Izrael

Történelem

Az ország történelme több ezer évre, az ókorig nyúlik vissza. Két világvallás, a judaizmus és a kereszténység is innen indult. Itt nőtt ki először a zsidó nemzet és vallás. A zsidók és a keresztények Szentföldnek nevezik, mert számos, a Bibliában leírt esemény helyszíne, és mert a zsidó törvények egyes parancsolatait csak az ő földjén lehet teljesíteni. ^[]

Ősi

Háromezer évvel ezelőtt a kánaániták és más szemita népek éltek itt. Kr. e. 1800 és 1500 között egy másik szemita nép, a héberek telepedtek le Kánaánban. Őket nevezték el "Izrael gyermekeinek" vagy "izraelitáknak". Az izraelitáknak 12 törzse volt. Vezetőjüknek egy [királyt], Sault választottak. A következő király, Dávid, i. e. 1000 körül kezdte meg az Izraeli Királyságot, és Jeruzsálem városát tette fővárosává. Fia, Salamon felépítette az első templomot Istenük imádatára. Salamon i. e. 928 körül halt meg. Királysága két országra szakadt. Az északi ország megtartotta az Izrael nevet. A déli ország, amelyet Júdának hívtak, megtartotta Jeruzsálemet fővárosának.

Az asszírok i. e. 732-ben hódították meg az Izraeli Királyságot, a babilóniaiak pedig i. e. 586-ban a Júda Királyságot, és lerombolták Salamon templomát. Sok zsidó visszatért Babilóniából, és újra országot építettek, és újjáépítették a Templomot. Először a perzsák, majd a görögök, végül a rómaiak uralták Izrael földjét.

A zsidók harcoltak a rómaiak ellen, de a rómaiak legyőzték őket. Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet és az ottani második zsidó templomot. Kr. u. 135-ben a rómaiak ismét legyőzték a zsidókat, és sokukat megölték vagy máshová vitték. Az Izraelben élő zsidók száma sokkal kisebb lett. Sokan kénytelenek voltak más országokban élni. A zsidó közösségek Izraelen kívüli elterjedését diaszpórának nevezzük.

A megmaradt zsidók közül sokan Galileába költöztek. A zsidó tanítók ott írták a Kr. u. 2-4. században a Misna és a Talmud egy részét, fontos zsidó könyveket.

A rómaiak kezdték ezt a területet azzal a szóval nevezni, amelyből az angolban Palesztina lett. A római, majd a bizánci birodalom uralkodott Kr. u. 635-ig, amikor az arabok meghódították a régiót. Különböző arab uralkodók, és egy ideig keresztes lovagok uralták a földet. 1516-ban az Oszmán Birodalom hódította meg az országot, és egészen a 20. századig uralta a régiót.

Modern

A diaszpóra óta számos kísérlet történt arra, hogy új hazát teremtsenek a zsidó nép számára. Az 1880-as években ez az Izraelben élő zsidó nemzet iránti vágy egy cionizmusnak nevezett mozgalommá vált. A világ minden tájáról zsidók kezdtek érkezni a területre, és az akkor még a török, később pedig a brit kormányok által irányított sivatagi övezetekben telepedtek le.

1948. május 14-én megszűnt a brit ellenőrzés Palesztina felett. A zsidó lakosok (David Ben-Gurion vezetésével) kikiáltották az új zsidó állam függetlenségét. Közvetlenül Izrael függetlenségének kikiáltása után több közeli ország - köztük Egyiptom, Szíria, Jordánia és Irak - hadseregei megtámadták az új országot. Az 1980-as évek óta Izrael fő katonai ellenfelei iszlamista csoportok, például a Hezbollah.

Földrajz

Izraeltől északra Libanon és Szíria, keleten Jordánia, délnyugaton pedig Egyiptom található. Izrael ellenőrzi a Jordán folyó nyugati partját is.

Izrael hosszú partvonallal rendelkezik a Földközi-tengeren. Délen Eilat városa az Akabai-öbölben fekszik, amely a Vörös-tenger része.

Galilea egy termékeny és hegyvidéki régió északon. Nyugatra, a Földközi-tenger partjainak közelében egy sík síkság, az úgynevezett Parti síkság található. A Negev-sivatag egy sík síkságokból, hegyekből és kráterekből álló, kopár terület délen. Középen egy hegyvonulat húzódik északról délre.

A keleti oldalon van egy mélyedésnek nevezett alacsony terület. A Hula-völgy és a Galileai-tenger ezen az északi alacsony területen található. A Jordán folyó a Galileai-tengertől a Holt-tengerig folyik. A Holt-tenger melletti terület a legalacsonyabb a világon. A tengerszint alatt -426 méterrel van.

Az időjárás nyáron általában forró és száraz, télen pedig enyhe vagy hűvös. Az eső leginkább télen esik (november és április között). Északon több eső esik, mint délen, a sivatagban pedig alig. Hó a magasabban fekvő területeken esik. Izrael nagyon nagy öntözőrendszert épített ki, hogy északról vizet juttasson a déli, száraz területekre, hogy ott is termeszteni lehessen.

Jeruzsálem Izrael legnagyobb városa. Tel-Aviv, Haifa, Beersheba és Rishon LeZion szintén nagyvárosok. Izrael azt mondja, hogy fővárosa Jeruzsálem. A legtöbb ország ezt nem ismeri el. Ők Tel-Avivot tekintik fővárosnak.

Kilátás a Galileára a Meron-hegyről


Izrael állam határai

Kormány

Nemzeti kormány

Izrael parlamentáris demokrácia. Minden 18. életévét betöltött izraeli állampolgár szavazhat. Az izraeli parlament neve Knesszet. A Knesszetnek 120 tagja van. Minden egyes tagot legfeljebb négy évre választanak meg. A Knesszet törvényeket hoz, segít eldönteni a nemzetpolitikát, és jóváhagyja a költségvetést és az adókat.

A választók a Knesszet-választásokon nem szavaznak egyéni jelöltekre. Ehelyett egy pártra szavaznak. Ez a párt listát állít az összes jelöltjéről. A listán lehet csak egy jelölt, de akár 120 jelölt is. A választásokon az egyes listák által elnyert szavazatok százalékos aránya dönti el, hogy a párt hány képviselőt, azaz mandátumot kap a Knesszetben. Ha például egy pártlista a szavazatok 33 százalékát kapja, akkor 40 Knesszet-helyet kap.

Izraelnek nincs írott alkotmánya. Ehelyett a Knesszet alkotott "alaptörvényeket". Az alaptörvények mondják meg, hogyan kell működnie a kormánynak, és adnak polgári jogokat a polgároknak.

A miniszterelnök Izrael kormányának vezetője. Általában annak a pártnak a vezetője, amelyik a legtöbb mandátummal rendelkezik a Knesszetben. A miniszterelnöknek meg kell tartania a Knesszet tagjainak többségének támogatását ahhoz, hogy hivatalában maradhasson. Ő nevezi ki a minisztereket a kabinetbe. A Knesszet hagyja jóvá a kabinet tagjainak kinevezését. A miniszterek olyan témákért felelősek, mint az oktatás, a védelem és a szociális jólét. A miniszterelnök a kabinet vezetője, ő határozza meg a kabinetülés témáit, és ő hozza a végső döntéseket.

Benjamin Netanjahu 2009 márciusa óta miniszterelnök.

Az elnök az államfő. Az elnököt a Knesszet választja hét évre. Az elnök feladatainak nagy része ceremoniális jellegű: Az elnök aláírja a Knesszet által jóváhagyott törvényeket és szerződéseket, kinevez bírákat és egyes állami szervezetek tagjait. Emellett átveszi a nagykövetek és a külföldi diplomaták által hozott dokumentumokat, amikor kinevezik őket.

Reuven Rivlin 2014 júliusa óta tölti be az elnöki tisztséget.

Politika

Izraelben sok politikai párt van, sokféle véleménnyel. A 2020-as választásokon 20 párt szerzett mandátumot a Knesszetben.

A pártok három fő csoportba tartoznak. A legnagyobb csoportok a cionista pártok. Ezek közé tartoznak a konzervatív liberálisok, mint például a HaLikud; a szociáldemokraták, mint például a HaAvoda (Munkapárt); és a vallásos cionisták. Vannak még kisebb vallásos ortodox zsidó pártok, speciális érdekeltségű pártok és izraeli arab pártok.

Egyetlen párt általában nem szerez elegendő mandátumot a Knesszetben ahhoz, hogy többsége legyen, ezért az egyik nagyobb párt a többi párt - köztük a vallási pártok - támogatását kéri a koalíciós kormány megalakításához. Ez nagy hatalmat ad ezeknek a pártoknak, bár kicsik.

A Likud támogatja a szabadpiaci politikát és a kormány korlátozott beavatkozását a gazdaságba. A Likud határozottan hisz Izrael biztonságának védelmében. Kevesebbet akar engedni a békefolyamatban a palesztinokkal és az arab államokkal való tárgyalásos megállapodásért.

A Munkáspárt támogatja a gazdaság állami irányítását, de ugyanakkor hisz a korlátozott mértékű szabad vállalkozásban is. A párt azt mondja, hogy a palesztinokkal és az arab államokkal való megállapodásért többet adna.

A jelenlegi Knesszet a 23. Knesszet, amely 2020. március 16-án teszi le az esküt. A jelenlegi kormány az ötödik Netanjahu-kormány, amelyet 2020. május 17-én iktattak be.

Izrael térképe

Gazdaság

A függetlenné váláskor Izrael szegény ország volt, kevés mezőgazdasági vagy ipari termeléssel. Izrael gazdasága azonban 1948 óta óriási mértékben növekedett. A nemzet ma viszonylag magas életszínvonalat élvez, annak ellenére, hogy kevés természeti erőforrással és korlátozott vízkészlettel rendelkezik.

A függetlenséget közvetlenül követő években sok bevándorló érkezett Izraelbe. E bevándorlók közül sokan szakképzett munkások és szakemberek voltak, akik nagyban hozzájárultak a nemzet gazdasági fejlődéséhez.

Szolgáltató iparágak

Izraelben a szolgáltatóiparban dolgozók közül sokan a kormány vagy a kormány tulajdonában lévő vállalkozások alkalmazásában állnak. A kormányzati dolgozók számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyre Izrael nagyszámú bevándorló népességének szüksége van, mint például a lakhatás, az oktatás és a munkahelyi képzés.

Turizmus

A turizmus az ország egyik fontos bevételi forrása. A turisták számos régészeti, történelmi és vallási helyszínt, múzeumot, természetvédelmi területet és tengerparti üdülőhelyet látogatnak Izraelben.

A turisták Izrael számos szolgáltató iparágát támogatják, különösen a kereskedelmet, az éttermeket és a szállodákat. Több mint 2,7 millió külföldi turista látogatott Izraelbe 2009-ben.

Gyártás

Az izraeli gyárak olyan termékeket állítanak elő, mint vegyi termékek, elektronikus berendezések, műtrágya, papír, műanyag, feldolgozott élelmiszerek, tudományos és optikai műszerek, textíliák és ruházat. Az importált gyémántok csiszolása jelentős iparág. A kormány tulajdonában lévő üzemek az izraeli fegyveres erők által használt berendezéseket gyártanak. Izrael a világ legnagyobb drónexportőre. Tel Aviv és Haifa Izrael fő gyártási központjai.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság korábban Izrael munkaerőjének sokkal nagyobb százalékát foglalkoztatta. Az egykor emberek által végzett munka nagy részét azonban ma már gépek végzik. A fontos mezőgazdasági termékek közé tartoznak a citrusfélék és más gyümölcsök, a tojás, a gabona, a baromfi és a zöldségek.

A kormány fejleszti, finanszírozza és ellenőrzi a mezőgazdasági tevékenységet, beleértve a halászatot és az erdészetet is. Izrael a lakosság élelmezéséhez szükséges élelmiszerek nagy részét megtermeli, kivéve a gabonát. A mezőgazdasági export elegendő bevételt biztosít a szükséges élelmiszer-behozatal kifizetéséhez. A legtöbb izraeli gazdálkodó modern mezőgazdasági módszereket alkalmaz. A Galileai-tengerből nyert víz nagy mennyiségű földet öntöz Izraelben.

A legtöbb izraeli gazdaság moszavim vagy kibucim formában működik. Izraelben vannak magángazdaságok is.

Bányászat

A Holt-tenger, a világ legsósabb víztömege, Izrael vezető ásványi anyagforrása. A tengerből brómot, magnéziumot, káliumot és konyhasót nyernek. A legfontosabb ásványi anyag a kálium, amelyet főként műtrágyákban használnak.

A Negev-sivatagban foszfát-, réz-, agyag- és gipszbányák találhatók.

Energia

Izraelnek kevés energiaforrása van. Nincsenek szénlelőhelyei vagy vízenergia-forrásai, és csak kis mennyiségű kőolaj és földgáz található benne. Ennek eredményeképpen Izrael az importált nyersolajból származó benzintől és dízelüzemanyagtól függ a közlekedéshez, és a szénből előállított villamos energiával fedezi energiaszükségletét.

A napenergiát - a nap energiáját - széles körben használják a házak vízmelegítésére. Izrael más módszereket is fejleszt a napenergia házak és gyárak energiaellátására.

Izrael 2008-ban kezdett el beruházni az elektromos autók és az azok töltésére szolgáló állomások építésébe. A Földközi-tengeren nagy földgázmezők is lehetnek, amelyeket Izrael ki tudna aknázni.

Nemzetközi kereskedelem

2006-ban az izraeli export 11%-kal, valamivel több mint 29 milliárd dollárra nőtt; a hi-tech ágazat 14 milliárd dollárt tett ki, ami 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Mivel Izrael kevés természeti erőforrással rendelkezik, több árut importál, mint amennyit exportál. Az ország fő importcikkei közé tartoznak a vegyi anyagok, számítógépes berendezések, gabona, vas és acél, katonai felszerelések, kőolajtermékek, nyers gyémántok és textíliák.

Izrael fő exportcikkei a vegyipari termékek, citrusfélék, ruházati cikkek, elektronikai berendezések, műtrágyák, csiszolt gyémántok, katonai felszerelések és feldolgozott élelmiszerek. Az ország fő kereskedelmi partnerei a Benelux-országok (Belgium, Hollandia és Luxemburg), Németország, Olaszország, Svájc, Olaszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Szállítás

Izrael jól fejlett közlekedési rendszerrel rendelkezik. A legtöbb középosztálybeli izraeli családnak vagy van saját autója, vagy a munkáltatója biztosít autót. Aszfaltozott utak az ország szinte minden részébe eljutnak. A tömegközlekedést a városokban és a városok között is elsősorban autóbuszok biztosítják.

A Ben-Gurion repülőtér Izrael fő nemzetközi repülőtere. Tel-Aviv közelében található. Kisebb repülőterek találhatók Atarotban, Jeruzsálem közelében és Eilatban. Az El Al, Izrael nemzetközi légitársasága rendszeresen repül az Egyesült Államokba, Kanadába, Európába, valamint Afrika és Ázsia egyes részeire. Izraelnek három nagy mélyvízi kikötője van: Haifa, Asdod és Eilat.

Kommunikáció

Izrael kommunikációs rendszere az egyik legjobb a Közel-Keleten. Izraelben mintegy 30 napilap jelenik meg, amelyeknek körülbelül a fele héber nyelvű. A többi arabul, oroszul, jiddisül vagy a számos idegen nyelv valamelyikén jelenik meg. Az Izraeli Műsorszolgáltatási Hatóság, a kormány által létrehozott állami vállalat működteti a televíziót és a nem katonai rádióállomásokat.

A Ben Gurion repülőtér fogadóterme.


Napenergia-mező az izraeli Elifaz Kibbutzban.


Betakarítási időpont Izraelben.

Kapcsolódó oldalak

• Izrael az olimpián
• Izrael nemzeti labdarúgó-válogatott
• Izrael folyóinak listája