Emanuel Swedenborg: svéd tudós, filozófus és misztikus (1688–1772)

Emanuel Swedenborg (/ˈswiːdənˌbɔːrɡ/; svéd kiejtés ; született Emanuel Swedberg 1688. január 29-én; meghalt 1772. március 29-én) svéd tudós, filozófus, teológus, kinyilatkoztató és misztikus. Legismertebb a túlvilágról szóló könyve, a Menny és pokol (1758).

Írásai inspirálták a Swedenborgianizmust.

Korai élete és tanulmányok

Swedenborg Stockholmban született, apja, Jesper Swedberg, ismert lutheránus lelkész volt. Fiatalon tanult az Uppsala egyetemen, majd európai utazásokat tett a tudományos élet megismerése céljából: megfordult Hollandiában, Franciaországban, Németországban és Angliában. Ezeken az utakon széles körű ismereteket szerzett a matematikában, mechanikában, műszaki tudományokban és a természettudományokban, valamint kapcsolatba került korabeli tudósokkal és filozófusokkal.

Tudományos és műszaki pálya

Korai pályafutása során Swedenborg mérnöki és műszaki munkát végzett, dolgozott az ásványkitermelés és kohászat területén, valamint több találmány és műszaki terv fűződik a nevéhez. Hivatalos pozíciókat töltött be a svéd bányászat és ipar irányításában, és jelentős műveket publikált a természettudományokban és a technikában. Tudományos munkássága során fontosnak tartotta a megfigyelést és a gyakorlati alkalmazhatóságot.

Spirituális fordulat és teológiai munkák

Középkorúként Swedenborg váltott pályát: a 1740-es években (leginkább 1744 körül) spirituális élményekről, látomásokról számolt be, amelyek hatására élete hátralévő részét a vallási és teológiai írásoknak szentelte. Új módszere szerint azt állította, hogy közvetlen tapasztalatai révén látta a túlvilágot, angyalokat és lelkeket, és hogy Isten kijelentéseinek belső, allegorikus értelme (az ún. „correspondencia” vagy megfelelések tana) feltárható.

Legismertebb teológiai művei közé tartoznak többrészes, kommentárszerű szövegei a Biblia belső jelentéséről (például az Arcana Coelestia), valamint a közérthetőbb összefoglalások és értekezések, mint a Menny és pokol. Írásaiban hangsúlyozta a személyes erkölcs, az isteni szeretet és bölcsesség együttes fontosságát, és részletesen írta le a túlvilág szerkezetét és a lelkek sorsát.

Hatás, következmények és viták

Swedenborg gondolatai erősen hatottak az utókor vallási mozgalmaira: tanításai alapján kialakult a Swedenborgianizmus mint vallási irányzat, és egyes egyházak, társaságok a mai napig fenntartják hagyatékát. Műveit és látomásait számos irodalmi és filozófiai alkotó is felhasználta vagy vitatta; hatása érezhető például a romantika és a későbbi spirituális gondolkodás bizonyos irányzataiban.

Ugyanakkor Swedenborg állításai erős kritikát és szkepticizmust is kiváltottak. Kortársai és utólagos kritikusok egyaránt megkérdőjelezték látomásainak hitelességét, és felmerültek pszichológiai magyarázatok is. Filozófusok — például Immanuel Kant — írásaiban is megjelentek vélemények és kritikák a spirituális látomásokkal kapcsolatban.

Örökség

Swedenborg sokrétű örökséget hagyott: munkái egyszerre tartoznak a természettudományok, a filozófia és a vallási irodalom körébe. A műveket többen a misztika és a bibliai exegézis egyedülálló ötvözeteként értékelik. Svédországon és nemzetközileg is léteznek társaságok és kutatói körök, amelyek a műveit terjesztik, fordítják és tudományos szempontból vizsgálják.

Összefoglalva: Emanuel Swedenborg olyan alak, aki tudományos-praxis orientált pályafutásából a misztika és a teológia felé fordult, és akinek írásai hosszú távon befolyásolták a vallási gondolkodást, az irodalmat és a spirituális irányzatokat.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Emanuel Swedenborg?

K: Mikor született és mikor halt meg?

K: Melyik a leghíresebb könyve?

K: Melyek az eredményei?

K: Hogyan kell kiejteni a nevét?

Keresés betűvel