Középkor
A középkor egy körülbelül ezeréves időszak volt az európai történelemben. A középkor Kr. u. 476 körül kezdődött, amikor a Nyugatrómai Birodalom megszűnt, és körülbelül addig tartott, amíg Kolumbusz Kristóf 1492-ben megérkezett az Újvilágba. A "középkor" azért kapta ezt a nevet, mert a császári Róma bukása és a kora újkori Európa kezdete közötti időszakot jelenti. Ezt az időszakot nevezik még középkornak, sötét középkornak (a Római Birodalom elveszett technológiája miatt) vagy a hit korának (a kereszténység és az iszlám felemelkedése miatt). Szűkebb értelemben használva a "sötét középkor" kifejezés csak a nagyon korai időszakra vonatkozik, Kr. u. 476-tól 800-ig (amikor Nagy Károly szent római császár lett). Mivel kevesen tudtak írni, a sötét középkorról kevesebbet tudunk, mint a korábbi időkről.
A Római Birodalom bukása és a barbár törzsek inváziói feldúlták az európai városokat és azok lakóit. A sötét középkor azért kapta ezt a nevet, mert a klasszikus ókor rendezettségéhez képest Európában rendetlenség uralkodott, az élet rövid és szegényes volt. A rómaiak által használt tudás (tudomány, technológia, orvostudomány és irodalom) nagy része elveszett. A sötét középkor időszakát a népvándorlások, háborúk és járványok jellemezték. Ez mintegy 300 évig tartott, amíg a feudalizmus kialakulása részben csökkentette a folyamatos erőszakot. Kr. u. 800-ban Nagy Károly császárt koronázták meg, aki előmozdította a rendet, az oktatást és a civilizációt. Európa lassan kezdte visszaszerezni azt, amit azokban az évszázadokban elveszített.
A középkorban Európa megváltozott, ahogy a nagy Nyugatrómai Birodalom maradványai lassan független, egységes nemzetállamokká váltak, mint Anglia, Skócia, Franciaország (amely a frankok birodalmából fejlődött ki), Magyarország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Dánia és Norvégia.
Bizánc: Róma másik oldala
Eközben Kelet-Róma maradványaiból létrejött a Bizánci Birodalom, amelyet Konstantin római császár indított el Kr. u. 330-ban, és amelynek fővárosa szintén Konstantinápoly volt. A Bizánci Birodalom Kis-Ázsiát és Észak-Afrikát, valamint néha Dél-Spanyolországot és Dél-Itáliát is ellenőrizte, de területeit lassan felemésztették az olyan ellenségek, mint a törökök és a frankok.
Konstantinápoly egy félszigeten fekvő, fallal körülvett városként nehezen volt támadható. Az oszmán törökök végül 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. A várost a mai nevén, Isztambulnak nevezték el. Konstantinápoly elestét néha a középkor végének is nevezik.
Konstantinápoly ostroma egy 15. századi kéziratban (Chronique de Charles VII).
Az iszlám és aranykora
Az iszlámot a 7. század elején alapította az iszlám próféta, Mohamed. A muszlimok hisznek abban, hogy a Korán Isten végső kinyilatkoztatása az emberiségnek. Az iszlám gyorsan meghódította a Közel-Kelet és Észak-Afrika nagy részét, és elterjedt a régi világ fő kereskedelmi útvonalain, vonzónak találva a kereskedők és utazók körében.
Az iszlám vallás hamarosan kettévált; a szunnita muszlimok és a síiták között. A szunnita vallás a többség (a muszlimok nagyjából 85%-a tartozik ehhez a szektához), a legtöbb síita a mai Iránban és Irakban él. A szunnita-síita szakadást a keresztény egyházon belüli protestáns reformációhoz hasonlítják, amely jóval később, 1517-ben történt.
A muszlim hódítások hamarosan hivatalosan is keresztény területeket foglaltak el a mai Irak, Szíria, Egyiptom, Észak-Afrika és Spanyolország területén. A keresztények meg tudták tartani Franciaországot és más európai országokat. A muszlim Oszmán Birodalom végül meghódította Kelet-Európa egyes részeit. Számos muzulmán állam hatalmas területeket tartott birtokában; ezzel a középkor szuperhatalmaivá váltak.
A középkor nagy részében a muzulmánok a tudás aranykoraként emlékeznek meg róla. Az európai viszályok idején számos muszlim kalifa és szultán összegyűjtötte a nagy klasszikus birodalmak ősi szövegeit: például az andalúziai Cordoba kalifái a római szövegekkel vagy az anatóliai szeldzsuk szultánok a görög szövegekkel), és megpróbálták ezt a tudást újra integrálni a jelen korba. Ebben az időben egy perzsa muszlim segített az algebra fejlődésében. Az iszlám aranykora a 13. század közepén a mongol inváziókkal ért véget.
Az ázsiai kereskedelem és a bubópestis
A középkorban az országok közötti kereskedelem sokkal gyakoribbá vált. Ez leginkább a Selyemút néven ismert közel-keleti/ázsiai kereskedelmi útvonalon keresztül történt. Az arabok közvetítőként szolgáltak a nemzetközi kereskedelemben. A kereskedelem ebben az időben azon alapult, hogy mennyire volt értékes az áru. A nagyobb értékű és kisebb súlyú tárgyak utaztak a legtávolabbra (arany, selyem stb...), a nehezebb és kisebb értékű tárgyak pedig többnyire rövid távolságokat tettek meg. Az élelmiszer például többnyire csak néhány falun belül utazott.
A magas középkorban a gazdagság kezdett visszatérni, és a fogyasztók ismét luxuscikkeket kezdtek követelni. A selyem, a porcelán, a fűszerek, a füstölők, az arany és a drágakövek mind több ezer mérföldet tettek meg a sivatagokon, hegyeken és síkságokon keresztül. Az üveget viszont Európából Ázsiába importálták.
A kereskedelem a keresztes hadjáratok (1095-1291) alatt többször is nagymértékben megszakadt a muszlimok és keresztények közötti háborúk, a mongol inváziók, később pedig a fekete pestis miatt. Úgy tartják, hogy a mongolok hozták magukkal Ázsiából a pestist, és 1347-1351 között pusztított a világ népességében. A világ lakosságának csaknem egyharmadát ölte meg a pestis ebben az időszakban, bár Amerikát egyáltalán nem érintette a betegség.
Buddhizmus a középkorban
A buddhizmus nem teista vallás (más szóval a buddhisták nem hisznek istenben), amely filozófián alapul. Indiából indult, de mára már szinte teljesen eltűnt onnan. A muszlim hódítók Indiából kiűzték ezt a hitrendszert, többé-kevésbé arra kényszerítve a buddhizmust, hogy keletre meneküljön (ahol végül Kínában vert erős gyökereket).
A Mongol Birodalom és a kínai felfedezések
A középkorban a mongolok hozták létre a világ legnagyobb egybefüggő birodalmát, amely Ázsia, a Közel-Kelet és a távol-keleti Európa nagy részét uralta. A Mongol Birodalom olyan nagy és hatalmas volt, hogy ereje miatt később a római Pax Romanához hasonlóan Pax Mongolica néven emlegették (a pax latinul békét jelent). Mivel a Mongol Birodalmon belül nem volt háború; a nemzetközi kereskedelem és a diplomácia a Selyemút mentén jelentősen kibővült.
Dzsingisz kán mongol vezér olyan nagy birodalmat épített, hogy az a kán 1227-ben bekövetkezett halála körül összeomlott a saját mérete alatt (hasonlóan Nagy Sándoréhoz). Az egykori mongol birodalom négy részre szakadt, így a kínaiak ismét a Távol-Kelet domináns hatalmává váltak. Később a kínaiak a Jüan-dinasztia alatt ismét átvették az irányítást Észak-Kína felett.
1405 körül egy Zheng He nevű kínai admirális elindult felfedezni a világot. Az ő 300 "kincses hajóból" álló flottája a keleti világ nagy területeit fedezte fel, és sokszor nagyobb volt, mint bármi, amit az európaiak építettek. (Zheng He kincses hajója szélesebb volt, mint Kolumbusz "Santa Maria" hajója hosszú).
Doniát és Jelckamát ábrázoló festmény, amint népének szabadságáért harcol. A festmény az ún: "Dapperheid van Grote Pier", ami azt jelenti: "A Nagy Pir bátorsága".
Késő középkor
A késő középkor a középkor utolsó két évszázada volt, körülbelül 1291-től (amikor a keresztes hadjáratok véget értek) 1492-ig (Kolumbusz útja az új világba). Ebben az időszakban a fegyver váltotta háború és az arisztokrácia és a feudalizmus kevésbé lett fontos. Az államok állandó hadseregeket alapítottak. Korábban csak akkor alakítottak hadsereget, ha háború volt. Az államok csak a törvényeiket, a pénzüket és az identitásukat tették az egész országban egyformává. [tisztázzuk] A technológia, a gazdaság és a tudomány fejlődött. Városokat alapítottak, és a meglévő városok nagyobbak és gazdagabbak lettek. Franciaország és Anglia megvívta a százéves háborút. A Moszkvai Nagyfejedelemség a kínaiakhoz hasonlóan visszanyerte függetlenségét a mongoloktól, és "Oroszország" néven Kelet-Európa legfontosabb államává vált.
A 15. században az oszmán törökök meghódították a Bizánci Birodalmat. Ez az esemény elvágta a Selyemutat, és az európaiaknak új kereskedelmi útvonalakat kellett találniuk. A muszlimokat viszont elűzték Spanyolországból. Ez az esemény indította el a felfedezések korát a reneszánsz idején.
A késő középkorban a frízek 1515-től 1523-ig fellázadtak a Habsburgok ellen. A legendás harcosok és hadvezérek, Donia és Jelckama vezették őket a csatába. Végül Leeuwardenben legyőzték és lefejezték őket.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a középkor?
V: A középkor egy körülbelül ezeréves időszak az európai történelemben, amely i. sz. 476 körül kezdődött és i. sz. 1492 körül ért véget. A kereszténység és az iszlám ez idő alatt növekvő népszerűsége miatt "a hit korának" is nevezik.
K: Hogyan tekintettek a korai középkorra a múlt tudósai?
V: A múltbéli tudósok tévesen úgy vélték, hogy ebben az időszakban nagyon kevés kultúra, jó irodalom, művészet vagy fejlődés volt, ezért "sötét középkornak" nevezték.
K: Mi történt Európában a Római Birodalom bukása után?
V: A Római Birodalom bukása után Európában tömeges népvándorlások, háborúk és járványok pusztítottak. Ennek következtében a rómaiak által szerzett sok új tudás elveszett.
K: Ki lett a rómaiak császára i. sz. 800-ban?
V: Nagy Károly lett a rómaiak császára i. sz. 800-ban. Ő előmozdította a rendet, az oktatást és a civilizációt, ami segített Európának, hogy lassan visszanyerje azt, amit elveszített.
K: Milyen következményei voltak annak, hogy ebben az időszakban éltünk?
V: Az emberek élete rövid és nehéz volt a háborúk és járványok miatt, amelyek milliókat öltek meg Európa- és Ázsia-szerte. Az erőszak is folyamatos volt 300 éven át, amíg a feudalizmus csökkentette az erőszak egy részét.
K: Milyen nemzetek alakultak a régi Nyugat-Római Birodalomban ebben az időszakban? V: A régi Nyugatrómai Birodalomban többek között Anglia, Skócia, Magyarország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Dánia, Norvégia és Franciaország (amely a frank birodalomból alakult ki).
