Franciaország

Földrajz és éghajlat

Franciaország Nyugat-Európában található. Franciaország Belgiummal, Luxemburggal, Németországgal, Svájccal, Olaszországgal, Monacóval, Andorrával és Spanyolországgal határos. Franciaország határai közelében két hegyvonulat található: keleten az Alpok, délen pedig a Pireneusok. Franciaországban számos folyó található, köztük a Szajna és a Loire. Franciaország északi és nyugati részén alacsony dombok és folyóvölgyek találhatók.

Franciaországban sokféle éghajlat van. Északon és nyugaton az Atlanti-óceán nagy hatással van az időjárásra. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet az év nagy részében nagyjából azonos. Ez a tengeri nyugati parti éghajlati régió. Keleten a telek hidegek és jó az időjárás. A nyarak forrók és viharosak. Délen a telek hűvösek és csapadékosak. A nyarak forróak és szárazak. Északon az Egyesült Királysághoz és más észak-európai országokhoz hasonló mérsékelt éghajlat uralkodik.

Franciaország rendelkezik a világ második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetével. Ez 11 035 000 km2 (4 260 637 négyzetmérföld) területet foglal magában. Csak az Egyesült Államoknak van ennél nagyobb.

Történelem

A "Franciaország" név a latin "Francia" szóból származik, amely "a frankok földjét" vagy "Frankföldet" jelenti.

A mai Franciaország határai nagyjából megegyeznek az ókori Gallia határaival. Az ókori Galliát kelta gallok lakták. Julius Caesar a Kr. e. 1. században meghódította Galliát Róma számára. Végül a gallok átvették a római nyelvet (a latin nyelvet, amelyből a francia nyelv kialakult) és a római kultúrát. A kereszténység először a Kr. u. 2. és 3. században jelent meg. A 4. és 5. századra szilárdan meghonosodott.

A Kr. u. 4. században a germán törzsek, elsősorban a frankok megszállták a gallokat. Így alakult ki a Francie név. A mai "Franciaország" név a Párizs környéki Franciaország kapisztránus királyainak nevéből származik. A frankok voltak az első európai törzsek a Római Birodalom bukása után, akik az arianizmus helyett áttértek a kereszténységre. A franciák magukat "Franciaország legkeresztényibb királyságának" nevezték.

A verduni szerződés (843) Nagy Károly birodalmát három részre osztotta. A legnagyobb terület Nyugat-Franciaország volt. Ez hasonlít a mai Franciaországhoz.

A Karoling dinasztia 987-ig uralkodott Franciaországban, amikor Hugh Capet lett Franciaország királya. Leszármazottai, a közvetlen Capetiek, a Valois-ház és a Bourbon-ház számos háborúval és dinasztikus örökösödéssel egységesítették az országot. A monarchia a 17. században és XIV. francia Lajos uralkodása alatt volt a legerősebb. Ebben az időben Franciaországnak volt a legnagyobb népessége Európában. Az ország nagy hatással volt az európai politikára, gazdaságra és kultúrára. A nemzetközi ügyekben a francia lett a diplomácia közös nyelve. A felvilágosodás nagy része Franciaországban történt. A francia tudósok nagy tudományos felfedezéseket tettek a 18. században. Franciaország számos tengerentúli birtokot is meghódított Amerikában és Ázsiában.

Franciaországban az 1789-es francia forradalomig monarchia uralkodott. XVI. Lajos nagy királyt és feleségét, Marie Antoinette-et 1793-ban kivégezték. Több ezer francia állampolgárt öltek meg. Bonaparte Napóleon 1799-ben vette át a köztársaság irányítását. Később az első birodalom császárává tette magát (1804-1814). Hadseregei meghódították a kontinentális Európa nagy részét. A metrikus rendszert francia tudósok találták fel a francia forradalom idején. ekkoriban 3 államot fejlesztettek ki.

Napóleon 1815-ös, a waterlooi csatában elszenvedett végső veresége után újabb monarchia jött létre. Később Louis-Napoléon Bonaparte 1852-ben létrehozta a második birodalmat. Louis-Napoléont az 1870-es francia-porosz háborúban elszenvedett vereség után eltávolították. A Harmadik Köztársaság váltotta fel a rendszerét.

A 19. századi nagy francia gyarmatbirodalom Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia egyes részeit is magában foglalta. E régiók kultúráját és politikáját Franciaország befolyásolta. Sok volt gyarmat hivatalosan a francia nyelvet beszéli.

Az ország aktívan részt vett mind az első, mind a második világháborúban, és a földjén zajlottak a harcok. Az első világháborúban több millióan haltak meg a lövészárkokban, köztük több mint egymillióan a somme-i csatában. A fronton lévő katonák számára rendkívül nehéz körülmények uralkodtak. Az utolsó túlélő veterán Pierre Picault volt, aki 2008. november 20-án, 109 éves korában halt meg. A második világháború alatt a nácik megszállták Franciaországot. A szövetségesek 1944. június 6-án szálltak partra Normandiában, és megkezdődött a normandiai csata. A német erők néhány hónap alatt elvesztették Franciaországot.

Franciaország 1477-ben. Piros vonal: Világoskék: a királyi terület.

Divíziók

Franciaország 13 régiója és 96 megyéje magában foglalja Korzikát is. Franciaország (közigazgatási) régiókra oszlik:

• Auvergne-Rhône-Alpes
• Bourgogne-Franche-Comté
• Bretagne (Bretagne)
• Centre-Val de Loire
• Korzika (Corse)
• Grand Est
• Hauts-de-France
• Île-de-France
• Normandia (Normandie)
• Nouvelle-Aquitaine
• Occitanie
• Pays de la Loire
• Provence-Alpes-Côte d'Azur

Korzika más státusszal rendelkezik, mint a többi 12 nagyvárosi régió. A neve collectivitéterritoriale.

Franciaországnak öt tengerentúli régiója is van:

• Francia Guyana (Dél-Amerika)
• Guadeloupe (a Karib-térségben)
• Martinique (a Karib-térségben)
• Mayotte (az Indiai-óceánon)
• Réunion (az Indiai-óceánon)

Ez a négy tengerentúli régió ugyanolyan státusszal rendelkezik, mint a fővárosi régiók. Olyanok, mint a tengerentúli amerikai államok, Alaszka és Hawaii.

Ezután Franciaország 101 megyére oszlik. A megyék 342 arrondissementre oszlanak. Az arrondissementek 4 032 kantonra oszlanak. A legkisebb felosztás a község (36 699 község van). Az INSEE 2008. január 1-jén 36 781 községet számlált Franciaországban. Ezek közül 36 569 Franciaország nagyvárosi részén, 212 pedig Franciaország tengerentúli részén található.

Kormány

Franciaország kormánya félig elnöki rendszerű, amelyet a francia V. Köztársaság alkotmánya határoz meg. Az alkotmány a nemzetet "oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaságnak" nyilvánítja. Rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról.

Katonai

A francia fegyveres erők négy ágra oszlanak:

• Az Armée de Terre (hadsereg)
• A Marine Nationale (haditengerészet)
• Armée de l'Air (Légierő)
• A Gendarmerie Nationale (Nemzeti Csendőrség) (katonai erő, amely a Nemzeti Vidéki Rendőrség szerepét tölti be).

Franciaországban körülbelül 359 000 katona szolgál. Franciaország a bruttó hazai termék (GDP) 2,6%-át költi védelemre. Ez a legmagasabb az Európai Unióban. Franciaország és az Egyesült Királyság az EU védelmi költségvetésének 40%-át költi. Franciaország védelmi költségvetésének mintegy 10%-át a nukleáris fegyverzetre fordítja.

Francia Köztársasági Gárda


Charles de Gaulle nukleáris repülőgép-hordozó

Külkapcsolatok

Franciaország az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. Állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, és vétójoggal rendelkezik. Tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is. Itt található az OECD, az UNESCO és az Interpol székhelye. 1953-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérte Franciaországot, hogy válasszon egy címert, amely nemzetközileg képviseli őket. A francia címer ma már az útleveleiken szerepel.

Franciaország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Az 1960-as években Franciaország ki akarta zárni az Egyesült Királyságot a szervezetből. Saját gazdasági hatalmát akarta kiépíteni a kontinentális Európában. Franciaország és Németország a második világháború után közeledett egymáshoz. Ennek célja az volt, hogy megpróbáljon az EU legbefolyásosabb országává válni. Korlátozta az új kelet-európai tagok befolyását. Franciaország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja. De Gaulle elnök alatt azonban kilépett a közös katonai parancsnokságból. Az 1990-es évek elején Franciaországot kritika érte a Francia Polinéziában végrehajtott föld alatti nukleáris kísérletek miatt. Franciaország határozottan ellenezte Irak 2003-as invázióját. Franciaország továbbra is erős politikai és gazdasági befolyást gyakorol korábbi afrikai gyarmatain. Például gazdasági segélyt és csapatokat biztosított a békefenntartó missziókhoz Elefántcsontparton és Csádban.

Gazdaság

Franciaország tagja a vezető iparosodott országok G8-as csoportjának. Franciaország a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik a bruttó hazai termék (GDP) alapján (amely figyelembe veszi, hogy mennyibe kerül a különböző országokban az élet és az inflációs ráták). Franciaország és 11 másik európai uniós tagállam 1999. január 1-jén közösen vezette be az eurót, és 2002-ben kezdte el használni.

Franciaország gazdaságában közel 2,9 millió regisztrált vállalkozás működik. A kormánynak jelentős befolyása van a vasúti, villamosenergia-, repülőgép- és távközlési cégekre (mivel olyan nagyvállalatok tulajdonosa, mint az SNCF és az EDF (francia áramszolgáltató)). Franciaországnak jelentős repülőgép- és űrhajózási ipara van (repülőgépek és űrhajók tervezése), amelyet az Airbus vezet. Francia Guyanából rakétákat is indíthat.

Franciaország sokat fektetett be az atomenergiába. Ennek köszönhetően Franciaország a világ hét legiparosodottabb országa közül a legkisebb széndioxid-termelővé vált. Ennek eredményeként 59 atomerőmű termeli az országban előállított villamos energia nagy részét (2006-ban 78%-át, míg 1973-ban csak 8%, 1980-ban 24%, 1990-ben pedig 75% volt).

Franciaország Európa vezető mezőgazdasági termelője és exportőre. Franciaország búzát, baromfit, tejtermékeket, marhahúst és sertéshúst exportál. Híres a borászatáról is. Franciaország 2006-ban 10 milliárd eurót kapott az Európai Közösségtől mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatásként.

Egy időben az 1833-as gyári törvény a nők és a gyermekek munkanapját napi 11 órára korlátozta.

Az első elkészült Airbus A380-as Toulouse-ban 2005. január 18-án. Az Airbus a francia és az európai gazdaság globalizációjának szimbóluma.

Demográfiai adatok

2008. január 1-jén a becslések szerint 63,8 millió ember élt Franciaországban, beleértve Franciaország tengerentúli régióit is. Ebből 61 875 000 fő él Franciaország nagyvárosi részén, azaz az ország Európán belüli részén.

Etnikai csoportok

A ma Franciaországban élő főbb etnikai csoportok a kelta és a római népektől származnak. A Franciaországban élő jelentős kisebbségi csoportok a következők:

• Teuton, azaz germán népek
• Szláv
• észak-afrikai emberek
• Szaharától délre élő afrikaiak - a Szahara sivatagtól délre élő afrikai népek.
• indokínai emberek
• a délnyugat-európai Baszkföldről származó emberek

Kultúra

Nyelv

Franciaország hivatalos nyelve a francia. A román nyelvek csoportjába tartozik, amelybe az olasz és a spanyol is beletartozik. Franciaországban számos regionális nyelvjárást is használnak. Az elzászi német dialektust Elzászban és a kelet-franciaországi Lotaringia egyes részein beszélik. A francia volt a diplomácia és a kultúra nyelve Európában a 17. és a 19. század között, és még mindig széles körben használják.

Franciaországban néhányan beszélnek baszkul, bretonul, katalánul, korzikaiul, németül, flamandul és okcitánul is.

Vallás

Franciaország világi ország, és az alkotmány garantálja a vallásszabadságot. A lakosság mintegy 51%-a római katolikus, 31%-a pedig agnosztikus vagy ateista. 5% muzulmán, 3% protestáns és 1% zsidó vallásúnak vallja magát. 10% más vallású, vagy nincs véleménye a vallásról. Vannak még zoroasztriánus, unitárius univerzalista, dzsainista és wicca közösségek is. A Franciaországban alapított vallások közé tartozik a raelizmus.

Egy 2007-es felmérés szerint:

• A francia állampolgárok 34%-a válaszolta azt, hogy "hisz abban, hogy van Isten".
• 27% azt válaszolta, hogy "hisznek valamiféle szellemben vagy életerőben".
• 33% azt válaszolta, hogy "nem hisznek abban, hogy létezik bármiféle szellem, Isten vagy életerő".

Irodalom

A francia irodalom a középkorban kezdődött. A francia nyelv több dialektusra oszlott abban az időben. Egyes szerzők a szavakat egymástól eltérően írták.

A 17. században Pierre Corneille, Jean Racine, Molière, Blaise Pascal és René Descartes voltak a fő szerzők.

A 18. és 19. században a francia irodalom és költészet elérte a csúcspontját. A 18. században olyan írók, esszéisták és moralisták írtak, mint Voltaire és Jean-Jacques Rousseau. Ami a francia gyermekirodalmat illeti, Charles Perrault olyan történeteket írt, mint a "Piroska", a "Szépség és a szörnyeteg", a "Csipkerózsika" és a "Csizmás Kandúr".

A 19. században számos híres francia regényt írtak olyan szerzők, mint Victor Hugo, Alexandre Dumas és Jules Verne. Olyan népszerű regényeket írtak, mint A három testőr, Monte-Cristo grófja, Húszezer mérföld a tenger alatt, A Notre-Dame-i púpos és a Les Misérables. További 19. századi regényírók közé tartozik Emile Zola, Guy de Maupassant, Théophile Gautier és Stendhal.

A 20. században híres regényeket írt Marcel Proust, Antoine de Saint-Exupéry, Albert Camus, Jean-Paul Sartre és Michel Houellebecq.

Sport

A júliusi Tour de France kerékpárverseny az egyik legismertebb sportesemény. A háromhetes, mintegy 3500 km-es verseny Franciaország nagy részét érinti, és Párizs központjában, a Champs-Elysées sugárúton ér véget. A labdarúgás szintén népszerű sport Franciaországban. A francia válogatott 1998-ban és 2018-ban megnyerte a FIFA világbajnokságot. Emellett 1984-ben és 2000-ben megnyerték az UEFA labdarúgó Európa-bajnokságot. Franciaország ad otthont a Le Mans-i 24 órás autóversenynek is. Franciaország 2007-ben a rögbi-világbajnokságnak is otthont adott, és a negyedik helyen végzett. Franciaország szorosan kötődik a modernkori olimpiai játékokhoz. A 19. század végén Pierre de Coubertin báró javasolta, hogy ismét legyenek olimpiai játékok. Franciaország kétszer, 1900-ban és 1924-ben Párizsban rendezte meg a nyári olimpiai játékokat. Franciaország 2024-ben Párizsban rendezi meg a nyári olimpiai játékokat. Franciaország háromszor adott otthont a téli játékoknak is: 1924-ben Chamonix-ban, 1968-ban Grenoble-ban és 1992-ben Albertville-ben.

Konyha

A francia konyha egész Európában hatással volt a főzés stílusára, és séfjei a világ éttermeiben dolgoznak.

A modern haute cuisine gyökerei olyan szakácsoknál vannak, mint La Varenne (1615-1678) és Napóleon neves szakácsa, Marie-Antoine Carême (1784-1833). Ezek a szakácsok a középkori ételekhez képest könnyedebb étkezési stílust fejlesztettek ki. Kevesebb fűszert, több fűszernövényt és krémes összetevőket használtak.

Feltalálták az olyan tipikus alapanyagokat, mint a roux és a halászlé, valamint olyan technikákat, mint a pácolás, és olyan ételeket, mint a ragu. Carême szakértő pâtissier (tésztakészítő) volt, és ez a francia konyhára máig jellemző. Kifejlesztette az alapvető mártásokat, az "anyamártásokat"; több mint száz mártás volt a repertoárjában, amelyek a féltucatnyi anyamártáson alapultak.

A francia konyhát a 20. században Georges Auguste Escoffier (1846-1935) vezette be. Ő volt a szervezés zsenije. Kitalálta, hogyan kell működtetni a nagy éttermeket, mint egy nagy szállodában vagy egy palotában; hogyan kell megszervezni a személyzetet; hogyan kell elkészíteni a menüt. Mindenre megvoltak a módszerei. Escoffier legnagyobb hozzájárulása a Le Guide Culinaire című könyv 1903-as kiadása volt, amely megalapozta a francia konyhaművészet alapjait. Escoffier vezette a londoni Savoy Hotel és Carlton Hotel, a párizsi Hôtel Ritz és a legnagyobb tengerjáró hajók éttermeit és konyháját.

Escoffier azonban sok mindent kihagyott a franciaországi régiókban fellelhető kulináris jellegből.

A gasztroturizmus és a Guide Michelin segített megismertetni az emberekkel a francia vidék gazdag polgári és paraszti konyháját a 20. században. A gascogne-i konyha nagy hatással volt a délnyugat-franciaországi konyhára is. Sok, egykor regionálisnak számító étel az egész országban elterjedt változatokban. A sajt és a bor fontos részét képezik a konyhának, regionálisan és országosan eltérő szerepet játszanak. Észak-Franciaországban az emberek gyakran inkább vajat használnak a főzéshez. Délen inkább az olívaolajat és a fokhagymát részesítik előnyben. Franciaországban minden régiónak megvan a maga különleges étele; Elzászban a choucroute, Lotaringiában a quiche, Languedoc-Roussillonban a cassoulet, Provence-Alpes-Côted'Azurban pedig a tapenade.

2010 novemberében az UNESCO felvette a francia gasztronómiát a világ "szellemi kulturális örökségének" listájára.

Turizmus

Franciaország a világ első számú turisztikai célpontja. 2007-ben 81,9 millió külföldi turista látogatott Franciaországba. A második helyen Spanyolország (2006-ban 58,5 millió), a harmadikon pedig az Egyesült Államok (2006-ban 51,1 millió) áll. Párizs leghíresebb látnivalói közé tartozik az Eiffel-torony és a Diadalív. A másik a normandiai Mont Saint Michel.

Az európai Disneyland Párizstól keletre található egy külvárosban. Az üdülőhely 1992-ben nyílt meg, és Európában is népszerű turisztikai célpont.

A versailles-i kastély Franciaország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.


Bazsalikomos lazac terrine


A Tour de France pelotonja (franciául "falkát" jelent)


A három testőr Alexandre Dumas-tól


A Château de Montsoreau az egyetlen kastély Franciaországban, amely a Loire folyó medrében épült.


Claude Monet, az impresszionista mozgalom megalapítója

Kapcsolódó oldalak

• Franciaország az olimpián
• Franciaország nemzeti labdarúgó-válogatott
• Franciaország folyóinak listája