Hetednapi Adventista Egyház – története, tanai és életmódja
Fedezze fel a Hetednapi Adventista Egyház történetét, tanait és egészségtudatos életmódját — szombattisztelet, vizsgáló ítélet, halálról alkotott nézet és vegetáriánus hagyományok.
A Hetednapi Adventista Egyház egy protestáns keresztény csoport. Abban különbözik a legtöbb más protestáns csoporttól, hogy követői hisznek abban, hogy a hét hetedik napja, a szombat, a munkától való megpihenés és Isten imádatának napja. A Biblia ezt a napot "szombatnak" nevezi. A szombat a hét hetedik napja (1Móz 2:1-3) a zsidóságban és a Hetednapi Adventista Egyházban. Ezért hívják őket "hetednapi adventistáknak". Bár az "SDA" rövidítést szokták használni, az "adventista" az egyház által kedvelt rövidítése a "hetednapi adventista" kifejezésnek.
Története
A Hetednapi Adventista Egyház az Egyesült Államokban a Millerita mozgalomból jött létre. Ez számos felekezethez tartozó embereket foglalt magában. A milleristák a 19. század közepén indultak el. A Milleriták olyan emberek voltak, akik William Miller tanításait követték. Miller azt hirdette, hogy Jézus nagyon hamar eljön, a második eljövetel vagy második advent alkalmával. Az egyház "adventista" neve az "advent" szóból származik. A Hetednapi Adventista Egyház 1863-ban alakult meg.
A mozgalom korai éveiben (az 1840-es és 1850-es évek környékén) a millerizmusból kilépő hívők váltak a későbbi adventista szerveződés magjává. Az 1860-as években alakultak meg az első helyi gyülekezetek és kiadók, és az egyház fokozatosan nemzetközi szervezetté fejlődött. Ellen G. White szerepe és az ő írásai (lásd lentebb) jelentősen befolyásolták az egyház tanításait és intézményeinek kialakulását.
Főbb hittételek és teológia
A Hetednapi Adventista Egyház sok alapvető keresztény tanítást megoszt más protestáns felekezetekkel, például a az evangélikus és más mainline protestánsokkal: hisznek a Szentháromságban és a bibliai tévedhetetlenség fontosságában. Ugyanakkor vannak sajátos tanításaik is, amelyek megkülönböztetik őket:
- Vizsgáló ítélet: Az adventisták azt tanítják, hogy Krisztus a mennyben végez egy vizsgálatot (az ún. "vizsgáló ítélet"), amely a hívők életét vizsgálja az Eljövetele előtt.
- Halottak állapota: Az egyház a halottak "öntudatlan" állapotát tartja, ami azt jelenti, hogy a halottak nem élnek tudatosan a mennyben vagy pokolban, hanem Jézus feltámadásáig alszanak.
- Az igazak és a gonosz sorsa: Az adventisták az ún. feltételes halhatatlanságot (conditional immortality) vallják: a gonoszok végső sorsa az örök törlés vagy elpusztulás a tűz által (annihilation), nem a folyamatos örök kínzás a pokolban.
- Az advent várása: A második eljövetel (adventus) központi szerepet játszik a hitben és a gyülekezeti életben. Ez a központi eszkatológiai remény formálja a prédikációt és a missziót.
Az egyház emellett hangsúlyozza az üdvösséget kegyelemből, a hit által; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az életgyakorlatra és a parancsolatok engedelmességére, különösen a szombat megtartására. Az egyház több liturgikus és gyakorlatbeli elemet oszt meg a többi protestáns felekezettel (pl. keresztség, úrvacsora), de ezekben is vannak sajátos hagyományai (lásd lejjebb a gyakorlatnál).
Ellen G. White és a prófétai ajándék
Az egyház alapítói között volt Ellen G. White is. Számos olyan szöveget írt, amelyeket ma is nagyon fontosnak tartanak az egyházban. Elkötelezett keresztény volt, aki hitt abban, hogy látomásokat kapott Istentől a világ végéről és arról, hogy milyen lesz a mennyország. Az adventisták általános nézete szerint Ellen G. White írásai fontos segítséget nyújtanak a Biblia értelmezésében és a gyakorlati keresztény élet vezetésében, de nem helyettesítik magát a Szentírást, amely számukra az elsődleges mérce.
Gyakorlat és életmód
Az egyház az egészségről szóló üzenetéről is ismert. Azt tanítja, hogy az egészség segít nekünk abban, hogy jó döntéseket hozzunk, megértsük Isten Igéjét, eredményesek legyünk Isten szolgálatában, és más módon dicsőítsük Istent a testünkkel, mint templomunkkal. A hagyományos adventista egészségfelfogás magában foglalja:
- táplálkozás–sok adventista támogatja a növényi alapú étrendet; sokan vegetáriánusok vagy vegánok;
- az alkohol, a dohányzás és a kábítószerek elutasítása;
- testmozgás, pihenés (különösen a szombat pihenő jellege) és a természetben való tartózkodás elősegítése;
- mértékletesség és személyes higiénia; bizonyos adventisták tartózkodnak sertéshús, bizonyos tenger gyümölcsei és más, a Biblia szerint tisztátalannak tartott ételek fogyasztásától.
Sok adventista gyakorlati okokból kerüli a kávét vagy a teát (koffeinbevitel mérséklése), bár a nézetek és a gyakorlat országonként, közösségenként eltérhetnek. 2005-ben a National Geographic címlapsztorija a kaliforniai Loma Lindában élő adventistákat a világ többi részénél tovább élő emberek öt kék zónájának egyikeként azonosította; ez a hosszú élettartamot gyakran kötik az adventista életmódhoz.
A szombati istentisztelet napja általában péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart, és a gyülekezetekben tipikusan van Sabbath School (tanulmánycsoport), istentisztelet szolgálattal, énekléssel, imádsággal és prédikációval. Számos gyülekezet részt vesz ifjúsági programokban (pl. Pathfinderek), missziós és közösségi szolgálatban.
Szervezeti felépítés és intézmények
Világszinten a Hetednapi Adventista Egyházat egy Általános Konferencia irányítja. A kisebb régiókat divíziók, egyesületi konferenciák és helyi konferenciák irányítják. Az egyház több mint 200 országban és területen van jelen, és etnikailag és kulturálisan sokszínű. Az egyház számos iskolát, kórházat és kiadóházat működtet világszerte, valamint egy híres, bajba jutott embereken segítő szervezetet, az Adventista Fejlesztési és Segélyszervezetet (ADRA). A Hetednapi Adventista Egyháznak világszerte mintegy 18,5 millió tagja van.
Az adventista oktatási rendszer óvodáktól egyetemekig terjed; széles körben működtetnek egészségügyi intézményeket is, amelyek közül néhány világszerte ismert. A kiadói tevékenység – könyvek, folyóiratok és digitális anyagok – hagyományosan fontos eszköz volt a tanítás és a misszió számára.
Kulturális jellegzetességek és viták
Az egyház a vallásszabadságot is támogatja. Ami a kultúrát illeti, konzervatívabb irányú megnyilvánulások gyakoriak, de a gyakorlat és a hangnem országonként és közösségenként eltér. Több vitás kérdés is felmerült az egyház életében, például a nők pappá/lelkipásztorrá való felszentelésének kérdése, amelyet egyes régiók elfogadtak, mások nem; illetve a prófétai ajándék Ellen G. White szerepének értelmezése.
Kapcsolat más keresztényekkel és teológiai különbségek
A Hetednapi Adventista Egyház több alapvető kérdésben is közös nevezőt talál más protestánsokkal, ugyanakkor a szombat megtartása, az eszkatológia (a vizsgáló ítélet, a második eljövetel hangsúlyozása) és a halál utáni állapot értelmezése jelentősen különbözteti meg őket más felekezetektől. Ezek a különbségek gyakran vezetnek beszélgetésekhez és ökumenikus párbeszédhez, illetve helyi megállapodásokhoz a közösségi együttműködés terén.
Jegyzet a táplálkozási kérdésről
Egyes keresztények – az Apostolok cselekedeteinek könyvére hivatkozva – úgy értelmezik, hogy Krisztus kereszthalálával és feltámadásával sok rituális étkezési szabály alkalmazhatósága megváltozott, ezért ők úgy gondolják, hogy "bármit ehetünk". Az adventista értelmezés azonban történelmi és bibliai alapokon más hangsúlyt helyez: az egyház hagyománya és egészségügyi tanácsai a testi-lelki jólét és az Ószövetségi táplálkozási előírások néhány elemének óvó értelmezése felé hajlanak, de a gyakorlat egyéni meggyőződés és közösségi hagyomány szerint változik.
Összességében a Hetednapi Adventista Egyház olyan keresztény közösség, amely élesen hangsúlyozza Jézus eljövetelének várását, a szombat megtartását és az egészséges életmódot, miközben globális intézményrendszerrel (iskolák, kórházak, kiadók, segélyszervezet) vesz részt a társadalmi és humanitárius munkában.
Ellen G.White, a mozgalom egyik alapítója
Szervezet
A Hetednapi Adventista Egyház képviseleti egyházkormányzati formában szerveződik, és a világegyháznak 13 részlege van.
A Hetednapi Adventista Világegyház statisztikái szerint az egyház növekszik, 2007. december 31-én 15 660 347 tagot számlált.
Az Adventist News Network 2010 júniusában (a Hetednapi Adventista Egyház 59., ötödik alkalommal megrendezett Általános Konferenciájának ülésszakán, amelyet az Egyesült Államokban, a Georgia állambeli Atlantában tartottak) arról számolt be, hogy a Hetednapi Adventisták taglétszáma 16 300 000 főt tett ki az egyház Levéltári és Statisztikai Hivatala szerint. A világegyház titkára kijelentette, hogy ha a meg nem keresztelt gyermekeket és az istentiszteletekre járó családtagokat is beleszámítjuk, akkor az egyház létszáma 25 és 30 millió között van.
Főbb tanok
A hetednapi adventisták a protestantizmusban hisznek.
A hetednapi adventisták a 28 alapvető hitben hisznek. Ezt a hitvallást az Általános Konferencia 1980-ban fogadta el, 2005-ben pedig egy további hitvallással (11.) egészítette ki.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Hetednapi Adventista Egyház?
V: A Hetednapi Adventista Egyház egy protestáns keresztény csoport, amely William Miller tanításait követi, és hisz abban, hogy a szombat, a hét hetedik napja a munkától való pihenésre és Isten imádására szolgál.
K: Mit jelent az "adventista" kifejezés ezzel az egyházzal kapcsolatban?
V: Az "adventista" szó az "advent" szóból származik, amely Jézus második eljövetelére vagy második adventjére utal. Ezért hívják őket "hetednapi adventistáknak".
K: Miben különbözik ez az egyház más protestáns csoportoktól?
V: Ez az egyház abban különbözik más protestáns csoportoktól, hogy hisz a szombatról, a vizsgáló ítéletről, a halál öntudatlan állapotáról, amíg Krisztus fel nem támasztja őket, és hogy a gonosz emberek örökre elpusztulnak a tűz által, ahelyett, hogy örökké a pokolban égnének.
K: Milyen üzenetet hirdet ez az egyház az egészségről?
V: Ez az egyház az egészséges életmódot támogatja a dohányzástól, az alkoholtól és más tudatmódosító szerektől való tartózkodással; a testmozgással; a szabadban való tartózkodással; a pihenéssel; a sok víz fogyasztásával; és néhány követő számára azzal, hogy nem esznek bizonyos húsokat, például sertéshúst vagy halat, illetve semmilyen állati eredetű terméket, például tejet vagy tojást.
K: Ki volt ennek az egyháznak az egyik alapítója?
V: Ellen G. White volt az egyik alapítója ennek az egyháznak, aki számos olyan szöveget írt, amelyet ma is fontosnak tartanak. Hitt abban, hogy látomásokat kapott Istentől arról, hogy milyen lesz a mennyország, és mi fog történni az idők végén.
K: Hogyan szerveződik világszerte?
V: Világszinten egy Általános Konferencia irányítja, kisebb régiókkal, amelyeket divíziók, egyesületi konferenciák és helyi konferenciák igazgatnak. A világ több mint 200 országában és területén van jelen, számos iskolával, kórházzal és kiadóval, valamint egy ADRA (Adventista Fejlesztési és Segélyszervezet) nevű szervezettel, amely a világ minden táján segít a bajba jutott embereken.
K: Hány tagja van világszerte?
V: A hetednapi adventista egyházaknak világszerte körülbelül 18,5 millió tagja van.
Keres