Párizs

Párizs (becenevén a "fény városa") Franciaország fővárosa és legnagyobb városa. Területe 105 négyzetkilométer (41 négyzetmérföld), és mintegy 2,15 millió ember él itt. Ha az elővárosokat is beleszámítjuk, Párizs lakossága 12 millió főre emelkedik.

A Szajna folyó Párizs legrégebbi városrészén halad keresztül, és két részre osztja azt, a bal és a jobb partra. Sok erdő veszi körül.

Párizs a francia gazdaság, politika, közlekedés és kultúra központja is. Párizsban számos művészeti múzeum és történelmi épület található. Mint közlekedési központ, Párizsnak nagyon jó földalatti metrórendszere (az úgynevezett Metro) van. Két repülőtérrel is rendelkezik. A metró 1900-ban épült, és teljes hossza több mint 200 km (120 mi).

A város multikulturális stílusú, mivel az itt élők 20%-a Franciaországon kívülről származik. Sok különböző étterem van mindenféle étellel. Párizsban is van néhány fajta szennyezés, mint például a légszennyezés és a fényszennyezés.

Történelem

JuliusCaesar i. e. 51-ben meghódította a kelta "Parisii" törzset. A rómaiak a helyet a parisiiak Lutetiájának, vagy "Lutetia Parisiorum"-nak nevezték el. A hely Kr. u. 212-ben kapta rövidebb nevét, "Paris".

Ahogy a Római Birodalom nyugaton kezdett szétesni, a frankoknak nevezett germán törzs beköltözött, és 464-ben elfoglalta. Királyuk, I. Klodvig 506-ban tette fővárosává. Nagy Károly a németországi Aachenbe tette át a fővárosát, de Párizs továbbra is fontos város maradt, és a vikingek kétszer is megtámadták. Amikor 987-ben Hugh Capet lett Franciaország királya, ismét Párizst tette meg fővárosává. A királyok sokáig csak Párizst és környékét ellenőrizték, mivel Franciaország többi részének nagy része bárók vagy angolok kezében volt. A százéves háború idején, 1420-tól 1437-ig az angolok uralták Párizst.

A protestáns reformáció idején, 1572-ben itt kezdődött a francia protestánsok hatalmas mészárlása, a Szent Bertalan-napi mészárlás. Párizsban az "Ancien Régime" (Régi Királyság) évei alatt sok más baj is történt, majd 1789-ben Párizsban kezdődött a francia forradalom, amely újabb mészárlásokhoz vezetett.

Párizs volt a Francia Birodalom fővárosa, amely Franciaországon kívül Spanyolországot, Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Svájcot, Olaszországot, Németország nagy részét, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Lengyelország egy részét is magában foglalta. A Napóleon által uralt birodalom 1804-1814/1815 között volt. Az orosz hadsereg 1814-ben elfoglalta Napóleontól Párizst, a porosz hadsereg pedig 1871-ben foglalta el. Legközelebb 1940-ben a náci németek foglalták el. A szövetségesek 1944-ben szabadították fel a várost, és azóta nem foglalták el.

Climate

Párizs éghajlata a Köppen-féle éghajlati besorolás szerint óceáni éghajlatú. A nyár meleg, a tél hideg, a csapadék pedig egész évben esik.

Párizs (Parc Montsouris) éghajlati adatai, magasság: 1981-2010 normák, szélsőértékek 1872-től napjainkig

Hónap

Jan

Február

Márc

Április

Május

Jun

Július

Aug

Sep

Október

Nov

December

Év

Rekordmagas °C (°F)

16.1
(61.0)

21.4
(70.5)

25.7
(78.3)

30.2
(86.4)

34.8
(94.6)

37.6
(99.7)

42.6
(108.7)

39.5
(103.1)

36.2
(97.2)

28.9
(84.0)

21.6
(70.9)

17.1
(62.8)

42.6
(108.7)

Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F)

7.2
(45.0)

8.3
(46.9)

12.2
(54.0)

15.6
(60.1)

19.6
(67.3)

22.7
(72.9)

25.2
(77.4)

25.0
(77.0)

21.1
(70.0)

16.3
(61.3)

10.8
(51.4)

7.5
(45.5)

16.0
(60.8)

Napi átlag °C (°F)

4.9
(40.8)

5.6
(42.1)

8.8
(47.8)

11.5
(52.7)

15.2
(59.4)

18.3
(64.9)

20.5
(68.9)

20.3
(68.5)

16.9
(62.4)

13.0
(55.4)

8.3
(46.9)

5.5
(41.9)

12.4
(54.3)

Átlagos alacsony °C (°F)

2.7
(36.9)

2.8
(37.0)

5.3
(41.5)

7.3
(45.1)

10.9
(51.6)

13.8
(56.8)

15.8
(60.4)

15.7
(60.3)

12.7
(54.9)

9.6
(49.3)

5.8
(42.4)

3.4
(38.1)

8.8
(47.8)

Rekord alacsony °C (°F)

−14.6
(5.7)

−14.7
(5.5)

−9.1
(15.6)

−3.5
(25.7)

−0.1
(31.8)

3.1
(37.6)

2.7
(36.9)

6.3
(43.3)

1.8
(35.2)

−3.8
(25.2)

−14.0
(6.8)

−23.9
(−11.0)

−23.9
(−11.0)

Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk)

51.0
(2.01)

41.2
(1.62)

47.6
(1.87)

51.8
(2.04)

63.2
(2.49)

49.6
(1.95)

62.3
(2.45)

52.7
(2.07)

47.6
(1.87)

61.5
(2.42)

51.1
(2.01)

57.8
(2.28)

637.4
(25.09)

Átlagos csapadékos napok (≥ 1,0 mm)

9.9

9.0

10.6

9.3

9.8

8.4

8.1

7.7

7.8

9.6

10.0

10.9

111.1

Átlagos havas napok

3.0

3.9

1.6

0.6

0.0

0.0

0.0

0.0

0.0

0.0

0.7

2.1

11.9

Átlagos relatív páratartalom (%)

83

78

73

69

70

69

68

71

76

82

84

84

76

Havi átlagos napsütéses órák száma

62.5

79.2

128.9

166.0

193.8

202.1

212.2

212.1

167.9

117.8

67.7

51.4

1,661.6

Lehetséges napsütés százalékos aránya

22

28

35

39

42

42

43

49

43

35

26

21

35

Forrás #1: Meteo France, Infoclimat.fr (relatív páratartalom 1961-1990)

Forrás #2: Időjárási atlasz (napsütés és UV-index)

 

Párizs (Le Bourget repülőtér) éghajlati adatai, magasság: 65 m vagy 213 ft, 1961-1990 normák, szélsőértékek 1920-2017

Hónap

Jan

Február

Márc

Április

Május

Jun

Július

Aug

Sep

Október

Nov

December

Év

Rekordmagas °C (°F)

16.1
(61.0)

20.8
(69.4)

24.7
(76.5)

31.9
(89.4)

33.1
(91.6)

36.9
(98.4)

39.6
(103.3)

40.2
(104.4)

35.0
(95.0)

28.6
(83.5)

21.3
(70.3)

17.2
(63.0)

40.2
(104.4)

Átlagos maximum °C (°F)

10.1
(50.2)

13.3
(55.9)

14.6
(58.3)

17.5
(63.5)

22.6
(72.7)

27.6
(81.7)

28.2
(82.8)

27.9
(82.2)

24.5
(76.1)

18.6
(65.5)

13.4
(56.1)

10.6
(51.1)

28.2
(82.8)

Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F)

6.5
(43.7)

7.6
(45.7)

10.6
(51.1)

14.2
(57.6)

17.9
(64.2)

21.4
(70.5)

23.6
(74.5)

23.4
(74.1)

20.9
(69.6)

16.4
(61.5)

10.0
(50.0)

7.0
(44.6)

15.0
(58.9)

Napi átlag °C (°F)

3.8
(38.8)

4.6
(40.3)

6.9
(44.4)

9.7
(49.5)

13.1
(55.6)

16.2
(61.2)

18.3
(64.9)

18.1
(64.6)

15.7
(60.3)

11.9
(53.4)

6.9
(44.4)

4.6
(40.3)

10.8
(51.5)

Átlagos alacsony °C (°F)

1.3
(34.3)

1.5
(34.7)

3.1
(37.6)

5.0
(41.0)

8.3
(46.9)

11.2
(52.2)

12.5
(54.5)

12.7
(54.9)

11.0
(51.8)

7.7
(45.9)

3.7
(38.7)

1.9
(35.4)

6.7
(44.0)

Átlagos minimum °C (°F)

−5.1
(22.8)

−5.4
(22.3)

0.1
(32.2)

3.3
(37.9)

6.5
(43.7)

9.1
(48.4)

11.7
(53.1)

10.7
(51.3)

7.3
(45.1)

5.2
(41.4)

0.9
(33.6)

−2.1
(28.2)

−5.4
(22.3)

Rekord alacsony °C (°F)

−18.2
(−0.8)

−16.8
(1.8)

−9.6
(14.7)

−3.7
(25.3)

−1.6
(29.1)

0.9
(33.6)

3.5
(38.3)

1.9
(35.4)

0.1
(32.2)

−5.6
(21.9)

−9.3
(15.3)

−15.1
(4.8)

−18.2
(−0.8)

Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk)

56.4
(2.22)

43.2
(1.70)

52.3
(2.06)

44.5
(1.75)

66.6
(2.62)

60.9
(2.40)

49.2
(1.94)

45.8
(1.80)

44.0
(1.73)

49.5
(1.95)

55.9
(2.20)

49.2
(1.94)

617.5
(24.31)

Átlagos csapadékos napok (≥ 1,0 mm)

10.6

9.5

10.8

9.4

10.9

8.4

8.2

7.8

8.2

8.9

9.8

10.3

112.8

Átlagos havas napok

4.1

3.9

3.0

1.0

0.1

0.0

0.0

0.0

0.0

0.0

1.3

2.8

16.2

Átlagos relatív páratartalom (%)

86

82

78

74

75

75

73

74

78

84

87

87

79

Havi átlagos napsütéses órák száma

55.6

87.5

129.4

172.8

201.4

218.8

239.1

221.1

172.3

125.9

75.2

50.6

1,749.7

Lehetséges napsütés százalékos aránya

21.0

31.0

36.0

42.0

43.0

46.0

46.0

46.0

46.0

38.0

28.0

20.0

36.9

Forrás #1: NOAA

Forrás #2: Météone (páratartalom és szélsőségek)



Turizmus

Párizs sok látnivalót kínál. Íme öt nagyon híres példa:

  • Az Eiffel-torony Párizs leghíresebb látványossága, amelyet Gustave Eiffel 1889-ben épített 6 300 tonna vasból - azaz 18 000 vasdarabból és 2,5 millió szegecsből. A maga 300 méteres magasságával sokáig a világ legmagasabb tornya volt. Évente több mint 6 millió ember látogatja meg. Három szintje van, amit meglátogathatsz, a legmagasabb a 2. a föld felett. Egy vásárra készült, de a francia kormány le akarta bontani. A növekvő népszerűség miatt maradt.
  • A Louvre egy olyan múzeum, amelyben nagyon híres, régi műalkotások, például a Mona Lisa és a Milói Vénusz található. Az épületet a francia királyok számára építették. A Louvre a világ harmadik legnagyobb múzeuma, 60 000 négyzetméteres kiállítótérrel. A világ leglátogatottabb művészeti múzeuma, évente több mint 5 millióan látogatják meg.
  • A Musée d'Orsay egykor vasútállomás volt, de ma már művészeti múzeum. A Musée d'Orsay legtöbb műtárgya 1848 és 1915 között készült. Ez újabb, mint a Louvre-ban található művészet.
  • A Moulin Rouge egy kabaré, számos előadással, és 1889-ben nyitotta meg kapuit. A Montmartre-on található - Párizs izgalmas éjszakai élettel rendelkező részén. A Moulin Rouge-ban a nők a francia cancan nevű híres táncot adják elő.
  • A Champs-Élysées valószínűleg Párizs leghíresebb utcája, és a világ egyik leghíresebb utcája. Tele van vásárlási és étkezési lehetőségekkel. A Champs-Élysées egyik végén található a Diadalív.
  • A Notre Dame de Paris egy jelentős gótikus székesegyház, amely 2019. április 15-én elpusztult. Île de la Cité városrészben található.
  • A Sacré-Coeur-bazilika a Szent Szívnek szentelt egyik legnagyobb templom.

Szállítás

Mivel Párizs városa nagyjából csak 6 mérföld széles, a látogatóknak számos lehetőségük van a közlekedés terén. Míg a legismertebb látnivalók nagy része a város központjában található, és gyalogosan a legjobb megtapasztalni őket, számos olyan célpont van, amely más közlekedési eszközt igényel. Míg a taxik gyors és viszonylag olcsó utazási lehetőséget kínálnak, Párizs tömegközlekedési rendszere élvezetes, stresszmentes módját kínálja a város felfedezésének.

A párizsi metrórendszert 1900-ban építette Fulgence Bienvenüe mérnök és Hector Guimard építész. A Métro több mint 124 mérföldet tesz ki, 300 állomással és 16 vonallal. A naponta több mint 6 millió lakost és turistát kiszolgáló Métro-t úgy tervezték, hogy hatékony és megbízható alternatívát nyújtson a közlekedési dugókkal szemben. Párizsban minden épület kevesebb mint 500 méterre van egy vasútállomástól, így a megközelíthetőség soha nem jelent problémát. A 16 Métro-vonalat a végállomások szerint azonosítják. Az utas egyszerűen kiválaszthatja a megfelelő vonalat, és felszállhat a kívánt irányba. A Métro-állomások jól ki vannak jelölve, és a legtöbb bejáratnál jegypénztár található.

Párizst öt repülőtér szolgálja ki: Charles de Gaulle repülőtér, Orly repülőtér, Beauvais-Tillé repülőtér, Paris-Le Bourget repülőtér és Châlons Vatry repülőtér.

Események

  • 1900 - Párizsban megrendezték a 2. nyári olimpiai játékokat.
  • 1924 - Párizsban rendezték meg a nyolcadik nyári olimpiai játékokat.
  • 1998 - A FIFA világbajnokság
  • 2024 - A 33. nyári olimpiai játékokat Párizsban rendezik meg.

Kapcsolódó oldalak

  • Cataphile
  • Franciaország fővárosa

Kérdések és válaszok

K: Mennyi Párizs lakossága?


V: Párizsban körülbelül 2,15 millió ember él, és ha a külvárosokat is beleszámítjuk, akkor Párizs lakossága 10,7 millióra emelkedik.

K: Milyen sűrűn lakott Párizs?


V: A város népsűrűsége 20,653 fő/négyzetkilométer, ezzel az Európai Unió legsűrűbben lakott városa.

K: Melyik folyó folyik keresztül Párizson?


V: Párizs legrégebbi részén a Szajna folyik keresztül, amely két részre osztja Párizst, a bal partra és a jobb partra.

K: Milyen típusú közlekedési rendszerrel rendelkezik Párizs?


V: Párizsnak van egy nagyon jó földalatti metrórendszere, a Metro, amelyet 1900-ban építettek, és amelynek teljes hossza több mint 200 km.

K: Van Párizsban kulturális sokszínűség?


V: Igen, a Párizsban élő emberek 19%-a Franciaországon kívülről származik, ami egy multikulturális stílust teremt, sok különböző éttermet kínálva, amelyekben mindenféle ételeket kínálnak.

K: Vannak környezetvédelmi problémák Párizsban?


V: Igen, Párizsban vannak bizonyos típusú szennyezések, mint például a légszennyezés és a fényszennyezés.

K: Milyen látnivalók találhatók Párizsban?


V: Számos művészeti múzeumot és történelmi épületet lehet felfedezni, valamint két repülőteret is használhatnak az utazók, amikor Párizsba látogatnak, vagy elhagyják a várost.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3