A keleti ortodox egyház, hivatalosan az ortodox egyház, egy keresztény egyház. Kereszténységük típusát ortodox kereszténységnek vagy ortodoxiának is nevezik. Tagjaikat ortodox keresztényeknek nevezik, bár létezik egy másik egyházi csoport, a keleti ortodox, amely nem áll közösségben az ortodox egyházzal. A világon körülbelül 300 millió ortodox keresztény él. A legtöbb ortodox keresztény Kelet-Európában és a Közel-Keleten él, de a világon mindenütt vannak ortodox keresztények.

A keleti ortodox egyház azt tanítja, hogy ez az az egyház, amelyet Jézus Krisztus indított el az apostoloknak adott utasításaiban. Azt gyakorolja, amit az eredeti keresztény hitként értelmez, és fenntartja az apostoloktól átadott szent hagyományt.

Az istentiszteletet isteni liturgiának nevezik. Az istentisztelet hite és szertartásai hasonlóak a római katolikus egyház Eucharisztiájához.

Történeti háttér

A keleti ortodox egyház gyökerei az első századok kereszténységében találhatók. A négy ősi patriarchátus (Konstantinápoly, Alexandria, Antiokia és Jeruzsálem) illetve a későbbi konstantinápolyi és moszkvai központok fontos szerepet játszottak az egyház történelmében. Az egyház számos történelmi fordulón ment keresztül, például a Kelet–Nyugat egyházi szakadás (1054) idején, amely tartósan elválasztotta az ortodox és a római katolikus világ egy részét.

Szervezet és vezetés

A keleti ortodoxia nem egyetlen központi hatalom alá tartozik, hanem több, egymástól részben független, úgynevezett autokefál (önálló) egyházból áll. Minden autokefál egyháznak van saját feje (például pátriárka vagy metropolita) és belső szerkezete. A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka hagyományosan „első között az egyenlők” szerepet tölt be, de nincs egyetemes „pápa” funkciója, mint a római katolikus egyházban.

Hit és teológia

A keleti ortodoxia központi hittételei magukban foglalják a Szentháromság hitét, Jézus Krisztus istenségét és emberiségét, valamint az egyház szentségi életét. Egy fontos fogalom az egyesülés Istennel (theosis), amely szerint a keresztény életszentség célja Isten kegyelmében való részvétel és lelkünk alakítása Isten képmására.

Sakramentumok és liturgia

Az istentisztelet középpontjában az Eucharisztia (az Oltáriszentség) áll. A keleti ortodox egyház hivatalos liturgiái (például Szent János Krisztus liturgiája) gazdag rítusokkal, ikongalériákkal és énekkel dolgoznak. Az egyház hagyományosan hét fő szentséget tart számon (keresztelés, bérmálás/mirigyelés, Eucharisztia, bűnbánat/gyónás, házasság, papság, betegek kenete).

Ikonok és imádság

Az ikonok (szentképek) különleges szerepet töltenek be az ortodox lelkiségben: nem imádják magát a festményt, hanem a rajta ábrázolt személyre irányuló tiszteletet fejezik ki. Az imádságban és az istentiszteleten gyakori a gregoriánhoz hasonló, de keleties zenei hagyományokkal kísért ének.

Hivatalos naptár és ünnepek

Az egyház ünnepei közé tartozik a húsvét (a legfontosabb ünnep), valamint a karácsony és a számos szent ünnepe. Egyes ortodox egyházak a Julián-naptárt, mások a revidált vagy a Gergely-naptár bizonyos változatait használják, ami eltérésekhez vezethet az ünnepek időpontjában.

Fegyelem és papi élet

A keleti ortodox egyházban a papságra jellemző gyakorlatok eltérnek a nyugatiaktól: a papok általában házasodhatnak a papszentelés előtt, míg a püspököket hagyományosan a szerzetesség soraiból választják (tehát többnyire cölibátusban élők). A szerzetesség és a kolostori élet nagy tiszteletnek örvend, sok kulturális és teológiai hagyomány megőrzője.

Kapcsolatok más egyházakkal

A keleti ortodox egyháznak történelmileg és teológiailag sajátos viszonya van a római katolikus egyházzal és a keleti ortodox, amely (a link formája a szövegben változatlan) elnevezésű, valójában jobbára „orientális ortodoxnak” nevezett egyházi családdal. Az ökumenikus párbeszéd folyamatos: vannak közös kezdeményezések és teológiai megbeszélések, de maradtak eltérések hittételek és egyházi intézmények kérdéseiben.

Jelenlegi helyzet és diaszpóra

Ma az ortodox kereszténység jelentős közösségei találhatók Kelet-Európában, a Balkánon, Oroszországban, Görögországban, valamint a Közel-Keleten, de a vándorlások és a missziók révén erős diaszpóra alakult ki Észak-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában is. Kulturálisan és liturgikusan változatos, ugyanakkor egységes teológiai alapelvek kötik össze az egyes autokefál egyházakat.

Rövid összegzés

  • Alapvetés: az ortodox egyház a korai kereszténység folytatója a saját hagyományai szerint.
  • Szervezet: több önálló (autokefál) egyházból áll, nincs egyetemes pápa.
  • Istentisztelet: az Eucharisztia központi szerepe, gazdag liturgia és ikonhasználat.
  • Élet és fegyelem: fontos a szerzetesség, a papok házasodási lehetősége és a püspökök cölibátusa.

Az itt felsoroltak csak áttekintést adnak; az ortodox kereszténység gazdag teológiai, liturgikus és kulturális hagyománnyal rendelkezik, amely országonként és egyházanként eltérő formában jelenik meg.