Az amerikai sportot lásd: amerikai futball. A labdarúgás néven ismert egyéb sportágakhoz lásd Football

Az egyesületi labdarúgás (gyakran röviden foci vagy futball) két csapat között, szabályok szerint játszott csapatsport. A játék célja, hogy a csapatok minél több gólt szerezzenek az ellenfél kapujába juttatott labdával. A labdarúgást a 19. század közepén Angliában kezdték rendszerezni, és mára a világ egyik legnépszerűbb sportágává vált; szinte minden országban léteznek bajnokságok és amatőr vagy profi szintek. (Az Egyesült Államokban és Kanadában a sportot gyakran "soccer"-nek nevezik a megkülönböztetés miatt.)

Története röviden

A modern labdarúgás szabályainak kialakulása a 19. század közepére tehető. A jelenlegi szabályok alapjai a 1863-as évekhez kötődnek: abban az időszakban jöttek létre az első egységes, írott szabályrendszerek, és megalakultak az első szövetségek. A különböző iskolai és helyi játékok, köztük a rögbi (amely a Warwickshire állambeli Rugbyben az iskolai hagyományokból eredően alakult ki), eltérő szabályokat követtek, és ezek szétválásából jött létre az association football (labdarúgás) és a rugby football két önálló sportága. A nemzetközi szervezetek, mint a FIFA (1904) és a kontinensszervezetek később egységesítették a versenyrendszert és a nemzetközi versenyeket.

A játék alapjai és célja

  • Minden csapat maximum 11 játékosból áll a pályán, ezek közül az egyik a kapus, a többiek mezőnyjátékosok.
  • A mérkőzés általában 90 percig tart, két 45 perces félidővel, közte körülbelül 15 perces szünettel. A döntetlen mérkőzések eldöntésére egyes tornaformátumokban hosszabbítás és tizenegyespárbaj alkalmazható.
  • A játék célja: több gólt szerezni az ellenfél kapujába, mint az ellenfél.
  • A labdát elsősorban a lábbal vagy a test más részeivel (de nem a kézzel vagy a karokkal) érintik; a kapus kivételt képez saját büntetőterületén belül.

Játékosok és pozíciók

A csapattagok tipikus elosztása:

  • Kapus (gólnál védi a kaput; egyben az egyetlen, aki kézzel érintheti a labdát saját büntetőterületén belül).
  • Védők (center back, full back) — a védekezés felelősei.
  • Középpályások — összekötik a védelmet és a támadást, irányítják a játék ritmusát.
  • Támadók (csatárok) — céljuk a gólszerzés.

Szabályok és bíráskodás

A mérkőzést egy játékvezető vezeti, akihez asszisztensek (partjelzők) és magasabb szinten videóbíráskodás (VAR) is kapcsolódhat. A játékvezető célja a szabályok betartatása, a szabálytalanságok és a gólok megítélése.

Gyakori szabályhelyzetek

  • Les (offside): egy játékos leshelyzetben van, ha az előző csapattárstól kapott passz pillanatában az ellenfél kapuja felé nézve közelebb áll a gólvonalhoz, mint a labdánál és az utolsó két ellenfélnél (a kapus és egy mezőnyjátékos általában), és aktívan részt vesz a játékban. A les szabály célja a passzív „örökös” előny korlátozása.
  • Szabadrúgások: közvetett és közvetlen szabadrúgások léteznek; közvetlenből közvetlenül lehet gólt rúgni, közvetlenből nem (kivétel: a kapus játékának megkezdésekor fellépő néhány helyzet).
  • Büntetőrúgás: a büntetőterületen belül elkövetett szabálytalanságért jár, a labda a büntetőpontra kerül, egy az egyben a kapussal.
  • Bedobás: ha a labda teljes egészében elhagyja a játékteret az oldalvonalon, a játékot bedobással folytatják (két kézzel a fej fölött, mindkét láb a talajon).
  • Szöglet és gól-kirúgás: ha a védők utoljára érintik a labdát és az a gólvonal mögé jut, a támadók szögletet kapnak; ha a támadók utoljára érintik, a védők kapusrúgással folytathatják.

Szabálytalanságok és fegyelmezés

A durva vagy sportszerűtlen cselekedeteket a játékvezető sárga (figyelmeztetés) vagy piros (kiállítás) lappal sújthatja. Piros lap esetén a játékost ki kell vonni, és a csapat emberhátrányban folytatja. Gyakori okok: durva szabálytalanságok, súlyos sportszerűtlenség, megállapodás megszakítása, két sárga lap kombinációja.

Cserelehetőségek és játékidő

A cserek száma versenytől függ: hagyományosan három csere engedélyezett, de modern szabályok és különleges helyzetek (pl. pandémia utáni időszak) több cserét is megengednek. A mérkőzésben a játékvezető jelenti be a játékidőhöz hozzáadott hosszabbítást (stopperidőt), amely a sérülések, időhúzás és más megszakítások miatt szükséges.

Pálya és felszerelés

  • A pálya általában füves (vagy műfű), téglalap alakú, meghatározott méretekkel, kapukkal a két rövidebb végén.
  • Alapfelszerelés: mez, nadrág, sípcsontvédők, sportszeű cipő (stoplis), kapus külön felszerelése (kesztyű).

Taktika és játékstílus

A taktika változatos: egyes csapatok a birtoklásra és lassú felépített játékra törekednek, mások kontratámadásokra, gyors szélsőkre vagy pontrúgásokra építenek. Az edző felelős a csapat taktikai felkészítéséért és a meccs közbeni cserékért.

Versenyek és szervezetek

A legfontosabb nemzetközi esemény a FIFA világbajnokság, amely négyévente kerül megrendezésre. Kontinensbajnokságok (pl. UEFA Európa-bajnokság), klubszintű tornák (pl. UEFA Bajnokok Ligája) és országos bajnokságok is jelentős szerepet játszanak a sport világában. A nemzetközi szervezetek (FIFA, UEFA, CONMEBOL stb.) szabályozzák és koordinálják a versenyeket és fejlesztési programokat.

Változatok és amatőr formai

A labdarúgásnak több változata létezik: kispályás labdarúgás (5–7 fős), strandfoci, utcai foci és különböző amatőr formák. Ezek egyszerűsített szabályokkal és kisebb pályával működnek, de a játék alapelvei hasonlóak.

Összefoglalás

A labdarúgás egyszerű alapelveire épülő, ugyanakkor taktikai és fizikai sokszínűséget kínáló sportág. Könnyen elérhető amatőr szinten és rendkívül magas szakmai szinten egyaránt, a világ legszeretettebb csapatsportjai közé tartozik.