János Pál pápa

Korai életút

Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án született a lengyelországi Wadowicében. Szülei Karol Wojtyła katonatiszt és Emilia Kaczorowska varrónő voltak. Három gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Kilencéves volt, amikor édesanyja 1929-ben meghalt. Apja támogatta őt, hogy tanulhasson. Bátyja orvos volt. Meghalt, amikor Wojtyła tizenkét éves volt. Családjából mindenkit elvesztett - húgát, testvérét, édesanyját és édesapját -, mielőtt pap lett. Sportolt. A labdarúgást (futballt) kapusként szerette.

Wojtyła a wadowicei Marcin Wadowita gimnáziumba járt. 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemen drámát tanult. Önkéntes könyvtárosként dolgozott. Sportoló, színész és drámaíró volt. Két hónapos katonai kiképzést végzett az Akadémiai Légióban. Ez a kiképzés kötelező volt. Fegyvert nem fogott és nem lőtt.

Fiatal korában sok zsidó emberrel találkozott. Ők azon a környéken éltek. 1939-ben a náci erők bezárták a Jagelló Egyetemet. A rokkantak kivételével minden férfinak munkát kellett vállalnia. Wojtyła 1940 és 1944 között egy étteremben dolgozott. Dolgozott egy mészkőbányában is, majd egy vegyipari gyár eladójaként. Nem akarta, hogy Németországba küldjék. Ha elküldenék, akkor a német hadseregbe vonulna be. Apja 1941 februárjában szívrohamban meghalt.

1944. február 29-én Wojtyłát elütötte egy német teherautó. Azt hitte, hogy rosszul bánnak vele. A német tisztek kórházba küldték. Két hetet töltött ott fej- és vállsérülésekkel. Ekkor határozta el, hogy papnak kell lennie. Amikor elhagyta a kórházat, a fiatal lengyel férfiakat Németországba küldték kiképzésre. Ő az érsek házába menekült. Ott bujkált a háború utánig. 1945. január 17-én éjjel a németek elhagyták a várost. A papok, a tanár és a diákok visszamentek a szemináriumba. Nagy takarítás várt rájuk. Wojtyła felajánlotta, hogy kitakarítja a mosdókat.

Abban a hónapban Wojtyła talált egy tizennégy éves zsidó menekültet, Edith Zierert. A lány a szüleit próbálta elérni. Az éhségtől összeesett. Ételt adott neki, és segített neki eljutni a vasútállomásra. Nem hallott róla többé, amíg el nem jött a nap, amikor pápává választották.

Korai életút

Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án született a lengyelországi Wadowicében. Szülei Karol Wojtyła katonatiszt és Emilia Kaczorowska varrónő voltak. Három gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Kilencéves volt, amikor édesanyja 1929-ben meghalt. Apja támogatta őt, hogy tanulhasson. Bátyja orvos volt. Meghalt, amikor Wojtyła tizenkét éves volt. Családjából mindenkit elvesztett - húgát, testvérét, édesanyját és édesapját -, mielőtt pap lett. Sportolt. A labdarúgást (futballt) kapusként szerette.

Wojtyła a wadowicei Marcin Wadowita gimnáziumba járt. 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemen drámát tanult. Önkéntes könyvtárosként dolgozott. Sportoló, színész és drámaíró volt. Két hónapos katonai kiképzést végzett az Akadémiai Légióban. Ez a kiképzés kötelező volt. Fegyvert nem fogott és nem lőtt.

Fiatal korában sok zsidó emberrel találkozott. Ők azon a környéken éltek. 1939-ben a náci erők bezárták a Jagelló Egyetemet. A rokkantak kivételével minden férfinak munkát kellett vállalnia. Wojtyła 1940 és 1944 között egy étteremben dolgozott. Dolgozott egy mészkőbányában is, majd egy vegyipari gyár eladójaként. Nem akarta, hogy Németországba küldjék. Ha elküldenék, akkor a német hadseregbe vonulna be. Apja 1941 februárjában szívrohamban meghalt.

1944. február 29-én Wojtyłát elütötte egy német teherautó. Azt hitte, hogy rosszul bánnak vele. A német tisztek kórházba küldték. Két hetet töltött ott fej- és vállsérülésekkel. Ekkor határozta el, hogy papnak kell lennie. Amikor elhagyta a kórházat, a fiatal lengyel férfiakat Németországba küldték kiképzésre. Ő az érsek házába menekült. Ott bujkált a háború utánig. 1945. január 17-én éjjel a németek elhagyták a várost. A papok, a tanár és a diákok visszamentek a szemináriumba. Nagy takarítás várt rájuk. Wojtyła felajánlotta, hogy kitakarítja a mosdókat.

Abban a hónapban Wojtyła talált egy tizennégy éves zsidó menekültet, Edith Zierert. A lány a szüleit próbálta elérni. Az éhségtől összeesett. Ételt adott neki, és segített neki eljutni a vasútállomásra. Nem hallott róla többé, amíg el nem jött a nap, amikor pápává választották.

Pap

Karol Wojtyłát 1946. november 1-jén szentelte pappá Adam Stefan Sapieha bíboros.

Pap

Karol Wojtyłát 1946. november 1-jén szentelte pappá Adam StefanSapieha bíboros.

Bishop

1958-ban Wojtyła 38 évesen Lengyelország legfiatalabb püspöke lett. 1962-ben részt vett a II. vatikáni zsinaton, és segített két nagyon fontos dokumentum megírásában. Az egyik a vallásszabadságról szólt, a másik pedig az egyház munkájáról a modern világban.

1963-ban Wojtyła püspök Krakkó érseke lett.

Bishop

1958-ban Wojtyła 38 évesen Lengyelország legfiatalabb püspöke lett. 1962-ben részt vett a II. vatikáni zsinaton, és segített két nagyon fontos dokumentum megírásában. Az egyik a vallásszabadságról szólt, a másik pedig az egyház munkájáról a modern világban.

1963-ban Wojtyła püspök Krakkó érseke lett.

Bíboros

1967. június 26-án VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte Wojtyła érseket.

Bíboros

1967. június 26-án VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte Wojtyła érseket.

Pápa

János Pál 1978. október 16-án lett pápa. János Pál volt az első nem olasz pápa 455 év óta. 26 évig volt pápa, ezzel ő volt a második leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa IX. Pius pápa után, aki 31 évig és hét hónapig töltötte be ezt a tisztséget. Ő volt az első és egyetlen szláv pápa is. János Pál a történelem legtöbbet utazó pápája volt 104 nemzetközi útjával.

Élete során számos idegen nyelvet megtanult. Anyanyelvként lengyelül beszélt, az iskolában pedig latinul és ógörögül tanult. Azon a napon, amikor hivatalosan pápává lett, olaszul, angolul, németül, franciául, spanyolul, csehül és portugálul beszélt az emberekhez. Beszélt egy kicsit litvánul, magyarul, oroszul és ukránul is.

János Pál sok embert boldoggá avatott. Ez azt jelenti, hogy a pápa ezeknek az embereknek a "Boldog" címet adományozta. Ilyen például Fra Angelico festőművész, aki az 1400-as években élt. Életének és tanításának tanulmányozása után úgy döntöttek, hogy hivatalosan is "Boldog Fra Angelico" néven kell nevezni. János Pál több embernek adományozta a "Boldog" címet, mint bármely más pápa a történelem során. Sok szentet is avatott.

János Pál 1984-ben indította el az Ifjúsági Világnapot, amelyet először Rómában tartottak, és amelyen mintegy 300 000 ember vett részt. Azóta minden évben más országban rendezik meg. Arra bátorítja a fiatalokat, hogy legyenek hűségesek Istenhez, és éljenek együtt békében. Sok millió ember vett már részt rajta.

A pápa utazásai

Az első pápa, aki sokat utazott, VI. Pál pápa volt. Hozzá hasonlóan II János Pál is szeretett utazni. Pápasága alatt 105 utat tett meg, 117 országot látogatott meg. Összesen több mint 1,1 millió km-t (725 000 mérföldet) tett meg. Bárhová ment, mindenhol nagy tömegeket vonzott. Mindezeket az utazásokat az általa meglátogatott országok pénzéből fizette, nem pedig a Vatikán.

János Pál egyik legkorábbi hivatalos látogatása 1979 júniusában hazájában, Lengyelországban volt. Ott mindig boldog, éljenző tömeg vette körül. A pápa szabadságot és emberi jogokat akart hozni hazájának. Látogatása arra ösztönözte a lengyeleket, hogy szembeszálljanak a kommunizmussal, és 1980-ban megszületett a Szolidaritás mozgalom. Későbbi lengyelországi útjain még erőteljesebbé tette támogató üzenetét. A Szovjetunió hosszú éveken át ellenőrizte Kelet-Európát. 1989-ben Lengyelország volt az első ország, amely elkezdett elszakadni a Szovjetuniótól.

János Pál olyan helyekre ment, ahol előtte már más pápák is jártak, például az Egyesült Államokba vagy a Szentföldre. Sok olyan országba is eljutott, ahol korábban még egyetlen pápa sem járt. Ő volt az első uralkodó pápa, aki az Egyesült Királyságba utazott, ahol találkozott II Erzsébet királynővel, az anglikán egyház legfőbb kormányzójával.

1982-ben a pápa Japánba, 1984-ben pedig Dél-Koreába és Puerto Ricóba látogatott. Ő volt az első pápa, aki Kubába látogatott. 1998. januári látogatása során élesen bírálta Kubát, amiért az nem engedi meg az embereknek, hogy szabadon kifejezzék vallásukat. Kritizálta az Egyesült Államok Kubával szembeni embargóját is. 2000-ben ő volt az első modern katolikus pápa, aki Egyiptomba látogatott, és találkozott a kopt pápával, valamint az alexandriai görög ortodox pátriárkával. Ő volt az első katolikus pápa, aki 2001-ben a szíriai Damaszkuszban meglátogatott és imádkozott egy iszlám mecsetben. Meglátogatta az Omajjád-mecsetet, ahol Keresztelő János vélhetően eltemetve van.

1988-ban Lesothóba utazott, hogy boldoggá avatja Joseph Gérardot. 1995. január 15-én, a 10. Ifjúsági Világnapon a Fülöp-szigeteki Manilában, a Luneta Parkban négy és nyolcmillió közé becsült tömegnek mutatott be szentmisét. Ezt tartják a keresztény történelem legnagyobb egyszeri eseményének.

A 2001. szeptember 11-i támadások után, bár az emberek aggódtak a biztonsága miatt, a pápa Kazahsztánba utazott, és nagyszámú hallgatóság előtt beszélt, köztük sok muszlim előtt. Elment Örményországba is, hogy részt vegyen a kereszténység 1700 éves fennállásának ünneplésén. Néhány látogatása során helyi nyelveken mondott misét, többek között 1995-ben a kenyai Nairobiban szuahéli nyelven, Kelet-Timorban pedig indonéz nyelven.

Utazásai során a pápa mindig kimutatta a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletét. Számos neki szentelt kegyhelyet látogatott meg, nevezetesen az írországi Knockot, a lengyelországi Licheń Stary-t, a portugáliai Fátimát, a mexikói Guadalupe-t és a franciaországi Lourdes-t.

Merényletkísérlet

1981. május 13-án egy török állampolgár, Mehmet Ali Ağca kétszer hasba lőtte a pápát. A pápa súlyosan megsérült. Alig élte túl a merényletet, és 20 napig kellett kórházban kezelni. A pápa később meglátogatta Ağcát a börtönben. Már megbocsátott neki. Pontosan egy évvel később Fatimába utazott, hogy megköszönje Máriának, az Istenszülőnek, hogy megmentette az életét.

Ezen az utazáson volt egy második merénylet az élete ellen. Marcel Lefebvre francia érsek egyik híve szuronyával próbálta bántani a pápát. A pápa testőrei legyőzték. Lefevbre és követői ellenezték a II. vatikáni zsinat határozatait. Ezután a pápa gyakran utazott egy golyóálló utánfutóval, amelyet "pápamobilnak" neveztek el.

Halál

János Pál szombaton, az Isteni Irgalmasság ünnepének előestéjén, 2005. április 2-án halt meg. A halotti bizonyítványán a halál hivatalos időpontja 21:37, de néhány forrás 21:33-ról számolt be. A halotti bizonyítvány szerint a pápa halálakor Parkinson-kórban szenvedett, súlyos légzési nehézségekkel. A pápát február közepén légcsőmetszéssel műtötték, de ez nem segített, és lefogyott. Emellett megnagyobbodott prosztatája, húgyúti fertőzése és egyéb problémái is voltak. A halál oka az volt, hogy a veséi leálltak, ami vérmérgezést és fertőzést okozott, amit szeptikus sokk okozott. János Pál utolsó szavait, "pozwólcie mi odejść do domu Ojca" ("Hadd menjek el az Atya házába"), mondta segítőinek, majd mintegy négy órával később kómába esett.

A pápa orvosi csapata több mint 20 percig szívmonitorozó gépeket használt, így a halál valódi és valós időpontja vatikáni idő szerint 21:15 körül volt. A hagyományoknak megfelelően háromszor szólították a nevét. Amikor nem érkezett válasz, a pápai gyűrűt összetörték, ami II János Pál pápaságának (pápai uralkodásának) végét jelentette.

Sokan állították, hogy II. János Pál pápa uralkodása alatt különleges áldásban részesültek. Sokan úgy gondolták, hogy az "Áldott" címet kellene neki adni. Ez általában legalább öt évet vesz igénybe (és több száz évig is eltarthat). 2005. május 13-án XVI.Benedek pápa megrövidítette a boldoggá avatási eljárás megkezdésére szokásos 5 éves várakozási időt. Az egyetlen másik alkalom (a közelmúlt történelmében), amikor ez megtörtént, az Teréz anya volt, akit II. János Pál boldoggá avatott. 2011. január 14-én jelentették be, hogy II. János Pált 2011. május 1-jén (az Isteni Irgalmasság vasárnapján) boldoggá avatják. A Vatikán szerint II. János Pál pápa földi maradványait (amelyeket nem exhumálnak és nem tesznek ki) a Szent Péter-bazilika alatti barlangból, ahol jelenleg nyugszik, egy márványkő emlékműbe fogják áthelyezni Pier Paolo Cristofari Szent Sebestyén kápolnájában, ahol jelenleg XI. Ez a feltűnőbb hely, a Pieta-kápolna, a Szentséges Szentség kápolnája és XI. és XII. Piusz pápák szobrai mellett, növelni fogja a zarándokok számát, akik képesek lesznek megtekinteni emlékművét. " Nagy öröm lesz számunkra, amikor hivatalosan is boldoggá avatják, de ami minket illet, ő már most is szent. " -Stanisław Dziwisz [189]

2013. szeptember 30-án Ferenc pápa kijelentette, hogy János Pál pápa XXIII. János pápával együtt 2014. április 27-én szentté avatják. Ez volt az első alkalom, hogy két pápát ugyanazon a napon szentté avattak.

Ünnepét október 22-én ünnepeljük.

Tanítások

János Pál általában a kommunizmus ellen volt. A nem ellenőrzött kapitalizmust is bírálta, és nem akarta, hogy az emberek alapvető jogait a világ kormányai elnyomják. Hivatalosan elítélte a felszabadítási teológia egyes aspektusait. Ellenezte az abortuszt és általában a fogamzásgátlást. A legnagyobb keresztény csoport vezetőjeként II. János Pál konzervatív teológiai nézetet tanított az emberi szexualitásról. A témáról 130 témát írt A test teológiája címmel. Ellenezte a homoszexualitást, és támogatta, hogy az emberek egy férj és egy feleség formájában alapítsanak családot. De azt mondta, hogy a homoszexuálisok ugyanolyan eredendő méltósággal és jogokkal rendelkeznek, mint mindenki más. 2000. április 30-án János Pál Szent Fausztina Kowalska tanítása szerint bevezette az Isteni Irgalmasság ünnepét, és ezen a napon a katolikus egyház szentjévé is nyilvánította őt. Az Isteni Irgalmasság ünnepe világszerte folyamatosan növekszik. János Pálra a megszentelt szentáldozás, Krisztus szent teste és vére iránti odaadásáról is emlékeznek.

Gyermekbántalmazási botrányok

János Pál pápasága idején az egyházat számos, papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos panasz érte. Sokan úgy vélik, hogy az egyház, és így a pápa is tudott ezekről az állításokról, és megpróbálta eltussolni azokat. Például 1996-ban az ír püspökök úgy döntöttek, hogy a gyermekbántalmazással gyanúsított papokat jelenteni kell a rendőrségnek. A Vatikán levelet küldött a püspököknek, hogy ne jelentsenek ilyen eseteket. A levél a későbbi XVI. Benedek pápától származott - akit II. János Pál kért fel az ilyen esetek kezelésére. Azt is állítják, hogy II. János Pál bíboros rávett egy bíborost, hogy küldjön köszönőlevelet egy francia püspöknek, aki nem volt hajlandó feljelenteni egy papot a rendőrségen. 2001-ben II. János Pál külön levelet küldött ki, amelyben azt írta, hogy a papok által elkövetett gyermekbántalmazás nagyon súlyos bűncselekmény, és szigorúan meg kell büntetni. Egyes katolikusok azt akarták, hogy a II. János Pál szentté avatási folyamatot állítsák le, amíg nem vizsgálják ki, hogy milyen szerepet játszott a rossz papokról szóló információk titokban tartásában.

János Pál pápa 1993-ban


II. János Pál által meglátogatott országok, a látogatások számának feltüntetésével.


Ifjúsági Világnap 2000-ben


János Pál pápa temetése

Pápa

János Pál 1978. október 16-án lett pápa. János Pál volt az első nem olasz pápa 455 év óta. 26 évig volt pápa, ezzel ő volt a második leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa IX. Pius pápa után, aki 31 évig és hét hónapig töltötte be ezt a tisztséget. Ő volt az első és egyetlen szláv pápa is. János Pál a történelem legtöbbet utazó pápája volt 104 nemzetközi útjával.

Élete során számos idegen nyelvet megtanult. Anyanyelvként lengyelül beszélt, az iskolában pedig latinul és ógörögül tanult. Azon a napon, amikor hivatalosan pápává lett, olaszul, angolul, németül, franciául, spanyolul, csehül és portugálul beszélt az emberekhez. Beszélt egy kicsit litvánul, magyarul, oroszul és ukránul is.

János Pál sok embert boldoggá avatott. Ez azt jelenti, hogy a pápa ezeknek az embereknek a "Boldog" címet adományozta. Ilyen például Fra Angelico festőművész, aki az 1400-as években élt. Életének és tanításának tanulmányozása után úgy döntöttek, hogy hivatalosan is "Boldog Fra Angelico" néven kell nevezni. János Pál több embernek adományozta a "Boldog" címet, mint bármely más pápa a történelem során. Sok szentet is avatott.

János Pál 1984-ben indította el az Ifjúsági Világnapot, amelyet először Rómában tartottak, és amelyen mintegy 300 000 ember vett részt. Azóta minden évben más országban rendezik meg. Arra bátorítja a fiatalokat, hogy legyenek hűségesek Istenhez, és éljenek együtt békében. Sok millió ember vett már részt rajta.

A pápa utazásai

Az első pápa, aki sokat utazott, VI. Pál pápa volt. Hozzá hasonlóan II János Pál is szeretett utazni. Pápasága alatt 105 utat tett meg, 117 országot látogatott meg. Összesen több mint 1,1 millió km-t (725 000 mérföldet) tett meg. Bárhová ment, mindenhol nagy tömegeket vonzott. Mindezeket az utazásokat az általa meglátogatott országok pénzéből fizette, nem pedig a Vatikán.

János Pál egyik legkorábbi hivatalos látogatása 1979 júniusában hazájában, Lengyelországban volt. Ott mindig boldog, éljenző tömeg vette körül. A pápa szabadságot és emberi jogokat akart hozni hazájának. Látogatása arra ösztönözte a lengyeleket, hogy szembeszálljanak a kommunizmussal, és 1980-ban megszületett a Szolidaritás mozgalom. Későbbi lengyelországi útjain még erőteljesebbé tette támogató üzenetét. A Szovjetunió hosszú éveken át ellenőrizte Kelet-Európát. 1989-ben Lengyelország volt az első ország, amely elkezdett elszakadni a Szovjetuniótól.

János Pál olyan helyekre ment, ahol előtte már más pápák is jártak, például az Egyesült Államokba vagy a Szentföldre. Sok olyan országba is eljutott, ahol korábban még egyetlen pápa sem járt. Ő volt az első uralkodó pápa, aki az Egyesült Királyságba utazott, ahol találkozott II Erzsébet királynővel, az anglikán egyház legfőbb kormányzójával.

1982-ben a pápa Japánba, 1984-ben pedig Dél-Koreába és Puerto Ricóba látogatott. Ő volt az első pápa, aki Kubába látogatott. 1998. januári látogatása során élesen bírálta Kubát, amiért az nem engedi meg az embereknek, hogy szabadon kifejezzék vallásukat. Kritizálta az Egyesült Államok Kubával szembeni embargóját is. 2000-ben ő volt az első modern katolikus pápa, aki Egyiptomba látogatott, és találkozott a kopt pápával, valamint az alexandriai görög ortodox pátriárkával. Ő volt az első katolikus pápa, aki 2001-ben a szíriai Damaszkuszban meglátogatott és imádkozott egy iszlám mecsetben. Meglátogatta az Omajjád-mecsetet, ahol Keresztelő János vélhetően eltemetve van.

1988-ban Lesothóba utazott, hogy boldoggá avatja Joseph Gérardot. 1995. január 15-én, a 10. Ifjúsági Világnapon a Fülöp-szigeteki Manilában, a Luneta Parkban négy és nyolcmillió közé becsült tömegnek mutatott be szentmisét. Ezt tartják a keresztény történelem legnagyobb egyszeri eseményének.

A 2001. szeptember 11-i támadások után, bár az emberek aggódtak a biztonsága miatt, a pápa Kazahsztánba utazott, és nagyszámú hallgatóság előtt beszélt, köztük sok muszlim előtt. Elment Örményországba is, hogy részt vegyen a kereszténység 1700 éves fennállásának ünneplésén. Néhány látogatása során helyi nyelveken mondott misét, többek között 1995-ben a kenyai Nairobiban szuahéli nyelven, Kelet-Timorban pedig indonéz nyelven.

Utazásai során a pápa mindig kimutatta a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletét. Számos neki szentelt kegyhelyet látogatott meg, nevezetesen az írországi Knockot, a lengyelországi Licheń Stary-t, a portugáliai Fátimát, a mexikói Guadalupe-t és a franciaországi Lourdes-t.

Merényletkísérlet

1981. május 13-án egy török állampolgár, Mehmet Ali Ağca kétszer hasba lőtte a pápát. A pápa súlyosan megsérült. Alig élte túl a merényletet, és 20 napig kellett kórházban kezelni. A pápa később meglátogatta Ağcát a börtönben. Már megbocsátott neki. Pontosan egy évvel később Fatimába utazott, hogy megköszönje Máriának, az Istenszülőnek, hogy megmentette az életét.

Ezen az utazáson volt egy második merénylet az élete ellen. Marcel Lefebvre francia érsek egyik híve szuronyával próbálta bántani a pápát. A pápa testőrei legyőzték. Lefevbre és követői ellenezték a II. vatikáni zsinat határozatait. Ezután a pápa gyakran utazott egy golyóálló utánfutóval, amelyet "pápamobilnak" neveztek el.

Halál

János Pál szombaton, az Isteni Irgalmasság ünnepének előestéjén, 2005. április 2-án halt meg. A halotti bizonyítványán a halál hivatalos időpontja 21:37, de néhány forrás 21:33-ról számolt be. A halotti bizonyítvány szerint a pápa halálakor Parkinson-kórban szenvedett, súlyos légzési nehézségekkel. A pápát február közepén légcsőmetszéssel műtötték, de ez nem segített, és lefogyott. Emellett megnagyobbodott prosztatája, húgyúti fertőzése és egyéb problémái is voltak. A halál oka az volt, hogy a veséi leálltak, ami vérmérgezést és fertőzést okozott, amit szeptikus sokk okozott. János Pál utolsó szavait, "pozwólcie mi odejść do domu Ojca" ("Hadd menjek el az Atya házába"), mondta segítőinek, majd mintegy négy órával később kómába esett.

A pápa orvosi csapata több mint 20 percig szívmonitorozó gépeket használt, így a halál valódi és valós időpontja vatikáni idő szerint 21:15 körül volt. A hagyományoknak megfelelően háromszor szólították a nevét. Amikor nem érkezett válasz, a pápai gyűrűt összetörték, ami II János Pál pápaságának (pápai uralkodásának) végét jelentette.

Sokan állították, hogy II. János Pál pápa uralkodása alatt különleges áldásban részesültek. Sokan úgy gondolták, hogy az "Áldott" címet kellene neki adni. Ez általában legalább öt évet vesz igénybe (és több száz évig is eltarthat). 2005. május 13-án XVI. Benedek pápa megrövidítette a boldoggá avatási eljárás megkezdésére szokásos 5 éves várakozási időt. Az egyetlen másik alkalom (a közelmúlt történelmében), amikor ez megtörtént, az Teréz anya volt, akit II. János Pál boldoggá avatott. 2011. január 14-én jelentették be, hogy II. János Pált 2011. május 1-jén (az Isteni Irgalmasság vasárnapján) boldoggá avatják. A Vatikán szerint II. János Pál pápa földi maradványait (amelyeket nem exhumálnak és nem tesznek ki) a Szent Péter-bazilika alatti barlangból, ahol jelenleg nyugszik, egy márványkő emlékműbe fogják áthelyezni Pier Paolo Cristofari Szent Sebestyén kápolnájában, ahol jelenleg XI. Ez a feltűnőbb hely, a Pieta-kápolna, a Szentséges Szentség kápolnája és XI. és XII. Piusz pápák szobrai mellett, növelni fogja a zarándokok számát, akik képesek lesznek megtekinteni emlékművét. " Nagy öröm lesz számunkra, amikor hivatalosan is boldoggá avatják, de ami minket illet, ő már most is szent. " -Stanisław Dziwisz [189]

2013. szeptember 30-án Ferenc pápa kijelentette, hogy János Pál pápa XXIII. János pápával együtt 2014. április 27-én szentté avatják. Ez volt az első alkalom, hogy két pápát ugyanazon a napon szentté avattak.

Ünnepét október 22-én ünnepeljük.

Tanítások

János Pál általában a kommunizmus ellen volt. A nem ellenőrzött kapitalizmust is bírálta, és nem akarta, hogy az emberek alapvető jogait a világ kormányai elnyomják. Hivatalosan elítélte a felszabadítási teológia egyes aspektusait. Ellenezte az abortuszt és általában a fogamzásgátlást. A legnagyobb keresztény csoport vezetőjeként II. János Pál konzervatív teológiai nézetet tanított az emberi szexualitásról. A témáról 130 témát írt A test teológiája címmel. Ellenezte a homoszexualitást, és támogatta, hogy az emberek egy férj és egy feleség formájában alapítsanak családot. De azt mondta, hogy a homoszexuálisok ugyanolyan eredendő méltósággal és jogokkal rendelkeznek, mint mindenki más. 2000. április 30-án János Pál Szent Fausztina Kowalska tanítása szerint bevezette az Isteni Irgalmasság ünnepét, és ezen a napon a katolikus egyház szentjévé is nyilvánította őt. Az Isteni Irgalmasság ünnepe világszerte folyamatosan növekszik. János Pálra a megszentelt szentáldozás, Krisztus szent teste és vére iránti odaadásáról is megemlékeznek.

Gyermekbántalmazási botrányok

János Pál pápasága idején az egyházat számos, papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos panasz érte. Sokan úgy vélik, hogy az egyház, és így a pápa is tudott ezekről az állításokról, és megpróbálta eltussolni azokat. Például 1996-ban az ír püspökök úgy döntöttek, hogy a gyermekmolesztálással gyanúsított papokat jelenteni kell a rendőrségnek. A Vatikán levelet küldött a püspököknek, hogy ne jelentsenek ilyen eseteket. A levél a későbbi XVI. Benedek pápától származott - akit II. János Pál kért fel az ilyen esetek kezelésére. Azt is állítják, hogy II. János Pál bíboros rávett egy bíborost, hogy küldjön köszönőlevelet egy francia püspöknek, aki nem volt hajlandó feljelenteni egy papot a rendőrségen. 2001-ben II. János Pál külön levelet küldött ki, amelyben azt írta, hogy a papok által elkövetett gyermekbántalmazás nagyon súlyos bűncselekmény, és szigorúan meg kell büntetni. Egyes katolikusok azt akarták, hogy a II. János Pál szentté avatási folyamatot állítsák le, amíg nem vizsgálják ki, hogy milyen szerepet játszott a rossz papokról szóló információk titokban tartásában.

János Pál pápa 1993-ban


II. János Pál által meglátogatott országok, a látogatások számának feltüntetésével.


Ifjúsági Világnap 2000-ben


János Pál pápa temetése

Kapcsolódó oldalak

• A pápák listája

Kapcsolódó oldalak

• A pápák listája