Alaszka – az USA legnagyobb állama: földrajz, népesség, történelem

Alaszka: az USA legnagyobb állama — részletes földrajz, népességi adatok és izgalmas történelem az 1867-es vásárlástól napjainkig.

Alaszka (/əˈlæskə/ ( hallgasd)) az Amerikai Egyesült Államok egyik állama. A kontinens északnyugati sarkában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén található. Alaszka nem érintkezik egyetlen más amerikai állammal sem. Határai Kanadával, a Jeges-tengerrel, a Csendes-óceánnal, a Bering-tengerrel és a Bering-szorossal vannak.

Alaszka az Egyesült Államok legnagyobb állama. A 4. legkevésbé lakott állam. Az összes állam közül itt a legalacsonyabb a népsűrűség. Alaszka lakosságának mintegy fele Anchorage nagyvárosi területén él. Alaszkában 722 718 ember él.

Az Egyesült Államok 1867. március 30-án vásárolta meg Oroszországtól Alaszkát. Ezt nevezték Alaszka megvásárlásának. Az ára 7,2 millió dollár volt. Ma ez 120 millió dollár lenne. Az ár körülbelül 0,02 dollár volt hektáronként (4,74 dollár/km2). Alaszka 1912. május 11-én vált szervezett (vagy bejegyzett) területté. A 49. állam 1959. január 3-án lett.

Az Alaszka név az aleut alaxsaq szóból származik. Ez azt jelenti, hogy "a szárazföld" vagy "az a tárgy, amely felé a tenger mozgása irányul". A szárazföldet Alyeska-nak is nevezik, ami egy másik aleut szó, és azt jelenti, hogy "a nagy szárazföld". Az orosz neve Аляска volt.

Földrajz és tájak

Alaszka területe mintegy 1 717 856 km², így messze az USA legnagyobb tagállama — területe nagyobb, mint az összes kisebbik 22 állam területe összesen. A terület változatos: északon kiterjedt sarki tundra, belső vidéken hegyvonulatok és permafroszt, délen pedig sűrű esőerdők és fjordok találhatók. A legmagasabb pont a Denali (korábban Mount McKinley) 6190 méterrel, amely Észak-Amerika legmagasabb csúcsa.

Alaszka partvonala rendkívül hosszú, számos öböllel, fjorddal és szigetcsoporttal — az Aleut-szigetek láncolata egészen a Csendes-óceán felé húzódik, és részben átnyúlik a nemzetközi dátumvonal túloldalára. A Bering-szoroson keresztül a legközelebbi külföldi part Oroszország, távolságuk mindössze néhány tíz kilométer.

Éghajlat

Alaszka éghajlata változatos: az északi területeken sarkvidéki, hideg, hosszú telekkel; a belső térségekben kontinentális hatás érvényesül, nagy napi és éves hőingással; míg a déli partvidék, különösen a Kasmír- és a délkeleti „panhandle” területein óceáni, csapadékos, mérsékelt éghajlat uralkodik. A napsütés és sötétség szélsőségei — a poláris nappal és éjszaka — jól ismertek, különösen az északi régiókban.

Népesség és kultúra

Alaszka lakossága ritkán elosztott; a népsűrűség az egyik legalacsonyabb az országban. A lakosság jelentős része városokban — elsősorban Anchorage és Juneau környékén — él. A helyi kultúrát erősen formálják az őslakos népcsoportok: többek között az Inupiaq, Yup'ik, Unangax̂ (aleut), Tlingit, Haida és különféle athabaszk népek. Ezekben a közösségekben tovább élnek hagyományos nyelvek, művészetek, halászati és vadászati gyakorlatok.

Történelem (röviden)

A területet több tízezer éve lakják őslakos népek. A 18–19. században orosz felfedezők és kereskedők érkeztek, majd az amerikai kormány 1867-ben megvásárolta Alaszkát Oroszországtól. A terület 1912-ben szervezett területté vált, 1959-ben pedig az Egyesült Államok 49. államaként csatlakozott a szövetséghez.

Gazdaság

• Energia és olaj: az olaj- és gázipar (különösen a North Slope és a Prudhoe Bay térségében) fontos bevételi forrás. A Trans-Alaska Pipeline System (TAPS) az olajat a déli kikötőkig szállítja.
• Halászat: a tengeri halászat — különösen a lazac, tőkehal és a king crab — alapvető szerepet játszik a helyi gazdaságban.
• Turizmus: nemzeti parkok, vadonélő állatok és északi fények miatt sok turista látogatja az államot.
• Bányászat és erdőgazdálkodás: arany- és rézbányászat, valamint faipari tevékenység is jelen van, bár ezek néha konfliktusokat okoznak a környezetvédelem és az őslakos jogok terén.
• Alaszka Állami Állandó Alap (Alaska Permanent Fund): az olajbevételek egy részét helyezik el, és ennek hozamaiból az állampolgárok évente részvény formájában juttatást kapnak (Alaska Permanent Fund Dividend).

Természet és vadvilág

Alaszka gazdag vadvilágáról híres: itt élnek barna és fekete medvék, bölények, jávorszarvasok (moose), fókák, bálnák és nagy számú tengeri madár. Több, nagy kiterjedésű nemzeti park védi a természetes élőhelyeket, például a Denali, Wrangell–St. Elias, Gates of the Arctic és a Katmai nemzeti parkok.

Közigazgatás és közlekedés

Alaszkát megyei (county) helyett boroughokra és népszámlálási területekre osztották. A közlekedésben fontos szerepe van a légi közlekedésnek és hajózásnak, mivel a szárazföldi úthálózat nem köti össze minden települést. A Dalton Highway, az Alaska Railroad és a kisebb regionális repülőterek jelentik a tengelyt sok távoli közösség összeköttetésében.

Környezeti kihívások

Az éghajlatváltozás erősen érinti Alaszka partjait és permafrosztját: a felmelegedés következtében gyorsul a jégtakarók és a tengeri jég olvadása, nő a tengerszint és erősödik a part menti erózió, ami veszélyezteti egyes közösségek életkörülményeit és infrastruktúráját. Számos program és kutatás foglalkozik a helyi alkalmazkodással és a visszaszorítás lehetőségeivel.

Turisztikai érdekességek

• Denali Nemzeti Park — hegycsúcsok és gazdag vadvilág
• Északi fények megfigyelése — különösen Fairbanks környékén
• Hajókirándulások a fjordokon és a gleccserek mentén
• Őslakos kulturális fesztiválok és kézműves piacok

Alaszka hatalmas, változatos és nagyrészt érintetlen természeti terület, ahol a hagyományos életmód, a természeti erőforrások és a modern ipar sajátos egyensúlyt alkotnak — mindez egyben komoly környezeti és társadalmi kihívásokat is jelent.

Földrajz

A főváros Juneau, de a legnagyobb város Anchorage. Alaszka az Egyesült Államok legnagyobb állama, de majdnem itt él a legkevesebb ember. Alaszkában van az USA területének majdnem 20%-a , de az embereknek csak körülbelül 0,2%-a. Más államokkal nem kötődik amerikai szárazföldön, de Kanadával igen.

Alaszkának számos gleccsere van, amelyek közül néhányat az elhaladó sétahajókról is láthatunk. Némelyik a tengerparton van, mások pedig nem az óceán mellett. Népszerű turisztikai célpont, mivel a gyönyörű tájak mellett nagyon gazdag kultúrával rendelkezik. Alaszkában sok vadon élő állat él. Néhány közülük a barnamedve, a jávorszarvas és a farkas.

Alaszkában van néhány fontos iparág, mint például az olaj, a halászat, a bányászat és az erdészet. Alaszkában az olaj a legnagyobb iparág. Az olaj nagy része nagyon messze északon, az alaszkai sarkvidéken található. Egy nagyon hosszú csővezeték indul Alaszka északi partjainál, és a déli partokig tart. Több mint 800 mérföld (1300 km) hosszú. Alaszkában sok aranyláz volt.

Térkép, amely megmutatja, hogy Alaszka mekkora a többi államhoz viszonyítva

Kérdések és válaszok

K: Mi Alaszka hivatalos neve?

K: Hány ember él Alaszkában 2011-ben?

K: Melyek Alaszka néhány fontos exportcikke?

K: Mikor vásárolta meg az Egyesült Államok Alaszkát Oroszországtól?

K: Mennyibe került Alaszka megvásárlása?

K: Mikor vált Alaszk szervezett területté?

K: Mit jelent az "Alaszka" kifejezés az aleutok nyelvén?

Keresés betűvel