nevezik. Tagjaikat ortodox keresztényeknek nevezik, bár létezik egy másik egyházi csoport, a keleti ortodox, amely nem áll közösségben az ortodox egyházzal. A világon körülbelül 300 millió ortodox keresztény él. A legtöbb ortodox keresztény Kelet-Európában és a Közel-Keleten él, de a világon mindenütt vannak ortodox keresztények.
A keleti ortodox egyház azt tanítja, hogy ez az az egyház, amelyet Jézus Krisztus indított el az apostoloknak adott utasításaiban. Azt gyakorolja, amit az eredeti keresztény hitként értelmez, és fenntartja az apostoloktól átadott szent hagyományt.
Az istentiszteletet isteni liturgiának nevezik. Az istentisztelet hite és szertartásai hasonlóak a római katolikus egyház Eucharisztiájához.
Történeti háttér
A keleti ortodox egyház gyökerei az első századok kereszténységében találhatók. A négy ősi patriarchátus (Konstantinápoly, Alexandria, Antiokia és Jeruzsálem) illetve a későbbi konstantinápolyi és moszkvai központok fontos szerepet játszottak az egyház történelmében. Az egyház számos történelmi fordulón ment keresztül, például a Kelet–Nyugat egyházi szakadás (1054) idején, amely tartósan elválasztotta az ortodox és a római katolikus világ egy részét.
Szervezet és vezetés
A keleti ortodoxia nem egyetlen központi hatalom alá tartozik, hanem több, egymástól részben független, úgynevezett autokefál (önálló) egyházból áll. Minden autokefál egyháznak van saját feje (például pátriárka vagy metropolita) és belső szerkezete. A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka hagyományosan „első között az egyenlők” szerepet tölt be, de nincs egyetemes „pápa” funkciója, mint a római katolikus egyházban.
Hit és teológia
A keleti ortodoxia központi hittételei magukban foglalják a Szentháromság hitét, Jézus Krisztus istenségét és emberiségét, valamint az egyház szentségi életét. Egy fontos fogalom az egyesülés Istennel (theosis), amely szerint a keresztény életszentség célja Isten kegyelmében való részvétel és lelkünk alakítása Isten képmására.
Sakramentumok és liturgia
Az istentisztelet középpontjában az Eucharisztia (az Oltáriszentség) áll. A keleti ortodox egyház hivatalos liturgiái (például Szent János Krisztus liturgiája) gazdag rítusokkal, ikongalériákkal és énekkel dolgoznak. Az egyház hagyományosan hét fő szentséget tart számon (keresztelés, bérmálás/mirigyelés, Eucharisztia, bűnbánat/gyónás, házasság, papság, betegek kenete).
Ikonok és imádság
Az ikonok (szentképek) különleges szerepet töltenek be az ortodox lelkiségben: nem imádják magát a festményt, hanem a rajta ábrázolt személyre irányuló tiszteletet fejezik ki. Az imádságban és az istentiszteleten gyakori a gregoriánhoz hasonló, de keleties zenei hagyományokkal kísért ének.
Hivatalos naptár és ünnepek
Az egyház ünnepei közé tartozik a húsvét (a legfontosabb ünnep), valamint a karácsony és a számos szent ünnepe. Egyes ortodox egyházak a Julián-naptárt, mások a revidált vagy a Gergely-naptár bizonyos változatait használják, ami eltérésekhez vezethet az ünnepek időpontjában.
Fegyelem és papi élet
A keleti ortodox egyházban a papságra jellemző gyakorlatok eltérnek a nyugatiaktól: a papok általában házasodhatnak a papszentelés előtt, míg a püspököket hagyományosan a szerzetesség soraiból választják (tehát többnyire cölibátusban élők). A szerzetesség és a kolostori élet nagy tiszteletnek örvend, sok kulturális és teológiai hagyomány megőrzője.
Kapcsolatok más egyházakkal
A keleti ortodox egyháznak történelmileg és teológiailag sajátos viszonya van a római katolikus egyházzal és a keleti ortodox, amely (a link formája a szövegben változatlan) elnevezésű, valójában jobbára „orientális ortodoxnak” nevezett egyházi családdal. Az ökumenikus párbeszéd folyamatos: vannak közös kezdeményezések és teológiai megbeszélések, de maradtak eltérések hittételek és egyházi intézmények kérdéseiben.
Jelenlegi helyzet és diaszpóra
Ma az ortodox kereszténység jelentős közösségei találhatók Kelet-Európában, a Balkánon, Oroszországban, Görögországban, valamint a Közel-Keleten, de a vándorlások és a missziók révén erős diaszpóra alakult ki Észak-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában is. Kulturálisan és liturgikusan változatos, ugyanakkor egységes teológiai alapelvek kötik össze az egyes autokefál egyházakat.
Rövid összegzés
- Alapvetés: az ortodox egyház a korai kereszténység folytatója a saját hagyományai szerint.
- Szervezet: több önálló (autokefál) egyházból áll, nincs egyetemes pápa.
- Istentisztelet: az Eucharisztia központi szerepe, gazdag liturgia és ikonhasználat.
- Élet és fegyelem: fontos a szerzetesség, a papok házasodási lehetősége és a püspökök cölibátusa.
Az itt felsoroltak csak áttekintést adnak; az ortodox kereszténység gazdag teológiai, liturgikus és kulturális hagyománnyal rendelkezik, amely országonként és egyházanként eltérő formában jelenik meg.
Történelem
395-ben a Római Birodalom egy nyugati és egy keleti részre szakadt. A nyugati rész az 5. vagy 6. századig tartott. A pontos időpontok vitatottak. A keleti rész, amelyet általában Bizánci Birodalomnak neveznek, a 15. századig tartott. A Római Birodalom kettészakadása az egyházra is kihatott, amely mindkét részen másképp fejlődött. 1054-ben bekövetkezett a kelet-nyugati skizma. A nyugati részből alakult ki a mai római katolikus egyház, a keleti részből pedig a keleti ortodox egyház. Nyugaton van a római pátriárka, akit általában pápának neveznek. Keleten a konstantinápolyi pátriárka. A történelmi fejlődés miatt sok keleti ortodox egyháznak helyi pátriárkája is van. Nyugaton a pápa abszolút vezető. A konstantinápolyi pátriárka az "első az egyenlők között"; hatalma nem abszolút, amint azt a többi pátriárkával való találkozáskor is láthatjuk. Az ő hatalma minden püspöké, ami egy pátriárka.
Fontos tudnivalók az ortodox egyházakról
Néhány ünnep közé tartozik a karácsony és a húsvét.
Az ortodoxok mindenben hisznek, ami a Nikaiai Hitvallásban szerepel:
Hiszek egy Istenben, az Atyában, a Mindenhatóban, az ég és a föld, valamint minden látható és láthatatlan dolgok Teremtőjében.
És egy Úr Jézus Krisztusban, az Istennek egyszülött Fiában, aki az Atyától született minden idők előtt.
Fény a Fényből, igaz Isten az igaz Istenből, nem teremtett, nem teremtett, egy lényegű az Atyával, aki által minden teremtett.
Értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért szállt le a mennyből, megtestesült a Szentlélekkel és Szűz Máriával, és emberré lett.
Megfeszítették értünk Poncius Pilátus alatt, szenvedett és eltemették.
A harmadik napon feltámadt a Szentírás szerint.
Felemelkedett a mennybe, és az Atya jobbján ül.
Dicsőségben fog eljönni, hogy megítélje az élőket és a holtakat. Az ő országának nem lesz vége.
És a Szentlélekben, az Úrban, az életadóban, aki az Atyától ered, akit az Atyával és a Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, aki a próféták által szólt.
Az Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Egyházban.
Egy keresztséget ismerek el a bűnök bocsánatára.
Várom a halottak feltámadását.
És az eljövendő korok életét. Ámen.
Összefoglalva: egy Istenben hisznek. Három része van (Atya, Fiú és Lélek), amelyek egy és ugyanazok (egy lényegűek). Fiúként (Jézus) a mennyből érkezett, meghalt és feltámadt. Végül az egész emberiségért bíróként tér vissza, ahogy a Biblia is említi.
Egyház ma
Az ortodox egyház számos egyháza igazgatási és helyi kultúra szempontjából különbözik egymástól, de többnyire teljes közösségben élnek egymással. A legtöbb ilyen egyházat pátriárka vezeti. A legtöbb pátriárka a konstantinápolyi pátriárkát ismeri el lelki vezetőjének.
Az alábbi felsorolás a keleti ortodox egyházak egy részét tartalmazza. Hacsak másképp nem szerepel, ezek közösségben vannak:
- Athosz-hegy (kolostorok közössége)
- Albán Ortodox Egyház
- Antiochiai Ortodox Egyház
- Bolgár Ortodox Egyház
- Görög Ortodox Egyház
- Alexandriai Görög Ortodox Egyház
- Sínai-hegyi templom (egy kolostor)
- Orosz Ortodox Egyház
- Orosz Ortodox Egyház Oroszországon kívül
- Román Ortodox Egyház
A 17. században egy népcsoport elszakadt a keleti ortodox egyháztól, mert nem értett egyet néhány bevezetett változtatással. Ezeket az embereket ma óhitűekként ismerjük. Az óhitűeknek két nagy és néhány kisebb csoportja van. Az óhitűek nem állnak közösségben a többi keleti ortodox egyházzal.
A keleti ortodoxia megoszlása a világon országonként
Kapcsolódó oldalak
- Kereszténység
- Keleti kereszténység
- A kereszténység története
- Régi kalendáriusok
- Keleti Ortodox Egyház
Kérdések és válaszok
K: Mi a keleti ortodox egyház?
V: A keleti ortodox egyház, hivatalosan ortodox egyház, egy keresztény egyház.
K: Milyen típusú kereszténységet gyakorol a keleti ortodox egyház?
V: A keleti ortodox egyház által gyakorolt kereszténység típusát ortodox kereszténységnek vagy ortodoxiának is nevezik.
K: Hogyan hívják a keleti ortodox egyház tagjait?
V: A keleti ortodox egyház tagjait ortodox keresztényeknek nevezik.
K: Vannak más egyházi csoportok, amelyek nem állnak közösségben az ortodox egyházzal?
V: Igen, van egy másik egyházi csoport, amelyet keleti ortodoxnak neveznek, és amely nincs közösségben az ortodox egyházzal.
K: Hol található a legtöbb ortodox keresztény?
V: A legtöbb ortodox keresztény Kelet-Európában és a Közel-Keleten található, de a világon mindenütt vannak ortodox keresztények.
K: Mit tanít a keleti ortodox egyház az eredetéről?
V: A Keleti Ortodox Egyház azt tanítja, hogy ez az az egyház, amelyet Jézus Krisztus indított el az apostoloknak adott utasításaiban.
K: Hogyan hívják a keleti ortodox egyházban az istentiszteletet?
V: A keleti ortodox egyházban az istentiszteletet isteni liturgiának nevezik.
Keres