Somme-i csata
A somme-i csata az első világháborúban zajlott. 1916. július 1-jén kezdődött és 1916. november 18-án ért véget. A csatát a francia Somme folyóról nevezték el, ahol a harcok folytak.
Az első napon a brit hadseregnek 57 470 sebesültje volt, akik közül 19 240-en meghaltak. A francia hadseregnek 1590 sebesültje volt, a német hadsereg pedig 10 000-12 000 embert veszített. A szövetségesek közös támadást terveztek, de a franciák a verduni csatával voltak elfoglalva, így a fő támadók a britek voltak. A csata költségei és a csekély győzelem miatt Nagy-Britanniában sok bánatot és vitát váltott ki. A német és francia írásokban a somme-i csata első napja alig több, mint lábjegyzet az 1914-1915-ös tömeges veszteségek és a verduni csata mellett.
A somme-i csatában több mint 1,5 millió ember halt meg, sebesült meg vagy tűnt el. Ez a csata volt az első világháború legsúlyosabb csatája, különösen Nagy-Britannia szempontjából.
A britek öt napon át lőtték a német lövészárkokat, hogy megsemmisítsék azokat. Július 1-jén reggel fél nyolckor a brit tábornokok utasították a brit katonákat, hogy hagyják el lövészárkaikat és nyomuljanak a német lövészárkok felé. A német lövészárkok szokatlanul mélyek voltak, és a német katonák a bombázás alatt le tudták venni a géppuskákat, és utána fel tudták hozni őket.
Egész könyveket írtak erről a katasztrófáról, de még mindig nem világos, hogy miért történt. Az azonban teljesen világos, hogy a tüzérségi sortűz nem érte el a célját. Ahol elég német géppuskás maradt életben a tüzérségük támogatásával, ott a brit támadás kudarcot vallott, sok áldozattal. A védekező fegyverek hatékonysága döntötte el az eredményt. Ilyen környezetben a szuronyos katona elavult, a gyalogsági alakulat pedig használhatatlan volt.
Térkép, amely összefoglalja, hogyan változott a frontvonal a csata során
Brit katonák "átmennek a csúcson", vagy elhagyják lövészárkaikat a somme-i csatában.
Fegyverek
Mérges gáz
A németek eleinte mérges gázokat használtak fegyverként. Klórgázt használtak, de annak erős szaga volt, és zöld színű, így az ellenség könnyen észrevehette. Ráadásul vissza is fújt a németekre, amikor használták. Elkezdtek nedvesített anyagot viselni a szájuk és az orruk felett. Az anyag jobban működött, ha víz helyett vizeletet használtak. A brit katonák vattakorongokat és légzőkészüléket kaptak. A klórgáz okozta halál nagyon fájdalmas volt, az áldozat megfulladt, miután égő fájdalmat érzett a mellkasában. A németek egy másik gázt, a foszgént kezdték használni, amelyet a klórral kevertek. A foszgén halálosabb volt, mint a klór, színtelen volt, és olyan szaga volt, mint a penészes szénának, de 24 óra kellett ahhoz, hogy az áldozatra hasson.
Puskák (fegyverek)
A lövészárkokban a katonák puskákat használtak. A fő puskatípus a csavaros puska volt, amely percenként 15 lövést tudott leadni, és 1,4 kilométer távolságból is képes volt megölni egy embert. Ezt a puskát egy James Paris Lee nevű skót férfi találta fel Amerikában. A reteszes puska egy fémdobozból állt, amelyben a töltényeket egy rugó tetejére helyezték. Amikor a retesz kinyílt, a rugó egy ütközőhöz nyomta a töltényeket, a retesz pedig a záráskor a felső töltényt a tárba nyomta. A puska elsütése után a retesz nyitása kilökte az üres töltényhüvelyt, a visszahúzás pedig új töltényt töltött be. A hüvelyek egyenként 3, 5 vagy 29 töltényt tartalmaztak. []
Gépfegyverek
A használt géppuskák nagyok voltak, és legalább négy emberre volt szükség a működtetésükhöz. Sík felületre kellett őket helyezni. Egy puska erejével rendelkeztek. A nagyobb tábori ágyúk működtetéséhez akár 12 emberre is szükség volt. Olyan lövedékeket lőttek ki, amelyek találatukkor felrobbantak. A géppuskák jelentős erőt jelentettek a németek számára, mivel teljes mértékben kihasználták őket, mivel a brit erők egyszerűen átsétáltak a senki földjén, egyenesen a nyílt ágyútűzbe. A britek nem sok gépfegyverhez jutottak hozzá, ezért még nehezebbé tették a feladatukat, mivel a németek fölényben voltak, hogy rájuk nézzenek, mivel a helyzetük magasabb volt, mint a briteké.
Tartályok
Az első tankot "Little Willie"-nek hívták, és háromfős volt a legénysége. A maximális sebesség, amellyel haladni tudott, három mérföld/óra volt, és nem volt képes átkelni a lövészárkokon. Az első harckocsicsata, Flers-Courcelette, amely a támadás célpontjaként szolgáló két faluról kapta a nevét, 1916. szeptember 15-én kezdődött. A 49 tankból, amelynek ott kellett volna lennie, csak 36 érkezett meg. Ez volt az első alkalom, hogy tankokat használtak az első világháborúban, de mivel csak könnyű fegyverzetük volt, és a mechanikájuk gyakran elromlott, nem volt nagy hatásuk. A tankok legénységében azonban alacsonyak voltak a veszteségek.
Bányák
Az aknák segítségével felrobbanthatod az ellenséget, és igazán sokkolhatod őket. A gyalogság elleni aknákat a puskapor feltalálása óta használják, és a 18. és 19. században az erődök áttöréseinek védelmére használták (a Badajoz-i áttörés elleni brit támadás sok áldozatot követelt az aknáknak). Ezeket azonban távolról aktiválták úgy, hogy a védő a megfelelő pillanatban meggyújtott egy nagyon gyorsan égő gyújtózsinórt. A britek a somme-i csata első reggelén 11 aknát használtak a német frontvonal megijesztésére és megrongálására. Az aknák által hagyott lyukakat a németek később géppuskák számára használták. Az aknákat elhelyező katonákat sappersnek nevezték.
Árok
A lövészárkokban sok volt a betegség. A lövészárkokban az illemhelyek főleg vödrökből és lyukakból álltak. Ez azt jelentette, hogy az olyan betegségek, mint a vérhas, nagyon gyorsan terjedtek. A vérhas gyomorfájást és hasmenést, néha pedig rosszullétet okoz. A szervezet nagyon kiszáradhat, ami akár a halálhoz is vezethet. A vízellátás a lövészárkokban nem volt túl jó. Mészkloridot adtak hozzá, hogy megtisztítsák a piszkos vizet, amelyet az emberek a lövedéklyukakból gyűjtöttek, de a katonák nem szerették a mészklorid ízét - kicsit olyan íze volt, mint a mi úszómedencénk vizének!
A katonák a lövészárkokban tetvességtől szenvedtek. Egy férfi úgy írta le őket, hogy "halvány őzbarna színűek voltak, és foltos, vörös harapásnyomokat hagytak az egész testen". Egy másik katona azt mondta: "A nadrágok varrásaiban, a hosszú, vastag, gyapjas nadrágok mély barázdáiban lapultak, és mélyen beékelődve bevehetetlennek tűntek. Egy meggyújtott gyertya a legvastagabb helyükön alkalmazva úgy pattogtak, mint a kínai keksz. Egy ilyen ülés után az arcom tele volt apró vérfoltokkal a túlságosan erőteljesen kipattant extra nagy fickóktól." Amellett, hogy sok vakarózást okoztak, a tetvek betegségeket is hordoztak. Ezt pirrexia vagy lövészárok-láz néven ismerték. Az első tünetek a lábakba nyilalló fájdalom volt, amit nagyon magas láz követett. A betegség nem ölte meg a katonákat, de megakadályozta őket a harcban. A lövészárok-láb olyan fertőzés volt, amelyet az okozott, hogy a katonák sokáig álltak a nedvességben, és nem tudták megszárítani a cipőjüket és a zoknijukat. A lábad először elzsibbadt, majd vörösre vagy kékre változott, és ha elüszkösödött, lehet, hogy amputálni kellett a lábadat. Frank Percy Crozier dandártábornok ezzel érvelt: "A harc a lövészárok-lábak néven ismert állapot ellen szüntelenül folyt, és felfelé ívelő küzdelem volt." A lövészárok-lábtól csak úgy lehetett megszabadulni, ha naponta többször megszárítjuk a lábunkat és zoknit cserélünk.
Sok, a lövészárkokban megsérült férfinak amputálták a testrészeit. Ez abból adódott, hogy megsebesültek, vagy aknák vagy gránátok robbantották le őket.
Nagy patkányprobléma is volt, mert rengeteg hulla volt. Az egyik katona, Harry Patch azt állította, hogy akkorák voltak, mint a macskák. Egy másik azt mondta: "A patkányok hatalmasak voltak. Olyan nagyok voltak, hogy egy sebesültet is megettek volna, ha nem tudott volna védekezni!". A patkányok először a szemeket ették meg, majd befúrták magukat a holttestbe, és megették a beleket.
A két oldal közötti területet senki földjének hívták, és nagyon veszélyes volt, mert rengeteg szögesdrót és lövedéklyuk volt ott, és a senki földje általában egy sártenger. A katonák, akik átmentek a tetején, könnyű célpontjai voltak az ellenséges géppuskásoknak. A csatában a szövetségesek körülbelül 600 000 embert vesztettek, de a németek is ugyanennyit.
A walesi herceg
A walesi herceg törzstisztként szolgált a Somme-nál. Őszintén csalódott volt, hogy nem vett részt a harcokban. A szolgálat során szerzett megértés azonban, amelyet a hétköznapi emberek iránt tanúsított, és a csodálat, amelyet kivívott tőlük, befolyásolta egész hátralévő életét walesi hercegként és VIII. Edwardként.
Today
Ma a somme-i csata helyszínén számos temető, háborús emlékmű és múzeum várja az embereket, hogy meglátogassák és leróják tiszteletüket.
Egyes gazdák szögesdrót maradványokat is találnak, ezt nevezik "vasbetakarításnak".
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a somme-i csata?
V: A somme-i csata egy csata volt az első világháborúban. 1916. július 1-jén kezdődött és 1916. november 18-án ért véget, és a franciaországi Somme folyó mellett zajlott.
K: Hány áldozata volt a csata első napján?
V: A csata első napján 57 470 áldozat volt, közülük 19 240-en haltak meg. A francia hadseregnek 1590 sebesültje volt, a német hadsereg pedig 10 000-12 000 embert veszített.
K: Kik tervezték a közös támadást ebben a csatában?
V: A szövetségesek (britek és franciák) együtt tervezték a támadást ebben a csatában, de mivel Franciaország egy másik csatával (a verduni csatával) volt elfoglalva, csak Nagy-Britannia támadott.
K: Hány ember halt meg vagy tűnt el ebben a csatában?
V: A csata során több mint 1,5 millió ember halt meg, sebesült meg vagy tűnt el. Ez Nagy-Britannia szempontjából az első világháború egyik legrosszabb csatájává tette.
K: Mit csináltak a brit tábornokok július 1-jén reggel fél nyolckor?
V: Július 1-jén reggel 7:30-kor a brit tábornokok utasították katonáikat, hogy hagyják el lövészárkaikat, és nyomuljanak a német lövészárkok felé.
K: Miért nem sikerült egyes esetekben a brit támadás ?
V: Néhány esetben, ahol elég német géppuskás maradt életben a tüzérségük támogatásával ,a brit támadás sok áldozattal kudarcot vallott .a védelmi fegyverek hatékonysága döntött az eredményről .ilyen környezetben egy szuronyos katona elavult és a gyalogsági alakulat haszontalan volt .
