Marie Antoinette (1755. november 2. - 1793. október 16.) XVI. Lajos király feleségeként Franciaország utolsó királynője volt, mielőtt a francia forradalomban eltörölték a monarchiát. Mária Antónia osztrák főhercegnőként született.

Lajoshoz 1770-ben, 14 éves korában ment feleségül, négy évvel azelőtt, hogy Lajos király lett. Eleinte nem álltak közel egymáshoz, és eleinte nehezen született gyermekük. Hét év házasság után egy lánynak adott életet, majd később még három gyermeknek adott életet. Ő volt az édesanyja XVII. francia Lajosnak, aki valójában soha nem lett király.

Bár először nem volt népszerűtlen, Franciaországban sokan nem akarták, hogy az országnak osztrák királynője legyen. Franciaország szövetsége Ausztriával népszerűtlen volt; a két ország 1756-ig ellenség volt, és szövetségük Franciaország vereségéhez vezetett a hétéves háborúban. Csak a francia forradalom idején vált a régi francia monarchia (Ancien Regime) népszerűtlen szimbólumává. Az a hír járta, hogy túl sok pénzt költött, szeretői voltak és támogatta Franciaország ellenségeit. Az a hír járta, hogy amikor megtudta, hogy a parasztok éheznek, azt mondta: "Egyenek süteményt", de nincs bizonyíték arra, hogy ezt mondta volna. E pletykák közül sokat mások indítottak el az udvarban, ahol Marie Antoinette-nek kevés barátja volt. Nem világos, hogy mi okozta a francia forradalmat, de sokkal nagyobb okok voltak, mint az ő költekezése.

Segített megtervezni a királyi család sikertelen menekülési kísérletét Párizsból 1791-ben. Emiatt sokan azt gondolták, hogy a királyi család, különösen Marie Antoinette, külföldi kormányokkal szövetkezve összeesküvést szőtt a választott kormány megdöntésére. A királyi családot 1792-ben letartóztatták, és a monarchiát eltörölték. Marie Antointe-t 1793-ban, kilenc hónappal férje kivégzése után guillotine-on kivégezték.

Korai élet és házasság

Marie Antoinette Bécsben született, a Habsburg uralkodócsalád sarjaként; anyja Mária Terézia volt, apja I. Ferenc (Franz I.) császár. Célja a házasságnak politikai volt: Franciaország és Ausztria szövetségét erősíteni. A trónörökössel, a későbbi XVI. Lajossal kötött frigy politikai alku eredménye volt; a fiatal pár kezdetben személyes érzelmek hiányában éltek együtt, és csak évek múltán alakult ki köztük szorosabb kapcsolat.

Gyermekei

  • Marie-Thérèse Charlotte (1778–1851) — az idősebb lány, akit gyakran „Madame Royale”-ként említenek;
  • Louis Joseph Xavier (1781–1789) — dauphin, korán meghalt;
  • Louis-Charles (1785–1795) — a forradalom után a törvényes uralkodónak tekintették, mint XVII. francia Lajos, de soha nem trónolt, és fogságban halt meg;
  • Sophie Hélène Béatrix (1786–1787) — csecsemőként elhunyt.

Botrányok és a közvélemény

Marie Antoinette megítélését több tényező alakította: udvari etikett, pazarlónak tartott életmód, valamint a kormányzati pénzügyi válság. A királynő ellen indított pletykák és lejáratások közül kiemelkedik a híres Affaire du Collier (a gyémántnyakék-ügy) 1785 körül, amelyben egy zsaroló- és csalássorozat miatt a királyi udvar gyanúba keveredett, bár később az igazságszolgáltatás nem talált bizonyítékot arra, hogy Marie Antoinette közvetlen részt vett volna.

A „Egyenek süteményt” (Let them eat cake) mondat híres tévhitként ragadt rá; nincs hiteles forrás, amely bizonyítaná, hogy valóban ő mondta volna. Személyes életét és szexualitását is gyakran támadták; hamis vádak (köztük a fiaival való incestuózus viszony gyanúja) részben politikai lejáratás eszközei voltak.

A politikai háttér és a forradalomhoz vezető okok

A francia forradalom kiváltó okai messze túlmutatnak egyetlen személyen: a királyság hatalmas adósságai, részben a Hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború támogatása miatt, az adórendszer igazságtalansága, éhínségek és rossz termés évek, valamint a megújulást sürgető politikai gondolatok mind hozzájárultak. Marie Antoinette gyakran lett a régi rendszer egészének megtestesítője, így személye körül könnyen gyűltek a harag és a frusztráció jelei.

A menekülés és a letartóztatás

1791 júniusában a királyi család megkísérelte elhagyni Párizst és a forradalmárok ellenőrizte Franciaországot, az úgynevezett Varennes-i menekülési kísérlet (Flight to Varennes). A terv kudarcba fulladt: a családot Varennes-nél elfogták, majd visszavitték Párizsba, ami megrendítette a király iránti bizalmat és sokakat meggyőzött arról, hogy a király és királyné külföldi hatalmakkal összejátszva próbálják visszaállítani a régi rendet.

Fogva tartás, per és kivégzés

A királyi család 1792-ben vesztette el hivatalos hatalmát; a monarchiát eltörölték, és XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték. Marie Antoinette-et elválasztották családjától, hosszú ideig a Temple börtönében tartották fogva. 1793 nyarán átkerült a Conciergerie-be, ahol előkészítették a perét. A forradalmi hivatalok vádpontjai között szerepelt a közvagyon elherdálása, összeesküvés külföldi hatalmakkal, és egyéb, többnyire megalapozatlan bűnök; a politikai hangulat miatt a per igazságszolgáltatása erősen torzult.

A vádlottak között levő bizonyítékokat, leveleket és feltételezéseket értelmezve a bíróság bűnösnek találta. Marie Antoinette-et 1793. október 16-án a párizsi Place de la Révolution-on kivégezték guillotine-on — a kivégzés helye később a Place de la Concorde névre változott. Híres utolsó mondatai közé tartozik, hogy véletlenül rálépett az őt kísérő katona lábára, és annyit mondott: „Pardonnez-moi, monsieur…”, mielőtt felköttetett.

Halála utáni sors és emlékezet

Marie Antoinette tetemét ideiglenesen a Madeleine temetőben temették el; 1815-ben, a Bourbon restauráció idején, III. Napóleon bukása után testét átszállították a Saint-Denis-bazilikába, a francia királyok hagyományos temetkezőhelyére. A története a XIX–XX. században számos művészeti, irodalmi és filmes feldolgozást inspirált: egyesek továbbra is éles bírálattal illetik, mások áldozatként, politikai pretextusként értelmezik a sorsát.

Örökség és modern értelmezés

Marie Antoinette alakját a történetírás és a populáris kultúra sokszínűen értelmezi. Egyes kutatók hangsúlyozzák, hogy a királynő személyes hibái és az udvari életforma valóban hozzájárultak a népszerűtlenséghez, mások azonban rámutatnak, hogy a forradalom mélyebb gazdasági és társadalmi problémák miatt tört ki, és hogy Marie Antoinette gyakran volt kényelmes bűnbak. A modern vizsgálatok és forrásfeltárások igyekeznek elválasztani a korabeli rágalmakat a tényleges dokumentumoktól, így árnyaltabb képet adva szerepéről és felelősségéről.