Gergely-naptár: történet, működés és a szökőév szabálya
Fedezd fel a Gergely-naptár történetét, működését és a szökőév szabályát — hogyan javította ki a Julián-naptár hibáit, és miért meghatározó a mai naptárunkban.
Gergely-naptár az a naptár, amelyet a világ nagy részén használnak. Használata 1582-ben kezdődött, és a korábbi Julián-naptárt váltotta fel. A Julián-naptárban az volt a hiba, hogy szökőéveket (négyévente egy plusz nappal) adott hozzá kivétel nélkül: a Julián-év hossza pontosan 365,25 nap volt (365 nap és 6 óra). Ezzel szemben a Föld tényleges ideje, amíg egyszer megkerüli a Napot, közelebb van a 365,2425 naphoz (körülbelül 365 nap, 5 óra és 49 perc). Ez a különbség évente körülbelül tizenegy percet jelent, amely hosszú távon az évszakok eltolódásához vezetett.
Miért volt szükség a reformra?
A tavasz valódi kezdete (a napéjegyenlőség) a IV. századi niceai zsinat óta hagyományosan március 21-hez volt kötve. A Julián-naptár pontatlansága miatt azonban ez a dátum fokozatosan eltolódott: a 1500-as évekre Nyugat-Európában a tavaszi napéjegyenlőség már körülbelül március 11-re esett, vagyis a naptár mintegy tíz nappal „elmaradt”. Ennek kijavítására 1582-ben döntöttek: a naptárat tíz nappal előrébb hozták, és módosították a szökőévek számításának szabályát, hogy a hiba ne halmozódjon fel újra.
A szökőév szabálya (hogyan működik)
Az új szabály egyszerűen megfogalmazható:
- Minden olyan év szökőév, amely osztható 4-gyel.
- De azok az évek, amelyek 100-zal oszthatók, nem szökőévek.
- Kivételt képeznek a 400-zal osztható százévek: ezek ismét szökőévek.
Példák: 1600 szökőév volt (osztható 400-zal), míg a 1700, 1800 és 1900 nem voltak szökőévek (bár oszthatók voltak 100-zal, nem oszthatók 400-zal). Ennek eredményeként a Gergely-naptár átlagos hossza 365,2425 nap lett, ami jó közelítés a trópusi évhez és jelentősen csökkenti az évszakok eltolódását.
Bevezetés és elterjedés
A reformot először Aloysius Lilius nápolyi orvos dolgozta ki, és XIII. Gergely pápa tette hivatalossá 1582. február 24-én (az Inter gravissimas bullában). A tényleges naptári ugrás 1582 októberében történt: az október 4. csütörtököt az október 15. péntek követte, így aznap tíz napot „kihagytak” a naptárból.
A Gergely-naptár bevezetése nem volt azonnali és egyetemes: katolikus országokban (például Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban) 1582-ben megtörtént, de a protestáns és ortodox államok később, évtizedekkel vagy évszázadokkal később tértek át. Például Nagy-Britannia és gyarmatai csak 1752-ben vezették be (ott 11 napot kellett kihagyni), Oroszország 1918-ban tért át a forradalom után, Görögország pedig 1923-ban. Egyes ortodox egyházak ma is a Julián-naptárat (vagy egy részben módosított változatát) használják liturgikus célokra.
További megjegyzések
- A Gergely-naptár hosszú távon jelentősen csökkenti az évszakok eltolódását, de elméleti pontossága sem tökéletes; ezért időnként felmerülnek további finomítási javaslatok (például további kivételek száz- vagy ezredévekhez), ezek azonban nem terjedtek el.
- A múltbeli események dátumainak összehasonlításakor fontos figyelembe venni, hogy melyik naptár volt érvényben az adott helyen és időben; ezért létezik a „proleptikus Gergely-naptár”, amelyet történészek használnak az egységesítéshez.
Röviden: a Gergely-naptár a Julián-naptár hibájának kijavítására született, fő eszköze a szökőévek finomabb szabályozása, és ezért ma sokkal jobban illeszkedik a Föld Nap körüli mozgásához és az évszakokhoz.
Hónapok
A Gergely-naptári év hónapjai sorrendben a következők:
- Január (31 nap)
- február (28 vagy 29 nap)
- március (31 nap)
- Április (30 nap)
- Május (31 nap)
- Június (30 nap)
- Július (31 nap)
- Augusztus (31 nap)
- Szeptember (30 nap)
- Október (31 nap)
- November (30 nap)
- december (31 nap)
Ha a február 28 napos, akkor az év 365 napos. Ha a február 29 napos, akkor az évet szökőévnek nevezzük, és 366 napos. Szökőévre általában négyévente egyszer kerül sor. Néhány példa a szökőévekre: 2004, 2008 és 2012. A következő szökőév 2020.
Örökbefogadás
Nem minden ország kezdte el azonnal használni az új naptárat. Spanyolország, Portugália és Olaszország 1582. október 15-én, pénteken kezdte el használni az új naptárat, 1582. október 4-én, a juliánus csütörtök után. Európa protestáns országaiban az emberek attól tartottak, hogy az új naptár a katolikus egyház kísérlete arra, hogy elhallgattassa mozgalmukat. Anglia és a Brit Birodalom többi része 1752-ben vette át a Gergely-naptárt; ekkor már tizenegy nappal kellett korrigálni (1752. szeptember 2., szerda után 1752. szeptember 14., csütörtök következett).
Oroszország
A Szovjetunióban novemberben ünnepelték az 1917-es októberi forradalmat. Az Orosz Birodalom 1917-ben még a régi Julián-naptárt használta. A naptárváltás azt jelentette, hogy a forradalom kitörése után 365 nappal 1918 novemberére esett.
Templomok
1923-ban néhány keleti ortodox egyház áttért a Gergely-naptárra. A karácsony napja megegyezik a katolikus és a protestáns egyházakéval, de a húsvét dátumát továbbra is eltérően dolgozzák ki.
Az orosz ortodox egyház, valamint néhány más keleti ortodox egyház, például a grúz és a szerb, nem akarta ezt a változtatást, így az orosz karácsony napja körülbelül két héttel később van, mint Európa többi részén.
Japán
Japán 1873. január 1-jén vette át a Gergely-naptár szökőévek számítási módját, de a hónapok nevek helyett számokkal vannak ellátva. Japán szintén az első évet kezdi minden új uralkodással, de nem azt a nevet használja, amelyről egy császár nyugaton a legjobban ismert lenne. Például a Meidzsi-év 1=1868, Taisho 1=1912, Showa (Hirohito császár) 1=1926, Heisei (Akihito császár) 1=1989, és így tovább. A "nyugati naptár" (西暦, seireki), amely nyugati évszámokat használ, szintén széles körben elfogadott a civilek és kisebb mértékben a kormányzati szervek körében.
Régi naptár Nagy-Britanniában
Old Style és New Style dátumok
Néhány régi dátumot Nagy-Britanniában két különböző évszámmal írtak és dokumentáltak. Ennek az az oka, hogy Nagy-Britanniában csak március 25-én kezdődött az új év, így néhány hónapig Nagy-Britanniában egy év volt, más országokban pedig a következő.
Az OS (a régi stílusú) és az NS (az új stílusú) betűkkel segítettek meghatározni a használt évet. Például I. Károly király 1649. január 30-án halt meg. A "régi stílusban" helyesen azt kell mondani, hogy I. Károly 1648. január 30-án halt meg (OS). A "New Style" használatával, ahogyan ma meghatározzuk a dátumokat, a helyes dátum és évszám 1649. február 9. lenne.
Brit adó
A régi naptár szerint az év március 25-én kezdődött. Ez lett április 5., és ezt használták az év első napjaként az adók és bérleti díjak kiszámításánál. Az adók és bérleti díjak kiszámítása a szökőévek régi módszerével folytatódott, így 1800-ban az év április 6-án kezdődött. Ezt azonban 1900-ban nem változtatták meg, így az adóév az Egyesült Királyságban még mindig április 6-án kezdődik.
Idővonal
Az emberek néha az N.S. vagy New Style kifejezést a Gergely-naptárra használják, míg az Old Style (vagy O.S.) a Julián-naptárat jelenti.
Kapcsolódó oldalak
- Julián-naptár
- Napnaptár
Kérdések és válaszok
K: Milyen naptárat használnak az egész világon?
V: A világ nagy részén a Gergely-naptárt használják.
K: Mikor kezdték használni?
V: 1582-ben kezdték el használni.
K: Miért volt szükség a Julián-naptár felváltására?
V: A Julián-naptárban volt egy hiba, ami miatt az évszakok idővel eltértek a naptárhoz képest. Ennek oka az volt, hogy kivétel nélkül szökőéveket (négyévente egy plusz napot) adott hozzá, és a 365,25 napos hossza nem volt elég pontos a Föld Nap körüli keringéséhez.
K: Mekkora különbség volt a Julián és a Gergely-naptár között?
V: Évente körülbelül tizenegy perc különbség volt köztük.
K: Hogyan hatott ez a földművesekre?
V: A földműveseket ez nem érintette, mivel ők nem a naptár, hanem az évszakok szerint dolgoztak.
K: Miért mondta ki XIII. Gergely pápa 1582-ben, hogy tíz napot ki kell hagyni?
V: Ezt azért jelentette ki, mert a húsvét dátumát a március 21-i napéjegyenlőségtől számítják, amely a Julián-naptár számítási hibái miatt korábban eltolódott, ezért vissza akarta állítani a Gergely-naptárral való összhangba.
K: Milyen változtatásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy hasonló hibák ne fordulhassanak elő még egyszer? V: Annak érdekében, hogy ilyen hiba ne fordulhasson elő még egyszer, felülvizsgálták a "szökőév-szabályt". Addig kivétel nélkül minden negyedik évben február 29. volt, de a felülvizsgálat után csak a 00-ra végződő éveknek volt február 29., kivéve, ha 400-zal oszthatóak.
Keres